Back to top
redakcja2 küldte be 11.02.2024 időpontban
Putyin 10 hazugsága: pontokban válaszolt a lengyel külügy
Polityka

Tucker Carlson interjúja világszerte sok helyen kivágta a biztosítékot, főleg az orosz diktátor történelmi fejtegetései miatt – a lengyel Külügyminisztérium a legsúlyosabbakra közleményben reagált.

A lengyel diplomácia kiemeli: "a hitleri Németország és a Szovjetunió paktumot kötött Lengyelország ellen, és 1941-ig egyhangúan együttműködtek; Ukrajnában nincsenek NATO-bázisok, és maga Ukrajna, az ukránok akaratának köszönhetően jött létre" - áll a lengyel közleményben.

  1. Putyin a beszélgetésben arra célzott, hogy Lengyelország a második világháború előtt együttműködött a Harmadik Birodalommal. A külügyminisztérium közleménye szerint "a második világháború előtt Lengyelország igyekezett jószomszédi kapcsolatokat fenntartani Németországgal. Szó sem volt arról, hogy Hitlerrel katonai szövetségre lépjen. Lengyelország a két háború közötti időszakban két agresszív szomszéd, Németország és Oroszország között találta magát, amelyek nem ismerték el a lengyel nép jogát a független államhoz. 1934-ben Berlinben aláírták a lengyel-német megnemtámadási nyilatkozatot, amely garantálta a viták békés rendezését. Korábban, 1932-ben azonban már aláírtak egy hasonló megnemtámadási paktumot a Szovjetunióval. A hitleri Németország és a szovjet hatóságok ugyanakkor 1939. augusztus 23-án írták alá a Lengyelország elleni paktumot (az úgynevezett Ribbentrop-Molotov paktumot), amely lehetővé tette Németország 1939. szeptember 1-jei Lengyelország elleni támadását."
  2. A lengyelek provokálták Hitlert, hogy velük kezdje a II. világháborút: "Miért Lengyelország kezdte meg a háborút 1939. szeptember 1-jén? Mert nem volt együttműködő. Hitlernek nem maradt más hátra, hogy terveit véghez vigye (mint) Lengyelországgal kezdeni". – hangzottak Putyin szavai. A lengyel külügy szerint a valóságban azonban "a II. Lengyel Köztársaság elutasította Hitler követeléseit, valamint a Szovjetunió elleni lengyel-német szövetségre vonatkozó javaslatot. Hitler Németországa és a szovjet hatóságok voltak azok, akik 1939. augusztus 23-án aláírták a Lengyelország elleni megállapodást (az úgynevezett Ribbentrop-Molotov-paktumot), amely lehetővé tette Németország számára, hogy 1939. szeptember 1-jén végrehajtsa Lengyelország elleni agresszióját. Szovjet-Oroszország és a náci Németország 1941 júniusáig egyhangúan együttműködött".
  3. Putyin:"Lengyelország a Csehszlovákiával szemben folytatott politika áldozatává vált, mert a híres Ribbentrop-Molotov jegyzőkönyvek értelmében e területek egy része Oroszországhoz került, beleértve Nyugat-Ukrajnát is". Lengyel külügy: "Lengyelország nem vett részt a müncheni egyezményben (1938. szeptember 30.), amely de facto súlyosan korlátozta Csehszlovákia szuverenitását, és nem is volt annak részese. Az Olza-vidéket  (Zaolzie) érintő lengyel követelések a müncheni egyezmény aláírása után hangzottak el"
  4. Putyin hazudott arról is, hogy a Németországgal kötött paktum eredményeként a Szovjetunió 1939-ben történelmi területeit vette vissza Lengyelországtól. A külügyminisztérium ezt is helyesbíti: "a lengyel határvidéken a szovjet, úgynevezett népszavazásokat a terror és a hamisítás légkörében tartották. Lemberg, a lembergi és a stanisławówi vajdaság területei (a mai Nyugat-Ukrajna részei) területei soha nem tartoztak az Orosz Birodalomhoz. Ugyanúgy, ahogy a vilnai régió történelmileg szintén nem volt Oroszország része".
  5. Putyin az interjúban előhozta sokszor hangoztatott gondolatát is, mely szerint Ukrajna Lenin és Sztálin által létrehozott, mesterséges képződmény. A lengyel külügyminisztérium álláspontja szerint "a modern Ukrajna mint állam az ukrán nemzeti mozgalomnak köszönhetően jött létre. Nem a bolsevikok hozták létre, ők csak elfoglalták területének egy részét, így lett egy a szovjet köztársaságok közül. Ukrajna az ukránok akaratából született.
  6. Putyin értekezett arról is, hogy a Dnyeper bal partja, beleértve Kijevet is, történelmileg orosz föld. A lengyel külügyminisztérium közleménye emlékeztet arra, hogy "Kijev a Rusz történelmi fővárosa volt, és Moszkva akkor még nem létezett". "1991-ben Ukrajna független állam lett nemzetközileg elismert határokkal". - teszi hozzá a minisztérium.
  7. Putyin felhozta azt is, hogy az önálló ukrán nemzet gondolata Lengyelországban született. A lengyel külügyminisztérium kifejtette: "az ukránok mint önálló etnikai csoport önmeghatározásának folyamata párhuzamosan zajlott a 19. századi Európában zajló analóg folyamatokkal. Senki sem "találta fel" mesterségesen az ukrán nemzetet".
  8. Szintén nem először volt hallható Putyin szájából, hogy NATO-bázisokat hoztak létre ukrán területen. A lengyel minisztérium válaszában határozottan leszögezi: "ukrán területen nincsenek NATO-bázisok".
  9. A lengyel külügyminisztérium cáfolta Putyin azon mondatait is, amelyek szerint "Ukrajnában két puccs történt, amelyek célja az Oroszországgal való mesterséges kapcsolat megszakítása volt". A lengyel álláspont szerint „a narancsos forradalomban az ukrán nép nem fogadta el a választási csalást. A választások újabb fordulójának megszervezése lehetővé tette Viktor Juscsenko elnök megválasztását, aki valóban elnyerte a szavazatok többségét. A Méltóság Forradalma után Petro Porosenko elnök demokratikusan győzött az elnökválasztáson".
  10. 2014-ben Moszkva kénytelen volt védelembe venni a Krímet, mert azt veszély fenyegette... – állította a Putyin. A lengyelek ugyanakkor leszögezik: "2014-ben nem volt fenyegetés a Krím ellen". "A méltóság forradalma békésen, demokratikus választások révén hatalomváltáshoz vezetett. Az orosz >>zöld emberkék<< azért jelentek meg a Krímben, hogy destabilizálják az ukrajnai helyzetet"

Fotó: Gavril Grigorov/SPUTNIK NEWS/PAP