Mindegyik résztvevő részéről óriási volt a várakozás a V4-es csúcs előtt, amelyre ebben a formátumban utoljára tavaly nyáron került sor Pozsonyban – akkor még másik lengyel és szlovák miniszterelnökkel. Ma Prágában V4 jövőjét meghatározó fontos beszélgetés zajlott, nem a legkedvesebb légkörben.  

Fotó. MTI/Prime Minister's Press Office/Benkő Vivien Cher

"Majd Prágából visszatérve megmondom, hogy van-e még értelme a visegrádi csoportnak vagy sem. Ez a találkozó sok mindent tisztázni fog" – vezette fel tegnap a látogatást Donald Tusk miniszterelnök, és hasonlóan nyilatkozott cseh kollégája is: „Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – mondta Petr Fiala.

A kezdeti várakozásokhoz képest egészen konstruktív tárgyalást zártak végül. A felek elismerték, hogy vannak ellentétek, amelyekben nem tudnak megegyezni, ugyanakkor működhet a kooperáció ezek ellenére hiszen több olyan közös pont van, amelyekben feltétlen szükség van erre.

Petr Fiala házigazdaként köszönetet mondott kollégáinak a konstruktív és őszinte beszélgetésért. „Vannak különbségek közöttünk. Ezek a különbségek megmaradnak" - mondta, hozzátéve, hogy "vannak olyan témák, amelyekben országaink együttműködhetnek". Egyetértés van abban, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot az invázió megkezdésével, és hogy Ukrajnának támogatásra van szüksége - magyarázta. A V4-országok azonban eltérően ítélték meg a háború kitörésének okait. A csoport számára a legfontosabb témák között a gazdatüntetéseket, az energiát, az illegális migráció elleni küzdelmet és az uniós reformokat jelölte meg.

Donald Tusk, hosszan, személyes emlékeit is felidézve méltatta a visegrádi együttműködés alapját, történetét és gyökereit, és azokat az értékeket, amelyekért a Visegrádi Csoport létrejött. Kitért Orbán Viktorra is, aki az oroszok kiűzését követelte első politikai beszédében. A barátság köztönk természetes, ezt senki sem vitatja, emiatt nyugodtak vagyunk – a jövő és a jelen kihívásai azonban nehéz próbatétel elé állítanak bennünket. A legfontosabb ezek közt Ukrajna támogatása – jelentette ki, kifejezve reményeit, hogy e tekintetben a nézeteltérések fenntartásával lehet közös, akár mégoly töredékes de működő együttműködés Ukrajna megsegítésében. Az Unióban ugyanakkor rengeteg tennivalónk van: ilyen például a mezőgazdaság kérdése: egyensúlyt kell találnunk abban, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtás ne legyen a mezőgazdaságaink kárára – fejtette ki. Zárszavában kijelentette: „Jobb az országainknak mindegyünknek , ha szolidárisak vagyunk. Most ez nehezebbnek tűnik mint korábban, de a mai találkozót követően mérsékelt optimizmussal töltött el.”

Orbán Viktor szintén visszatekintéssel kezdett: elmondta, mennyire jó érzés visszatérni Prágába a magyar politikusoknak, hiszen a város a fiatalságukra emlékezteti őket. Számára ez már az 52. csúcstalálkozó volt politikai pályája során, fogalmazott, és valóban nem tartozott a legkönnyebbek közé. Beszélt az önreflexió fontosságáról, amely sokszor előkerült a mai találkozó során. Mint említette számos közös sikerük és közös érdekük van a Csoport országainak, amelyet eddig közösen érvényesítettek, de most meg kellett egy kicsit állniuk, mert a szomszédunkban dúló háború mindent felülírt. Éppen ezért a mai találkozó tétje az volt, hogy sikerül-e ezen nagy ellentéteken felülemelkedve kisebb dolgokban együttműködni. Nem mulasztotta el kinyilvánítani, hogy Magyarország álláspontja szerint Oroszország a nemzetközi jog megsértéséve indította a háborúját, és minden humanitárius segítséget meg kell adni Ukrajnának. Magyarország nem akar közös határt Oroszországgal, és a magyar nemzeti érdek az, hogy tőlünk keletre legyen egy entitás – kapcsolódott a többiek álláspontjához. Mi ugyanakkor nem küldünk fegyvert, sem katonával, sem nélküle, de minden segítséget megadunk, amit csak lehet – fogalmazott.

A lehetséges együttműködési pontok között négyet említett: az illegális migráció, és a kvótarendszer kérdését, Ukrajna gazdaságának közelebb hozását Európához, a brüsszeli adóharmonizációs változásokat, valamint az energiabiztonságot.

Utolsóként Robert Fico beszélt, aki megjegyezte, hosszú politikusi pályája során számtalanszor vett részt visegrádi találkozókon, és szép számmal akadtak, olyanok „amiken ásítoztam bóbiskoltam - most szó sem volt erről”. Mint mondta, egy "a visegrádi csoport számára őrülten fontos" találkozóra került sor. Nem akarok túl sokat beszélni arról, hogy mi az álláspontunk az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mert ez olyan, mintha egy fát vinnénk az erdőbe" – mondta. Nagyon fontos beszélgetés zajlott. A visegrádi együttműködés jövőjéről, de főként Ukrajna támogatásáról más nézeteim vannak. A háborúnak egyszer vége lesz, és eljön majd az az idő is, amikor már rég nem leszünk, de a visegrádi régióra akkor is fognak emlékezni.