A gazdatüntetéseken kívül az ukrajnai háború lehetséges kimenetelével, a lengyel uniós pénzekkel foglalkoztak a lapok leginkább az elmúlt héten.
Két évvel az ukrajnai orosz invázió kezdete után csak minden tizedik uniós polgár hisz Kijev győzelmében – írja a Rzeczpospolita az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) agytröszt felmérése alapján. "A talán legfontosabb kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy azok, akik meg vannak győződve arról, hogy Oroszország megnyeri a háborút, kétszer annyian vannak, mint azok, akik ukrán győzelmet jósolnak (20 százalék, illetve 10 százalék). De a legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a háború valamiféle kompromisszummal fog végződni" – olvasható a napilapban, amely az orosz támadás évfordulója körül az összes lengyel médiumhoz hasonlóan elemezte a keleti helyzetet valamint az elhúzódó konfliktus Lengyelországra gyakorolt következményeit.
Az ECFR felmérése szerint Lengyelország azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább hisznek Kijev győzelmében és támogatni akarják azt. A svédekkel és a portugálokkal együtt a lengyelek nyilatkoztak a leggyakrabban úgy, hogy Ukrajna megnyeri a háborút (a megkérdezettek 17 százaléka). Arra a kérdésre, hogy Európának mire kellene összpontosítania a keleti konfliktussal kapcsolatban, szintén ez a három nemzet jelölte meg a leggyakrabban, hogy a legfontosabb Ukrajnát támogatni a megszállók által elfoglalt területek visszaszerzéséért folytatott harcában – a svédek (50 százalék), a portugálok (48 százalék) és a lengyelek (47 százalék). "A kutatás azt is mutatja, hogy megváltozott Ukrajna szomszédos országainak hozzáállása, amelyek kezdetben a legnagyobb szolidaritást tanúsították a menekültek iránt. Most Lengyelországban a legtöbb megkérdezett (40 százalék) az ukrán bevándorlókat inkább fenyegetésnek tartja az országára nézve, míg 27 százalék – inkább lehetőséget látott bennük. A többiek sem fenyegetést, sem lehetőséget nem látnak, vagy nincs véleményük. Ha a 12 ország átlagát nézzük – 23 százalék látja fenyegetésként, míg 28 százalék lehetőségként az ukrán menekülteket". – írja a Rzeczpospolita. Az orosz támadás évfordulóján a lengyel média azt is különös gonddal elemezte, hogyan néz ki a lengyel fegyveres erők állapota a keleti határ mögötti háborús helyzetben. A "Hadseregünk új módon" című cikkben Marek Kozubal emlékeztet arra, hogy a lengyel hadsereg akár 450 000 katonát is számlálhat, amelyből 150 000 aktív tartalékos lesz... Wieslaw Kukuła tábornok, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke új terveket mutatott be a hadsereg fejlesztésére vonatkozóan, amelyek figyelembe veszik az ukrajnai háború tapasztalatait. Kukuła tábornok bemutatta az átalakítás koncepcióját, amely többek között a hadsereg doktrínájának, szervezetének, kiképzésének, vezetésének, felszerelésének, infrastruktúrájának és interoperabilitásának az új körülményekhez való igazítását foglalja magában" – olvassuk. – Az átalakítás célja a fenntartható képességek megteremtése oly módon, hogy az ellenféllel szemben megmaradjon a tartós előny, biztosítva az elrettentés és a védelem hatékonyságát. Az elrettentés költségei ugyanis kisebbek, mint a háború költségei. – magyarázza egy katonatiszt a lapnak adott interjúban. Mint a Rzeczpospolita továbbá megállapítja, a kijevi tapasztalatok alapján Lengyelország is prioritásként kívánja kezelni a légvédelmi és rakétavédelem fejlesztését.
"A Brüsszellel folytatott vita szimbolikus lezárása" – pénzek a Nemzeti Újjáépítési Terv-ből Lengyelországnak
Lengyelországban az elmúlt napokban az ukrajnai helyzetről szóló jelentéseket azonban mindenekelőtt az uniós intézmények döntései homályosították el, amelyek úgy döntöttek, hogy feloldják a Varsónak juttatott Nemzeti Újjáépítési Tervből származó források zárolását. Az Európai Bizottság az elmúlt két évben visszatartotta a pénzt, a Jog és Igazságosság kormányát a jogállamiság megsértésével vádolva. Brüsszel Varsóhoz való viszonya azonban a hatalomváltás után azonnal megváltozott. Az EU "fővárosát" először Donald Tusk miniszterelnök, majd a napokban a lengyel vezetés küldöttsége is meglátogatta Adam Bodnar igazságügyi miniszterrel. A látogatás során a politikusok bemutatták a lengyel kormánynak az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó cselekvési tervét, amelyre – mint arról a Dziennik Gazeta Prawna "A Brüsszellel folytatott vita jelképes lezárása" című írása beszámolt – az Európai Bizottság pozitívan reagált. Így február 23-án, pénteken, varsói látogatása alkalmával Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy feloldják a Lengyelországnak szánt Nemzeti Újjáépítési Tervből származó pénzek zárolását. – Vártunk egy kicsit, nem túl sokáig, de megvan! Ez valóban egy nagyon fontos nap. Egy kicsit közösen dolgoztunk. Mindenekelőtt a lengyelek október 15-én, a demokrácia és a jogállamiság újraválasztásával. Ők az igazi hősei ennek a történetnek, amely ma a végéhez ért – kommentálta a brüsszeli döntést Tusk miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke pedig hangsúlyozta, hogy az uniós szerveket "lenyűgözték a lengyelek erőfeszítései a jogállamiságnak, mint a társadalom gerincének helyreállítása érdekében". Az EB döntése értelmében 137 milliárd eurót szabadítanak fel Lengyelország számára a Nemzeti Újjáépítési Terv és az EU kohéziós politikai alapjaiból – számolt be a napokban a Rzeczpospolita, amely az előző kormányt bírálva egyenesen azt írta, hogy "a PiS - kormány jogállamiságot romboló vádjai után évek óta Lengyelország megkapja a neki járó pénzt, mert az új kormány megmutatta, hogy helyreállítja a független igazságszolgáltatást". Az uniós szervek fellépését azonban megítélte Elżbieta Rafalska volt család-, munka- és szociálpolitikai miniszter, aki a DoRzeczy.pl-nek adott interjújában rámutat, hogy a von der Leyen által hozott döntés csak azt mutatja, hogy Brüsszel a PiS gyengítése és a jelenlegi parlamenti többség megerősítése érdekében tartotta vissza a forrásokat. – Ez megerősíti korábbi szavainkat, miszerint a Lengyelországnak szánt Nemzeti Újjáépítési Terv-források zárolásáról szóló döntés tisztán politikai döntés volt. A mérföldkövek december 13-án, Donald Tusk kormánya megalakulásának napján teljesültek. A törvényi szabályozás tekintetében semmi sem változott – hangsúlyozza a jog és igazságügy képviselője. – A helyzet világosan mutatja a lengyeleknek, hogy a pénzügyi szankciók fő oka az EB hatóságainak politikai ellenségessége az előző, az Egyesült Jobboldal kormányával szemben, valamint az a vágy, hogy politikailag berendezzék Lengyelországot az Európai Unió előtt. Ez azt is mutatja a többi országnak, hogy legyenek engedelmesek, ne ugráljanak, különben megrendszabályozzuk – akár a többéves pénzügyi keret, akár a Kohéziós Alap, akár a Nemzeti Újjáépítési Terv pénzeivel való elszámolás elmulasztása formájában" – teszi hozzá a politikus.