Lassan újabb választási kampány kezdődik Lengyelországban. A Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetőinek – Mariusz Kaminski és Maciej Wąsik – ügye, valamint az elnök és a kormány közötti vita hátterében a héten jelent meg a miniszterelnök rendelete a törvényhozás lapjában, amely szerint a lengyelek már április 7-én megválasztják az önkormányzati hatóságokat. "A Jog és Igazságosság (PiS) politikusai elindultak az emberek közé, a kormánykoalíció vezetői pedig a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kulcsfontosságú döntésekre készülnek, különösen, ami a legfontosabb városok jelöltjeit illeti" – mutatnak rá a Rzeczpospolita újságírói.

Feszült légkör a kormányzat csúcsán

Két héttel a Jog és Igazságosság parlamenti képviselőinek és a Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetőinek őrizetbe vétele után Andrzej Duda elnök úgy döntött, hogy másodszor is kegyelmet ad a politikusoknak (link https://kurier.plus/hu/node/4897). "Az elnök emlékeztetett arra, hogy mindkét elítélt a korrupció ellen harcolt, és annak ellenére, hogy 2015-ben kegyelemben részesültek, tavaly decemberben ismét elítélték őket. Az elnök mellett ott voltak a volt miniszterek feketébe öltözött feleségei,  – az ő kérésükre döntött az elnök január 22-én arról, hogy újból kegyelemben részesülnek" – számolt be akkor az Rp. "Az elnök döntése nem zárja le a vitát arról, hogy Kamiński és Wąsik elvesztették-e mandátumukat vagy sem. A Jog és Igazságosság politikusai biztosak abban, hogy kollégáiknak vissza kell térniük a parlamenti padsorokba. A parlamenti többség azzal érvel, hogy az elítéltek mandátuma a törvény szerint 2023 decemberében lejárt, amikor ügyükben jogerős ítélet született" - elemezték a helyzetet a Dziennik Gazeta Prawna kommentátorai.

És valójában a képviselők kiszabadulása a börtönből  csak kiélezte a vitát, amelynek résztvevői nemcsak az elítéltek (és az őket támogató politikai körök) valamint a parlamenti többség, hanem az elnök is, mert – mint a Wacław Felczak Intézet honlapján írtuk – Wąsik és Kamiński újbóli elítélése és bebörtönzése az elnök előjogainak megingatását jelenti.

Ugyanakkor az elnök és a kormány között az idegek háborúja dúl a költségvetés miatt. A költségvetési törvényjavaslat ugyanis időben megérkezett Andrzej Duda hivatalába, de az elnök még visszaküldheti az Alkotmánybírósághoz. Ebben az esetben, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a dokumentum alkotmányosságáról, csak a törvénytervezet lesz érvényben, és az állami pénzügyi terv módosításának lehetősége is elakad, márpedig ezekre szükség van a szejm többsége választási ígéreteinek teljesítéséhez. "Ez a (...) lehetőség valódi problémákat jelent a hatalmon lévők számára. Először is, nagyon valószínű, hogy a hatóságok az év folyamán módosítani akarják majd a költségvetést, ahogyan azt a Morawiecki - kabinet tette az utolsó hivatali évében. Márpedig, ahogyan azt kormánypárti beszélgetőpartnerünk is elismeri, a törvényjavaslatot nem lehet módosítani. Másodszor, a költségvetési törvényjavaslat hiánya – és ez mindaddig így lesz, amíg az Alkotmánybíróság nem hoz döntést, vagy ki nem mondják az alkotmányellenességét – tárgyalópartnerünk szerint hosszú időre blokkolni fogja például a tanárok 20 százalékos béremelésének megvalósítását" – olvasható a DGP-ben. Mint az újságírók emlékeztetnek, a költségvetésről szóló döntést még ezen a héten meg kell hoznia az elnöknek.

 Forradalom az oktatásban

 

Eközben az új kormány radikális változtatásokat javasol az oktatási rendszerben – összhangban a Nemzeti Oktatási Minisztérium új vezetője, Barbara Nowacka véleményével, aki szerint a gyerekek jelenleg "túl sokat tanulnak és nagyon fáradtak". Az elmúlt napokban az újságok címoldalain elemezték az oktatási minisztérium döntését, amely szerint áprilistól új szabályok lépnének életbe a házi feladatokkal kapcsolatban: az általános iskolában az 1-3. osztályban egyáltalán nem lesz házi feladat, a 4-8. osztályban pedig "csak azok számára, akik hajlandóak rá, és értékelés nélkül". A Nasz Dziennik elemzése szerint, bár a változások iránya (amely egybeesik az előző oktatási minisztérium vezetőjének feltételezéseivel) első pillantásra ésszerűnek tűnik, a bevezetés kapkodva és káoszban történik. "A házi feladatok eltörlésének és az alaptanterv 20 százalékos karcsúsításának bejelentése meglepte az oktatási közösséget. A Nemzeti Oktatási Minisztérium vezetője, Barbara Nowacka a választási kampányban a polgári koalíció által meghirdetettekkel ellentétben nem konzultált a pedagógusokkal a megoldásokról" – olvasható a DGP lapjain. Dr. Iga Kazimierczyk, a  Tér az Oktatásért Alapítvány elnöke a lapnak adott interjújában arra is rámutat, hogy az Oktatási Minisztérium elképzelése egy komoly reform, amely a tankönyvek és a vizsgák megváltoztatását jelenti a nyolcadik osztály végén. Dr. Kazimierczyk arra is rámutat, hogy "a tanítás menetrendjét még Anna Zalewska – a Jog és Igazságosság kormány minisztere, aki a gimnáziumok megszüntetését végrehajtotta – sem változtatta meg ilyen gyorsan".

"Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a házi feladatok elhagyása, az alaptanterv jelentős karcsúsítása,  különösen a természettudományos vagy történelmi tantárgyak terén, számos klasszikus olvasmány elhagyása, mindez Donald Tusk kormányának tudatos döntése. A hatás csak egy lehet: a fiatalok felkészítése az egyszerű munkára (...). A másik oldalról nézve ez az analfabéták vagy a nagyon alacsony képzettségű emberek kitermelése. És ezek az emberek a jövőben hálásak lesznek a vezetésnek, hogy megszabadították őket a tanulástól és a sok erőfeszítéstől. És valószínűleg sokan úgy lesznek hálásak, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjaira szavaznak majd. Csakhogy ez halálos ítélet ezeknek az embereknek és Lengyelországnak" – bírálta élesen a Sieci hetilap publicistája, Stanisław Janecki. Az új kormány javaslatai ellen dolgozik az a tény is, hogy a lengyelek többsége kételkedik abban, hogy a házi feladatok eltörlése vagy korlátozása pozitív hatással lesz-e a legfiatalabbak oktatására. A Rzeczpospolita megbízásából a Piac- és Társadalomkutató Intézet által végzett felmérés szerint a házi feladatok betiltását a válaszadók 43 százaléka támogatta, míg 50,9 százalékuk ellenezte az ötletet. A felmérésben részt vevők mindössze 6,1 százalékának nem volt véleménye a témáról. "Az új szabályozás támogatottsága a fiatalabb válaszadók körében magasabb, az idősebb generáció úgy véli, hogy a házi feladat eltörlése rossz ötlet. Az 50-59 éves válaszadók 67 százaléka, a 60 év felettiek 56 százaléka ellenzi" – olvasható a napilapban.