A Központi Közlekedési Csomópont (CPK) létrehozásának terve azóta, hogy bejelentették, heves ellentéteket váltott ki. A lengyel történelemben példátlan infrastrukturális megaberuházás óriási költségekkel jár majd, de a kezdeményezők szerint ez gyorsan megtérülhet. Az előző kormány sokáig halogatta az építkezés megkezdését, a jelenlegi kormány viszont még nem hozott végleges döntést arról, hogy folytatja-e a beruházást. Miért vált ki ekkora vitát ez a téma Lengyelországban, és mik az esélyei annak, hogy a CPK valóban megépül?
A CPK-beruházás egy új, teljes mértékben az alapoktól épülő repülőtér, amely Varsótól 40 kilométerre helyezkedik el, valamint egy új, gyorsvasúti és autópálya-hálózatot is magában foglal. Kezdetben két kifutópálya (4000 m × 45 m) épül, a későbbi tervekben azonban négy szerepel. A tervezett vasúti összeköttetések lehetővé teszik, hogy a repülőtérről 15 perc alatt el lehessen jutni a Warszawa Centralna vasútállomásra, 25 perc alatt a Łódź Fabryczna vasútállomásra, valamint két óra alatt további lengyel nagyvárosokba - mint Krakkóba, Wrocławba, Poznańba és Gdańskba. A Központi Közlekedési Csomópont várhatóan 150 000 új munkahelyet teremt, és már működésének első szakaszában évi 40 millió fős utasforgalmat tud majd lebonyolítani. Az Ernst&Young nemzetközi tanácsadó cég jelentése szerint a CPK infrastruktúrája 2060-ig közel 200 milliárd lengyel zloty áruforgalmi bevételt fog generálni. A további kutatások azt mutatják, hogy az állami költségvetésnek a csomópont építésére fordított teljes kiadása 12 éven belül megtérül, csak a vámokból és az ÁFA-ból származó többletbevételeket számításba véve. Még az elképzelés kritikusai is úgy ítélik meg, hogy a beruházás a fejlődést szolgálja és új távlatokat nyit Lengyelország előtt. Mi lehet tehát az oka annak, hogy a Központi Közlekedési Csomópont témája ennyi vitát idéz elő Lengyelországban, és hogy a felmérések szerint a megkérdezettek mintegy 40 százaléka még mindig ellenzi a beruházást?
Február elején az X ( korábban Twitter) egyik legnépszerűbb hashtagje Lengyelországban a "TakdlaCPK", vagyis "Mondj igent a CPK-ra" volt. Néhány nap alatt több tízezer posztot tettek közzé ezen hashtag alatt. Nem csak a politikusok támogatják a Központi Közlekedési Csomópont beruházását, bár ők kezdeményezték az online akciót. "A CPK több mint egy repülőtér. Olyan projektnek kell lennie, amely túlmutat a politikai árkokon!" - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök a közösségi médiában a #TakdlaCPK hashtaggel ellátott bejegyzésében. A kezdeményezés eredményeként még a jobboldali Konföderáció és a baloldali Együtt párt parlamenti képviselői is egy véleményen voltak - a CPK támogatása mellett.
Ezekkel az érvekkel szemben áll azonban a kormánypárt politikája, amely 2017 óta, amikor az előző kormány (a Jog és Igazságosság párt vezetésében) benyújtotta a Központi Közlekedési Csomópont megépítésének kezdeményezését, nem titkolta, hogy szkeptikus a beruházással kapcsolatban, és reális esély van arra, hogy hatalomra kerülése után meggátolja vagy súlyosan korlátozza a projektet. Többek között a Polgári Platform egyik fontos politikusának, Varsó polgármesterének és a párt korábbi államfőjelöltjének, Rafał Trzaskowskinak a CPK-ról szóló nyilatkozata is harsány visszhangot váltott ki a médiában. A politikus 2018-ban a projektre utalva a Morawiecki-kormány "gigantomániájáról" beszélt, és megkérdőjelezte, hogy van-e értelme a lengyel főváros közelében új repülőteret építeni, amikor Berlinben is építtettek egyet. Berlin évek múltán sikerrel járt, és ha nekünk is lesz egy repülőterünk (...) nos, nehéz lesz vele versenyezni - mutatott rá akkor Trzaskowski, akinek szavait a politikai élet különböző oldalairól kritikák hulláma követte. A jelenlegi miniszterelnök, Donald Tusk is többször fenntartásokkal beszélt az új repülőtér építéséről, amit az is bizonyít, hogy a CPK témáját expozéjában elsősorban a területek kisajátításával kapcsolatban, és nem az ország számára lehetséges előnyeivel összefüggésben említette.
Nyereség- és veszteségmérleg a politika árnyékában
A Központi Közlekedési Csomóponttal kapcsolatos vitákat elemezve világosan látható, hogy a beruházás több szinten is mérlegelésre kerül, és két kérdés van előtérben: a költségek kontra nyereség illetve a politikai kontextus. A Morawiecki-kormány által elfogadott többéves programban a CPK költségeit 2030-ig terjedő távlatban mintegy 150 milliárd zlotyra becsülték. Ahogy azonban Marcin Horała, a Központi Közlekedési Csomópont egykori kormánybiztosa rámutat, ez a lengyel államháztartás oldaláról kevesebb mint 70 milliárd zlotyt jelentene (a többit a magánbefektetők, a kereskedelmi célú finanszírozás és az európai források teszik ki). Itt azonban a költségek kérdése találkozik a politikával, hiszen a CPK körüli disputát kommentálva Donald Tusk miniszterelnök alig néhány napja 600 milliárd zloty nagyságrendű költségekről beszélt (ezt a számot a Jog és Igazságosság politikusai "légből kapottnak" nevezték). A jelenlegi kormányzat azt is hozzátette, hogy a CPK-ra már eddig is 2,7 milliárd zloty-t költöttek; ezt az információt a vállalkozásnál jelenleg folyamatban lévő ellenőrzéssorozatnak kell megerősítenie. A korábban említett Ernst&Young jelentés szerint azonban az infrastruktúra kiépítése gyorsan megtérül, elsősorban a vám- és áfabevételek révén. Az elemzés rámutat, hogy a CPK lehet a válasz Lengyelország jelenleg kiaknázatlan légi árufuvarozási potenciáljára. Kitér arra is, hogy a varsói Chopin repülőtér jelenleg az európai légi áruforgalom kevesebb mint 1 százalékát kezeli, miközben a Közép- és Kelet-Európából érkező légi áruforgalom 62 százalékát kamionokkal viszik el nyugat-európai repülőterekre. Mindemellett a szakértők felhívják a figyelmet arra a nehezen számszerűsíthető előnyre, hogy a távoli célállomásokról Lengyelországba irányuló utasforgalom növekedése többek között a nemzetközi együttműködés, a tudományos cserekapcsolatok, valamint a gazdasági kapcsolatok intenzívebbé válását eredményezi. Ugyanakkor a CPK-val kapcsolatos vita fent említett politikai aspektusa azt jelenti, hogy gyakran kerülnek előtérbe az előző kormányt sújtó érvek, például a pazarló költekezések vádja, noha a jelenlegi kormányzat ugyanakkor kiemeli, hogy a CPK ellenőrzése még nem fejeződött be. A közelgő önkormányzati választások kapcsán a kormánykoalíció politikusai is szívesen hangoztatják a regionális repülőterek fejlesztésének szükségességét, szembeállítva ezt az ország központjában lévő közlekedési csomópont létesítésével. A CPK építésével összefüggésben széles körben vitatott másik kihívás a vasúti infrastruktúra fejlesztésének szükségessége, amely a tervek szerint 2034-re készül el. A beruházás részeként összesen közel 2000 km új vonal megépítése várható, amely összeköti a csomópontot az ország legnagyobb városaival. Az elképzelés támogatói rámutatnak arra az ugrásszerű növekedésre, amelyet egy ilyen beruházás jelenthet, nemcsak a CPK – lengyel nagyvárosok vonalon történő áruszállítással összefüggésben, hanem a vasúti összeköttetéseket naponta igénybe vevő utasok számára is. Azonban még a beruházás támogatói is elismerik, hogy ez egy rendkívül ambiciózus terv, amely ugyanakkor a repülőtér hatékony működésének előfeltétele. Az egész koncepció és az egész elképzelés összeegyeztethető ezekkel a vasútvonalakkal. Ha teher- és személyszállításról van szó, akkor minden városnak biztonságban kell éreznie magát a csomóponttal valló összeköttetéssel kapcsolatban" - mutatott rá Tomasz Wróblewski, a Warsaw Enterprise Institute elnöke a CPK építéséről szóló vitában, miközben hangsúlyozta, hogy a most tárgyalt beruházás lehetőséget ad arra, hogy feltegyük magunknak a kérdést: akarnak-e a lengyelek változást abban, ahogyan a hazai gazdaságukban rejlő lehetőségekről gondolkodnak.
Ahogy a Központi Közlekedési Csomópont építéséről szóló vita is mutatja, a beruházás folytatásáról vagy leállításáról szóló döntés szempontjából a perspektíva és a beruházásokról való gondolkodásmód változása lehet a döntő. A már említett, a Dziennik Gazeta Prawna című napilap és az RMF FM rádióállomásnak 2023 végén végzett felmérésben a CPK építését a válaszadók 51,3 százaléka támogatta, míg a megkérdezettek 39,7 százaléka ellenezte. Egyértelmű tehát, hogy a projektet nemcsak a nyolc éven át hatalmon lévő Jog és Igazságosság párt szavazói támogatják (közülük 92 százalék), hanem az új vezetésre szavazó választók egy része is (26 százalék).
Szakértők szerint a repülőtér építésének erős támogatottsága nemcsak a potenciális nyereséggel kapcsolatos számításokból ered, hanem annak az egyre erősödő tudatából is, hogy Lengyelország egyre erősebb gazdaságilag, és hogy Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése után megnőtt a szerepe Európában. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vasúti és légi infrastruktúra ilyen jelentős bővítése ugrásszerű lehetőségeket teremtene Varsó számára, az Európában és a világban egyre növekvő feszültségek közepette. Másrészt a gazdaság és a külföldi partnerekkel való gazdasági kapcsolatok erősítése egy újabb tényező lenne, amely biztosítaná Lengyelországot egy esetleges orosz támadással szemben.
Ellenőrzés, aztán hogyan tovább?
Az új kormány irányvonalának megfelelően a következő hetekben a Központi Közlekedési Csomópontban egy ellenőrzéssorozatra kerül sor, amely segít eldönteni a projekt jövőjét. A vállalat eddigi humánpolitikáját és fizetéseit, ütemterveit és a társadalmi-gazdasági programra fordított kiadásokat fogják ellenőrizni. Január közepén a CPK addigi vezérigazgatóit is menesztették, és Filip Czernickit nevezték ki megbízott vezérigazgatónak, aki az új vezérigazgató megválasztásáig és a CPK jövőjéről szóló döntés meghozataláig irányítja a vállalatot. Ez azt jelenti, hogy a beruházás sorsa már eldőlt? Ki kell használnunk Lengyelország 15 repülőterében rejlő lehetőségeit, különösen a mazóviai repülőterek kapacitásának hatékony növelése érdekében - nyilatkozta néhány nappal ezelőtt Maciej Lasek, a kormány CPK-ért felelős megbízottja a Központi Közlekedési Csomópont körüli vitáról. A politikus a Lengyel Sajtóügynökségnek adott interjújában rámutatott, hogy a csomópont építésével kapcsolatos munkálatok nyolc éve blokkolják a helyi repülőterek fejlesztését és korszerűsítését, és hogy "az emberek a lakóhelyük közvetlen közelében lévő repülőtérről akarnak repülni", ahelyett, hogy "2-3 órát utazzanak a repülőtérre közúton vagy vasúton". A beruházás támogatóinak azonban reményt ad Dariusz Klimczak infrastruktúráért felelős miniszter, aki még kinevezése előtt hangsúlyozta, hogy "a CPK projektet nem szabad a kukába dobni". „Ez a projekt már annyi pénzt felemésztett, hogy a leállítása szóba sem jöhet. A kérdés az, hogy milyen formában folytatódik" - nyilatkozta a politikus 2023 végén.
Várhatóan ezen a héten már Andrzej Duda államfő is felszólal a Központi Közlekedési Csomóponttal kapcsolatos vitán. Az elnök ugyanis február 13-án összehívta a Kabinettanácsot az elnök vezetésével tartott ülésre, amelyen ismertették vele a CPK-val kapcsolatban végzett ellenőrzés előzetes eredményeit. Vajon Andrzej Duda közvetlenül állást fog foglalni a kérdésben?
Zofia Magdziak
Kép forrása: CPK