Ismét előkerült a hipotézis, amely szerint Kolombusz valójában nem olasz, spanyol, vagy éppen zsidó gyökerekkel rendelkezett, hanem éppen lengyel volt, nem is akárki, hanem király sarj. Cikkünkben annak járunk utána, mi (lehet) igaz a történetből...

Kolumbusz Kristóf arcképe. Sebastiano del Piombo festménye (1529–1531) – Wikipedia

Manuel da Silva Rosa, portugál történész és Kolumbusz Kristóf életrajzírója szerint Kolumbusz Kristóf, Amerika 1492-es felfedezője lengyel volt – mégpedig III. Ulászló lengyel király (len. Władysław III Warneńczyk), I. Ulászló néven magyar király fia. Elméletének bizonyítása végett beutazta a világot és hosszú, három évtizednyi kutatása vezette a kutatót erre a megállapításra.

            Hogy maradhatott ilyen sokáig titokban Kolumbusz királyi származása? És vajon mindez igaz lehet-e annak fényében, hogy a történészek úgy vélik, hogy az apjának vélt III. Ulászló 1444. november 10-én halt meg a törökök elleni várnai csatában?

Mivel az uralkodó holtteste sosem került elő, olyan szóbeszédek terjedtek el, mely szerint a király elmenekült és a portugál Madeira szigetén letelepedve Henrique Alemao álnéven ’új életet kezdett’.

Manuel Rosa a Lengyel Sajtóügynökségnek (PAP) elmondta, hogy a felfedező Portugáliában, Madeira szigetén, Madalena do Marban született, ahol III. Ulászló király tartózkodott. "Erre a kutatásom során jöttem rá, ahogy arra is, hogy a spanyol udvar segített eltitkolni a felfedező királyi származását a nyilvánosság elől. Az eddig feltárt adatok azt mutatják, hogy a tengerész a Colonna családból származott - ugyanabból a Colonna családból, mint a lengyel királyok ősei, akik V. Márton pápa (Ottone Colonna) unokatestvérei voltak" - mondta a történész.

III. Ulászló portréja – Wikipedia

Eddig elég észszerűtlennek tűnik ez a história. Hiszen egy király miért is mondana le egy hatalmas állam vezetéséről az egyszerű élet jegyében? Bármilyen abszurdnak is tűnik a teória, igencsak figyelemre méltó alátámasztást nyert.

            Vegyük szemügyre, hogy Manuel Rosa milyen bizonyítékokkal igazolja feltételezéseit. Beszámol arról, hogy a tengerész magánkápolnájában felfedeztek egy sast, amely az ő címere fölött helyezkedett el, ami valójában a lengyel királyi címer meghatározó eleme. Ezen kívül a lengyel sas megjelent egy 1542-ből származó, Kolumbuszt ábrázoló portrén is - a felfedező által viselt gyűrűn.

            A történész rámutatott az apa és fia külső jegyeinek hasonlóságára is, melyek nem csak a portrékon fedezhetők fel, hanem korabeli feljegyzések is beszámolnak róla. Ezen túl Rosa azt is észrevette, hogy Kolumbusz eredeti címerében kék alapon arany horgonyok voltak. Történetesen Segismundo Henriques-nek, Henrique Alemao fiának szintén volt egy kék alapon arany horgonyt ábrázoló címere. De hogyan kapcsolódik ez Lengyelországhoz? A Jagelló-ház uralkodóinak címere, köztük III. Ulászló király címere is, kék alapon arany kettős keresztet ábrázolt, mely szimbólum erősen hasonlít Kolumbusz horgonyára.

 

Kolumbusz Kristóf és a Colonna-ház, a Jagelló-ház, valamint a Lengyel Királyság címere – Wikipedia

            Nem mellékes az sem, hogy a 15. század második felében több szerzetes (köztük lengyelek) is felismerte III. Ulászlót Alemao személyében illetve az, hogy a 16. században Alemao leszármazottjait a spanyol királyi udvar hivatalosan is elismerte a lengyel királyi vérvonalból származónak.

Bár meglehetősen merész elmélet ez, mégis megmagyaráz bizonyos tényeket Kolumbusszal kapcsolatban, olyan eseményeket, amelyek nem történhettek volna meg egy paraszti család gyermekével. Széles körű oktatásban részesült, amely lehetővé tette fényes karrierjét, valamint még jóval Amerika felfedezése előtt feleségül vehetett egy portugál arisztokrata lányt. Ez bizony nem egy egyszerű származású ifjú élete, hanem inkább egy királyi sarj szépen kikövezett útja – még akkor is, ha nem a trónra, hanem fényes karrierhez és gazdagsághoz vezetett.

Így vagy úgy, a herceg neve belevésődött a történelem nagy könyvébe.

Kis Gyöngy Harmat