2024 első negyedévében a születések száma majdnem 10%-kal csökkent Lengyelországban 2023-hoz képest. A csökkenő születési arány kétségtelenül komoly kihívást jelent a gazdaság számára. Míg néhány év távlatában ennek hatásai nem lesznek kirívóak, hosszú távon jelentős változásokat igényel. Dr. Krzysztof Tymicki, a Varsói Közgazdasági Egyetem munkatársa a polskieradio24.pl portálnak adott interjúban elemzi Lengyelország demográfiai helyzetét.

A szakértő elmondta, hogy a jelenlegi helyzetre igen nagy hatással vannak a 20. század történései. Három háború utáni demográfiai fellendülés volt Lengyelországban: az első az 1950-es években, a második az 1970-es években, a harmadik pedig az 1980-as években. Az ekkor született gyerekek az 1990-es évek második felében léptek be a felnőttkorba, amikor nem voltak túl kedvezőek a körülmények a gyermekvállaláshoz. Ez is befolyásolta a mai helyzetet, vagyis azt, hogy a 2000-es évektől napjainkig viszonylag kevés gyermek született.

Ma is hasonló jellegű a probléma: a fiatalabb generáció nem akar gyermeket vállalni a megfelelő körülmények hiányában, amilyen például a lakhatás kérdése. Ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodjanak az első gyermek vállalásán. Azonban Lengyelországban nem a magas gyermektelenség a probléma, hanem inkább az, hogy nem akarnak második gyermeket. Bizony ennek is elsősorban a lakáskérdés az oka: nehéz elképzelni, hogy egy négytagú család egy 40-50 négyzetméteres lakásban éljen (ami az átlagot jelenti a lengyel városokban).

A szakértő feltételezése szerint a jövőben növekvő női gyermektelenségi arányt lehet majd megfigyelni, aminek hátterében az oktatás áll. Lengyelországban sokkal több a képzett nő, mint a képzett férfi. Az aránytalanság már a nyolcadik osztályos vizsga szintjén is látszik, ahol a lányok lényegesen jobban teljesítenek. Ez azt eredményezi, hogy jobb középiskolákba, majd jobb egyetemekre jutnak be. Ez a társadalmi hierarchiában erősen feminizált struktúrát eredményez, ami jelentős hatással lesz Lengyelország demográfiai jövőjére.

A Lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatai is megerősítik, hogy a lakosság száma erőteljesen csökken. Ez a jövőben hatással lesz a munkaerő-piaci helyzetre, különösen, hogy egyre több ember fog "kilépni" a munka világából, hogy nyugdíjba vonuljon. A nyugdíjkorhatár emeléséről azonban egyelőre nincs szó, más utakat fognak keresni a probléma orvoslására: például a gyermeknevelés után az édesanyák visszacsábítása a munkaerőpiacra, a fogyatékkal élők nagyobb számú és hatékonyabb bevonása, illetve a nyugdíjas korúak ösztönzése a munka folytatására, hiszen ők azok, akik nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és gyakran még mindig képesek speciális feladatokat vállalni. Ezen felül nagy figyelmet fognak fordítani a kompetenciák és képesítések emelésére, kiegészítésére a szakmai pályafutás során.

Úgy tűnik, a kormány is felismerte a munkaerőpiac előtt álló kihívásokat az elkövetkező évtizedekben. Ígéretet tettek arra, hogy a gazdaságilag inaktívakra és a mezőgazdasági dolgozókra is kiterjesztik a támogatást, megszüntetik a munkanélküliek és a munkaügyi hivatal közötti, lakóhely szerinti kapcsolatot, bevezetik az átlagbér 400 százalékáig terjedő oktatási kölcsönt, például a képzési költségek fedezésére, és támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyek olyan álláskeresőket foglalkoztatnak, akik nők esetében 60, férfiak esetében 65 év felettiek - ez csak néhány az új munkaerő-piaci szabályokra vonatkozó javaslatok közül.

Borítókép: Pixabay