Az új lengyel kormány 2024-ben számos változást indít el a lengyel oktatási rendszerben. Megemelik a pedagógusok fizetését, beleértve az óvodapedagógusokat és az akadémikusokat is, redukálják az alaptantervet, eltörlik a házi feladatokat az általános iskolákban, valamint a hit- illetve erkölcstan jegyek nem fognak beleszámítani az átlagba. A modernizációs lépésnek bőven akadnak támogatói ugyanakkor szép számmal vannak a kritikusok is.

A 2023 decemberétől regnáló kormány oktatási szakemberei még  kampányban úgy fogalmaztak, az előző kormány által bevezetett diákokat támogató intézkedéseket nem fogják vissza, sőt, csak kiszélesítik azokat. Vegyük hát szemügyre, hogy mik azok a konkrét változtatások, amiket a kormány bevezetni tervez már 2024-ben.

Donald Tusk miniszterelnök már a kampány során béremelést és korengedményes nyugdíjazást ígért a tanárok számára. Január 1-től a tanárok fizetése 30 százalékkal, a kezdő tanároké pedig 33 százalékkal emelkedik, az óvodapedagógusok, a vizsgáztató tanárok és az akadémikusok fizetését is beleértve. Az oktatási miniszter közlése szerint a megemelt fizetések márciustól kerülnek a tanárok bankszámláira, illetve az emelésekkel kapcsolatos különbözetet január és február hónapra visszamenőleg szintén márciusban fizetik ki.

Az IBRiS felmérése alapján azonban, amely a Rzeczpospolita lengyel napilap kérésére készült, kiderül, hogy a lengyelek több mint fele úgy gondolja, hogy Tusk mégiscsak csalódást okoz a tanároknak a fizetésemelést illetően. Ezt arra alapozzák, hogy a miniszterelnök kampányában azt ígérte, hogy bár 30%-os emelésre lehet számítani, az semmiképpen nem eshet 1500 zloty alá. Ennek ellenére ez az összeg átlagosan 1150-1350 zloty közé esik. Érdekesség, hogy a csalódottságukat kifejező válaszadók túlnyomó részben a jelenlegi kormánypárt szavazói.

Szóban forog továbbá a a PiS-közelinek tartott tankerületi felügyelők teljes körű leváltása (amelyről az előző kormány idején hosszan cikkezett az ellenzéki sajtó), valamint az, hogy iskolák, óvodák és más oktatási intézmények igazgatóira vár az a feladat, hogy kidolgozzák a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályzatokat.

És most lássuk, mi vár a diákokra:

A tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztését támogató korábbi törvény szerint az általános iskola negyedik osztályos tanulói alanyi jogon ingyenes laptopot kapnak. Ezt a rendszert azonban több szempontból is kritizálták – az új oktatási vezetés pedig világossá tette, erre a következő tanévben sem lengyel, sem uniós pénz nem lesz, és egyébként is más programban gondolkodnak. A tanulók fizikai erőnlétét is új, országos felméréssel fogják minősíteni. Elsőtől harmadik osztályig eltörlik a házi feladatot, negyediktől nyolcadik osztályig pedig csak szorgalmi feladatok lesznek. Ez utóbbi elkészítése, valamint annak hiánya nem kerülhet értékelésre.  Katarzyna Lubnauer oktatási miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy azt szeretnék, ha a házi feladatok jelentős csökkentése már 2024 tavaszán megkezdődne az iskolákban. E döntés ugyanakkor megosztotta a tanárokat. Többen azzal érveltek, hogy a határozat nem túl átgondolt, hiszen a fiatalokat önálló szellemi munkára kell nevelni.

Lengyelországban a hittanórák fakultatívak, ám az új oktatási miniszter bejelentette, hogy az óraszámot heti kettőről egy órára csökkentik, illetve az itt szerzett érdemjegyek nem számítanak bele a tanulmányi átlagba.

De nem csak a vallásórák kerülnek korlátozás alá. Az új kormány azt is bejelentette, hogy folyamatban van az alaptanterv redukálása is. Barbara Nowacka lengyel nemzeti oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy erről a kérdésről konzultációt terveznek a szakemberekkel, tanárokkal. Katarzyna Lubnauer viszont kijelentette, hogy az oktatási minisztérium az alaptanterv akár 20 százalékos csökkentését tervezi. De mit jelent ez pontosan? Az oktatási miniszter nyilatkozatából kiderül, hogy a „legproblematikusabb” tantárgyak anyagát fogják elsősorban lejjebb faragni. Ezek pedig a fizika, kémia, biológia, történelem, illetve a lengyel nyelv és irodalom. Eltörlik a 2022-ben bevezetett „Történelem és jelenkor” elnevezésű tárgyat az iskolák politikamentesítésének fényében. Tervezik továbbá a kötelező olvasmányok listájának korszerűsítését is. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy a listáról több nagy lengyel író és költő művét törlik, de a görög mitológia egyes történeteit is, illetve a világirodalom nagyjai közül is szerepelnek a listán, olyanok, mint William Shakespeare vagy Zbigniew Herbert. A jegyzék egyetlen magyar eleme, Molnár Ferenc közkedvelt regénye, A Pál utcai fiúk ugyanakkor a kötelező olvasmányok között maradhatott. De még ezt is lehet fokozni, a sokak által érthetetlennek minősített dolgok közé tartozik, hogy törlik a tantervből az önéletrajz és a motivációs levél írásának elsajátítását. 

A fenti változtatásokra vonatkozó határozatok nagy részét a 2024/2025-ös tanév kezdetén tervezik életbe léptetni, azonban egyes elemeit, mint például a házi feladatok korlátozására vonatkozó reformokat már ebben a tanévben, áprilistól kívánják bevezetni.

Természetesen nem is csodálkozhatunk azon, hogy heves vita alakult ki az alaptantervet illető változtatások apropóján. Hogy ténylegesen mit hoz majd a változás szele, azt majd valószínűleg legkorábban a következő tanév végén lehet megbecsülni. Izabela Ziętka oktatási miniszterhelyettes még januárban a közösségi médiában kérdezte meg a pedagógusokat, hogy milyen változásokat várnak az új vezetéstől. A válaszokból kiderül, hogy kisebb osztálylétszámot, az osztályzási rendszer felülvizsgálatát, illetve gyakorlatiasabb módszereket szeretnének alkalmazni. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy a diákok ne azért tanuljanak, hogy jól szerepeljenek a vizsgákon, hanem azért, hogy a gyakorlatban hasznosítható, praktikus tudásra tegyenek szert. Az elkövetkező időszakban az is kiderül, e célok mennyire valósulnak meg.

Kis Gyöngy Harmat

Kép forrása: Unsplash