A cseh parlament felsőháza nem hagyta jóvá szerda este az Európa Tanács isztambuli egyezményét, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és visszaszorításáról szól. A régió legszekulárisabb országában, ahol a vallás gyakorlatilag nem játszik szerepet a közéletben, a szavazás pártszimpátiától függetlenül megosztotta a szenátorokat.  

A mintegy hétórás heves vitát követően a 81 tagú testületben a szavazáskor jelenlevő 71 szenátor közül csak 34-en támogatták az egyezmény elfogadását. A dokumentum ratifikációjához viszont legalább 36 szavazatra lett volna szükség. A 2014. augusztus 1-jén életbe lépett isztambuli egyezményt Csehország 2016-ban írta alá, de a törvényhozás sokáig nem vette napirendre a ratifikálást, ennek folyamata csak tavaly nyáron kezdődött el. A felsőházban visszhang nélkül maradt Petr Pavel államfő szerdai felhívása is, amelyben az egyezmény ratifikálását kérte.

Az egyezmény évek óta éles viták tárgya volt a cseh társadalom liberális és konzervatív része között. A jogszabály elfogadását leginkább a Kalózpárt, valamint a Polgármesterek és Független Személyiségek párt szenátorai támogatták, míg a szociáldemokrata párt és az Igen – Elégedetlen Polgárok Akciója szenátori frakciói elutasították. Két jobboldali frakció, a Polgári Demokratikus Párt és a TOP 09 párt szenátorai nagyjából fele-fele arányban támogatták, illetve elutasították a jogszabályt. A nemzetközi dokumentumot a parlamenti alsóháznak, a képviselőháznak is meg kellett volna ne vitatnia, de tekintettel a szenátus döntésére már valószínűleg nem fogja.

A szenátorok többsége szerint a tényleges jogi védelem tekintetében a cseh állam már most is elegendő jogszabállyal rendelkezik, amely kellőképpen védi a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak áldozatait. Az Isztambuli Egyezmény - véleményük szerint - semmi újat nem hoz e tekintetben.

Újabb ratifikálás elleni érvként jelent meg az is, hogy a családon belüli erőszakos esetek száma egyáltalán nem csökkent azokban az országokban, ahol az egyezményt elfogadták. Ebben az értelemben a dokumentum hatástalannak bizonyult. Hatékony volt viszont egy másik területen - az Egyezmény ajánlásainak végrehajtása a "gender mainstreaming" bevezetéséről az oktatási rendszerben, az ilyen jellegű programokat megvalósító nem kormányzati szervezetek előnyben részesítéséről és állami finanszírozásáról, valamint a társadalmi élet alapját képező, nők és férfiak közötti biológiai felosztás aláásásáról a közéletben.

A keresztény egyházak képviselői üdvözölték a szenátusi döntést, míg Martin Dvorák, a kormány európai ügyekért felelős minisztere szégyennek” minősítette a jogszabály felsőházi elutasítását. Csehország így azon kevés országok egyike, amely aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt, Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan. Az egyezmény visegrádi országok közül egyedül Lengyelországban van hatályban: itt már közel tíz éve megtörtént a ratifikáció.

Boritókép: A cseh szenátus épülete Prágában - Wikimedia Commons