ugyanakkor azonnal az Alkotmánybíróságra is küldte azt. Az elnök szerint kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Mariusz Kaminski és Maciej Wąsik nem tud részt venni a parlamenti vitán.

Az elnök szerda este a következő törvények aláírásáról döntött:

• A 2024. január 18-i 2024. évi költségvetési törvény,
• a 2024. évi költségvetési törvény végrehajtására vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, 2024. január 16-i törvény,
• A 2024. január 16-i törvény a törvény módosításáról - A törvény bevezető rendelkezései - A felsőoktatásról és a tudományról szóló törvény és a törvény - A felsőoktatásról és a tudományról szóló törvény.

A három, kampányban is szereplő legfontosabb jóléti kiadás tehát fedezettel bír majd: a 800 Plusz nevű családtámogatási juttatás (iskoláskorú gyermekenként 800 PLN alanyi jogon), a tizenharmadik havi fizetés, és a tizennegyedik havi nyugdíj, valamint az inflációkövető nyugdíjemelés. Úgy számolnak, hogy a GDP-növekedés 3%, az évi átlagos infláció mértéke 6,6% lesz, a beruházások mértéke 4,4%-kal nő majd. A regisztrált munkanélküliek száma az év végén 5,2% lesz, az átlagfizetés nominális növekedése a nemzetgazdaságban 9,8%.

A GDP várhatóan 10 százalékkal, mintegy 3800 milliárd PLN-re nő majd. Az állami bevételek közel 682,4 milliárd PLN-t fognak kitenni, beleértve a közel 603,9 milliárd PLN összegű adóbevételeket (amelyből 316,4 milliárd zloty az áfából érkezik). Az idei évre meghatározott kiadási keret közel 866,4 milliárd zloty.

A védelmi kiadások 2024-ben várhatóan a GDP 2,8 százalékát teszik ki az állami költségvetésnek, de a költségvetésen kívüli kiadásokkal együtt - a Nemzeti Fegyveres Erők Támogatási Alapján keresztül - várhatóan elérik a bejelentett, a GDP mintegy 4 százalékát Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes szerint.

Az egészségügyre fordított közkiadások várhatóan 192 milliárd zlotyra, azaz a GDP 5 százalékára rúgnak majd az eddig prognosztizált mintegy 7 százalék helyett. A kormány azzal érvel, hogy az egészségügyre fordított magánkiadások a GDP mintegy 2 százalékát teszik ki, így a 7 százalékos előrejelzés igaz marad a teljes kiadás összegére. A költségvetés úgy számol, hogy az államadósság kezelésének költsége 66,7 milliárd zloty marad a sokak által várt 80-100 milliárd zloty helyett.

A kormány az állami költségvetésben fenntartja annak lehetőségét, hogy a SZJA adómentes összegét évi 30 000 zloty-ról 60 000 zloty-ra megduplázza. Ez azonban minimum 40 milliárd zloty költséget jelent, sőt, a Pénzügyminisztérium becslései szerint akár 10 milliárddal is több lehet.

Az EU-val folytatott jogi háború várható befejezése nagy segítségére lehet majd Lengyelországnak. Ennek máris eredménye a zloty árfolyamának erősödése és az új államadósság kamatainak csökkenése. A 2024-től várhatóan érkező uniós források nagymértékű beáramlása növelni fogja a beruházási kiadásokat, és segít finanszírozni az egészségügyi és oktatási kiadások egy részét.

Ugyanakor várhatóan a hiány is magas lesz: a költségvetés számításai szerint 184 milliárd zloty, a GDP 4,8 százaléka. Ez ugyan jóval alacsonyabb, mint amire korábban a közgazdászok számítottak az egészségügyi, a honvédelmi és az oktatási kiadások növelésének, valamint az adómentes összeg megduplázásának bejelentett végrehajtása miatt. A tényleges államháztartási hiány persze valószínűleg magasabb lesz: az államháztartási szektor más szervezeteinek pénzügyi terveit figyelembe véve a pénzügyi szektor tervezett hiánya - az uniós módszertan szerint - idén a GDP 5,1 százalékát teszi majd ki.

Úgy számolnak, hogy a GDP-növekedés 3%, az évi átlagos infláció mértéke 6,6% lesz, a beruházások mértéke 4,4%-kal nő majd. A regisztrált munkanélküliek száma az év végén 5,2% lesz, az átlagfizetés nominális növekedése a nemzetgazdaságban 9,8%.

Az elnök aláírásával a költségvetés ugyan elfogadásra került, és a kormány cselekedhet ennek szellemében, Duda azonban alkotmánybírósági kontrollra küldte azt, Mariusz Kamiński és Maciej Wąsik ügye miatt. Andrzej Duda bejelentette, hogy analóg döntéseket fognak hozni "minden olyan esetben, amikor a képviselők akadályozva vannak mandátumuk gyakorlásában". A döntésről szóló közlemény ugyanakkor kizárta az előrehozott választások kiírásának lehetőségét.

Az Alkotmány meghatározza, hogy mennyi ideig kell várni az alkotmánybírák döntésére: legkésőbb a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül döntenie kell az ügyben.

„Aláírták a költségvetést, és ennyi volt. A többi nem számít. A pénz az emberekhez fog kerülni, ezt semmi sem fogja megakadályozni" - kommentálta az ügyet Donald Tusk.

Kép forrása: Wikimedia Commons