Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök már ma megemlékezett a katinyi mészárlás áldozatairól. – „Emlékezünk rájuk, tisztelgünk előttük, de ma igazságszolgáltatást is követelünk, ennek a bűnténynek a részletes feltárását" - hangsúlyozta. Eközben Oroszország a hírek szerint visszatérne a sztálini történelemhamisításhoz.
A Lengyel Köztársaság Szejmje 2007-ben április 13-át a katinyi mészárlás áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1940 tavaszán történt a katinyi mészárlás, amelynek során mintegy 22 ezer lengyel állampolgárt, köztük a lengyel hadsereg tisztjeit, rendőröket és a második köztársaság elitjéhez tartozó civileket gyilkoltak meg. A Szovjetunió legfelsőbb hatóságainak, élén Joszif Sztálinnal, parancsára az NKVD funkcionáriusai tömeggyilkosságokat hajtottak végre többek között a katinyi erdőben, Kalinyinben (ma Tver) és Harkivban. A bűntényt a szovjet vezetés cinikusan letagadta és évtizedekig hazudott róla.
Megemlékezés az ünnep előestéjén
„Kétségtelen, hogy Sztálin, a szovjet állam vezetői a lengyel elitet akarták kiiktatni, ily módon akarták megkezdeni a lengyel nemzet de facto kiirtását. Egy nemzet megsemmisítése általában az elit meggyilkolásával kezdődik. Ez volt a cél" - mondta az elnök, aki a közelmúlt eseményeit is felidézte, utalva arra, milyen bűnöket követtek el az orosz katonák az Ukrajna elleni orosz agresszió során: „látjuk, hogy milyen hatalmas bűnöket követnek el nap mint nap Ukrajna általuk megszállt és megtámadott területein, a világnak szüksége van az igazságszolgáltatásra. A bűnöket meg kell büntetni. Az elkövetőket azonosítani kell, bíróság elé kell állítani, el kell ítélni őket, és felelniük kell a világ előtt a bűneikért. Arcukat meg kell ismernie a világnak. Meg kell őket bélyegezni. Hogy ez soha többé ne fordulhasson elő" - mondta Andrzej Duda. „Ahogy a katinyi bűntényt sem büntették meg, úgy a katinyi bűntény elkövetőit sem vonták soha felelősségre. Talán ez az oka annak, hogy Bucsa és a többi, az elmúlt években látott bűncselekmény csak ezután történt. Minden bűncselekményt, amelyet az emberiség ellen, az ártatlanok ellen, azok ellen követtek el, akik nem tudják megvédeni magukat, meg kell magyarázni és meg kell büntetni" - hangsúlyozta.
Az oroszok visszatérnének a régi narratívához?
Az orosz kormány hírügynöksége, a TASZSZ arról számolt be, hogy az FSZB feloldotta bizonyos, a Szmolenszki területen található levéltári dokumentumok titkosítását. A szóban forgó dokumentumok 1944-1945-ből származó jelentések, hírszerzési adatok és Szmers kémelhárítási jelentései, amelyek többek között a németek által a lengyelek ellen elkövetett bűncselekményekről, köztük a katinyi mészárlás történetének állítólagos meghamisításáról szólnak.
Az orosz propagandamédia beszámolt arról, hogy tudósítójuk az "Elévülés nélkül" műsor készítőjeként látta e dokumentumok másolatait. Ennek során több szkennelt másolatot is bemutattak, de a lengyel Belsat portál hozzátette: a szóban forgó dokumentumok nagyrészt olyan lengyelek kihallgatási jegyzőkönyvei voltak, akik a németek parancsára cselekedtek a szmolenszki térségben.
A műsor szerint az egyik lengyel tagja elmondta azt is, hogy a németek 1943 nyarán megmutatták nekik a lengyel tisztek sírjait a katinyi erdőben. "A németek szerint akár 12 ezer kivégzett lengyel tiszt fekszik ezekben a sírokban, további akár 3000 pedig egy másik helyen, és a sírjaikat még nem nyitották fel" - írta a TASZSZ. Az említett lengyel állítólag arról beszél, hogy lengyel pénzt, személyes tárgyakat, leveleket és dokumentumokat találtak a sírok közelében, amelyek túl jó állapotban vannak ahhoz, hogy 1939 óta legyenek. Ez ellentmond a korábbi megállapításoknak, miszerint 1940 tavaszán Szmolenszk közelében lengyel tiszteket lőttek le, amit a helyi lakosok állítólag elmondtak a németeknek.
A jelenlegi verziót eddig a lengyel, a nemzetközi kutatások és az orosz ügyészség, valamint a Szovjetunió és az orosz hatóságok - többek között Vlagyimir Putyin vezetése alatt – vallják, és eddig hivatalosan nem próbálták megkérdőjelezni. A TASZSZ viszont most azt állítja, hogy a lengyel tanú "teljesen új pénzekről" beszélt, vagyis megkérdőjelezik az .
Az X-en az egész ügyről beszámoló szakértő, Anna Maria Dyner arra utalt, hogy Oroszország visszatérhet a régi narratívához, véleménye szerint az sem kizárt, hogy a Duma visszavonja a 2010. november 26-i nyilatkozatát "a katinyi tragédiáról és áldozatairól", "mert máris olyan hangokat hallani, hogy mindez árt Oroszország érdekeinek és hírnevének".
Kép forrása: https://www.iwm.org.uk/