Minden negyedik munkáltató úgy érzi, hogy ukrán munkavállalók távoznak a lengyel munkaerőpiacról - derül ki az ukrán vendégmunkások foglalkoztatását szervező Personnel Service cég legfrissebb kutatásából. A vállalkozók 43 százaléka alkalmaz keletről származó munkaerőt, ami 6 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
A szerdán közzétett jelentés szerint az ukránok foglalkoztatása a lengyelországi vállalatoknál csökkenő tendenciát mutat. Ez a tendencia összhangban van a társadalombiztosítás (ZUS) csökkenő statisztikáival. A ZUS-nál 2023 decemberében 1,128 millió külföldi volt biztosított. Tizenkét hónap alatt közel 64,5 ezren érkeztek a ZUS rendszerébe, ami 6,1 százalékos növekedést jelentett. A legtöbbet azonban nem ukránok érkeztek (13,4 ezer), hanem főként fehéroroszok, akiknek a száma 21,3 ezerrel nőtt.
"Az ukránok foglalkoztatásának csökkenése összefügg a Németországba és más nyugat-európai országokba való kiáramlásukkal, ahol ugyanazért a munkáért többet fizetnek. Emellett számos ország kiterjedt szociális rendszerrel rendelkezik, amely a lakosoknak nyújtott juttatások és támogatások széles körét foglalja magában, beleértve az egészségügyi ellátást, az oktatást és a szociális segélyprogramokat. Emiatt Lengyelország egyre inkább csak egy köztes állomássá válik sok ukrán számára" - idézi a jelentés Krzysztof Inglotot, a Personnel Service alapítóját.
2023-ban majdnem minden második vállalkozó alkalmazottai között keleti országból érkezett munkaerő volt (49 százalék). A 2024-es év elején már csak a munkáltatók 43 százaléka nyilatkozott így.
Az Ukrajnából származó alkalmazottakat leggyakrabban alacsonyabb beosztásokban alkalmazzák - a vállalatok 57 százalékában így történt. A középvezetői szinten az ukránok aránya 22 százalék, ami 10 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a magasabb szintű ukránok foglalkoztatása 16 százalékra nőtt, ami 7 százalékponttal magasabb, mint tavaly. A jelentés szerint a középszintű munkaerő lemorzsolódása a középfokú képzettségű munkavállalók más országokba való távozásával hozható összefüggésbe.
Lengyelországban valamivel több mint minden negyedik vállalat (26 százalék) fizet az Ukrajnából érkező munkavállalóknak bruttó óránként 27,7 és 29,9 zloty (2500-2600 HUF) közötti bért. Minden harmadik vállalkozó (33 százalék) bruttó óránként 30 és 34,9 zloty (2600-3200 HUF) közötti bért kínál, míg a munkáltatók 18 százaléka a keletről érkező munkavállalóknak bruttó óránként 35 zloty feletti bért fizet. A munkáltatók 70 százaléka észlel az ukránok dolgozók részéről növekvő pénzügyi elvárásokat, míg a vállalkozások 9 százaléka nem lát ilyen jelenséget.
A januári emelés után a minimálbér Ukrajnában 7100 hrivnya, azaz mintegy 66 ezer forint, áprilisban pedig várhatóan 8000 hrivnyára (közel 75 ezer forint) emelkedik. Eközben Lengyelországban a minimálbér bruttó 4242 zloty, azaz 388 ezer forint.
"Az ukránok bevallásait tekintve, hazánkban több mint minden harmadik ember havi 3200 és 4000 zloty (292-365 ezer forint) közötti nettó összeget keres, 30,3 százalékuk pedig 4000 és 5000 zloty (365-457 ezer forint)közötti összeget kap havonta. Magasabb fizetésre a havi nettó 5.000 és 6.000 zloty (457-549 ezer forint) között keresők 6,8 százaléka számíthat, és 4,3 százalékuk fog havonta több mint nettó 6.000 zlotyt keresni". – teszi hozzá a jelentés
Forrás: Puls Biznesu
Borítókép: illusztráció, Wikimedia Commons