Szimbolikus jelentőségű, hogy a frissen megválasztott magyar államfő első külföldi látogatása éppen Lengyelországba vezetett, ráadásul épp a Lengyel Magyar Barátság Napja alkalmából. Andrzej Duda és Sulyok Tamás, a két köztársasági elnök Szent Kinga városában, a dél-lengyelországi Ószandecen találkozik.

Fotó: MS

A magyar államfő Ószandecen részt vett a barátság-napi rendezvényeken, valamint egyeztetett lengyel kollégájával az elkövetkező hónapok legfontosabb kérdéseiről. A rendezvény keretében fontos események zajlottak a kísérő delegációk között is.

Andrzej Duda beszédében háláját fejezte ki magyar kollégájának: „Köszönöm szépen, elnök úr, hogy elfogadta ezt a meghívást. Meghatódva fogadjuk Önt, hiszen ez az első külföldi látogatása, miután elfoglalta Magyarország elnöki tisztségét, és erre épp Lengyelországban, Stary Sączban kerül sor, vagyis egy nagyon különleges helyen, ahol a lengyel-magyar történelmi kapcsolatok olyan erősek, hogy bátran mondhatjuk, hogy szinte minden lépésnél láthatóak"

„Beszéltünk a soron következő elnökségről, az Európai Unió Tanácsának elnökségéről, amelyet hamarosan, 2024 második felében Magyarország fog betölteni, és közvetlenül Magyarország után - 2025 elején - mi, Lengyelország. (…) Tehát bizonyos értelemben átvesszük Magyarországtól az Európai Unió elnökségét. Eszmét cseréltünk az elnök úrral az Európai Unió bővítéséről, az új országok felvételéről az Európai Unióba, beszéltünk a nyugat-balkáni országokról. De nagy jelentőséggel bír Ukrajna és Moldova jövőbeni csatlakozása is. Ezek a legfontosabb témák. Reméljük, hogy a nyugat-balkáni államok közül Bosznia-Hercegovina is hamarosan felvételt nyer az Európai Unióba.”

„A NATO-ról szólva, az elnök úrral a védelmi kiadásokkal kapcsolatos kérdésekről is szót ejtettünk. Itt Lengyelország és Magyarország, ki merem mondani, egy hangon beszél. Magyarország már régóta GDP-jének több mint 2%-át költi védelemre. Lengyelország a GDP-jének több mint 4%-át költi védelemre. Tehát mondhatjuk, hogy ebben a tekintetben élen járunk a NATO-követelmények teljesítésében.

Az elnök úrral természetesen a legfontosabb problémákról, a mezőgazdaság problémáiról beszéltünk az Európai Unióban hozott döntésekkel összefüggésben. Beszéltünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belüli együttműködésünkről is. Itt is beszéltünk a Gázai övezetben ma zajló háborúról. Ez a konfliktus - amely messze van, de mégis nagyon is befolyásolja az európai helyzetünket, és nagyban fenyegeti az Európára potenciálisan veszélyes nagy migrációs válságot.

Biztosítottam az elnököt arról is, hogy ha segítségre van szükség a határ őrzéséhez, Lengyelországnak vannak nagyon magasan képzett szakemberei - lengyel határőrök. Ha kell, igyekszünk majd segítséget nyújtani, ha Magyarország részéről szolidaritásra van szükség, ha a magyar határ, ami egyben az Európai Unió határa is, sok helyen veszélybe kerül. 

Felvetettem a Háromtenger régió keretében való együttműködés kérdését is, illetve az infrastrukturális fejlesztések kérdését. Elmondtam az elnök úrnak, hogy nagyon fontos számomra ennek az együttműködésnek a fejlesztése. És azt is nagyon köszönöm az elnök úrnak, hogy kész átadni nekem a Háromtenger elnökségét jövőre.

Andrzej Duda köztársasági elnök és Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök (balról a második) házastársaikkal: Agata Kornhauser-Duda (első jobbra) és Nagy Zsuzsanna (első balra) a Stary Sącz-i Kulturális és Művészeti Központ udvarán tartott fogadóünnepségen, 2024. március 22-én. Fotó: PAP/Grzegorz Momot

A lengyel-magyar barátság legalább ezer éve tart és nagyon mély gyökerekkel rendelkezik a magyar társadalomban. Már általános iskolában megismertem, és nagy örömmel olvastam róla, hiszen lengyel felmenőim vannak - idézte fel Sulyok Tamás, miközben sajnálatát fejezte ki, hogy nem tanulta meg a lengyel nyelvet.

Hozzátette: nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta. Két olyan nemzetről van szó, amely megbecsüli és értékeli a szabadságot - mutatott rá Sulyok Tamás, kiemelve: a magyarok és a lengyelek mindig tudták, hogy a szabadságért harcolni kell, és a történelem mindig igazolta, hogy a két ország csak összefogva, együttműködve tud Európa szabad, egyenrangú, gyorsan fejlődő állama, nemzete lenni.

 A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívta Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel-magyar barátság napját.

Sulyok Tamás kiemelte: mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos. Elmondta azt is: Lengyelország 2023-ban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok - tette hozzá.

A Három Tenger Kezdeményezésről és a Bukaresti Kilencekről elmondta, hogy Andrzej Duda és ő maga is fontosnak tartja ezeket. Minden olyan projekt, amely a Közép-Európai kohéziót támogatja, a gazdasági fellendülést támogatja, kiemelten hasznos - fogalmazott a magyar köztársasági elnök. Sulyok Tamás szombaton Szent Hedvig sírjánál helyezi el az emlékezés koszorúját a waweli székesegyházban.

Az ünnep alkalmából egy másik örömteli rendezvényre is sor került: Latorcai Jánost, a Magyar Országgyűlés alelnökét, a parlament lengyel-magyar baráti csoportjának alelnöke rangos elismerésben részesült a Szejm magyar-lengyel baráti csoportja által: Marek Kuchciński, a csoport elnöke 30 éves képviselői szolgálata alkalmából egy díszkardot adott át neki.

 

A kard felirata: Az ember nagysága abból adódik, amit másokért csinál. Latorcai János alelnök úrnak a képviselői szolgálat 30. évfordulója alkalmából (Fotó: MS)