Az EP-kampány idején a sajtó legfontosabb témájává vált az orosz befolyás elleni közdelem, amely az elmúlt napokban három fontos intézkedést is ösztönzött: a keleti határ megerősítésével, az orosz szabotőrök lekapcsolásával és az orosz szolgálatok lengyelországi ténykedésével foglalkozó bizottság felállításával foglalkozik leginkább a közélet.

Keleti Pajzs

70 méter magas megfigyelőtornyok, a meglévővel párhuzamos második kerítésrendszer, és új szabályozás, amely lehetővé teszi a határőrség számára, hogy eldöntse, mit tegyen azokkal az emberekkel, akiknek sikerül átjutniuk az első sorompón. A Keleti Pajzs nevű, 10 milliárd zloty értékű védelmi csomagból 1,5 milliárd zlotyt költenek erre a célra. Elsősorban a Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös, mintegy 400 km hosszú határsáv további megerősítéseit és erődítéseit tartalmazó csomagról van szó. A biztonságos határ kiépítése, beleértve az erődítési rendszer kiépítését, a terepviszonyok tekintetében is, a határt egy potenciális ellenség számára átjárhatatlanná teszi, biztosítja a minisztérium .

A jelenlegi kormány immár azon a véleményen van, hogy a PiS-korszakban épített falat radikálisan erősíteni kell. Az első lépés többek között a szerkezet megerősítését jelenti oly módon, hogy nehezebbé váljon az oszlopok kidöntése vagy a létrák segítségével történő átjutás a kerítésen.

A második dimenzió a kamera- és érzékelőrendszer fejlesztésére vonatkozik. A jelenlegi hatóságok kritizálják azt, amellyel a határ jelenleg fel van szerelve, mivel véleményük szerint a megfigyelés vele a fal vonalában történik, nem pedig attól bizonyos távolságra. A tervek szerint ezért 70 méter magas megfigyelőtornyokat építenek, amelyek 3-4 km-es távolságból betekintést engednek Belarusz területére, hogy az esetleges koncentrációkat lássák. A tornyokat a terep jellegétől függően különböző távolságokra kell elhelyezni egymástól. A gátat drónrendszerrel erősítenék meg.

A Jog és Igazságosság nem biztos abban, hogy gyorsan megépül a pajzs. A PiS parlamenti képviselői szerint a vállalkozáshoz nincs biztosított pénzeszköz, és ha van is, akkor is arról beszélnek, hogy 10 éven belül el kell költeni. "Ebből következik, hogy a Keleti Pajzs nem lesz más, mint az elődök által előkészített intézkedések gyűjteménye". - számol be Andrzej Sliwka az X portálon.

Marcin Ociepa volt védelmi miniszterhelyettes szintén erős kételyekkel beszélt a "Pajzs Kelet" projektről. Szerinte a kormányfő a PR mestere, és nem tudni mit rejt a jól hangzó jelszó: „Ha a lengyel határ szigorítása, a keleti határ biztosítása egy esetleges agresszorral szemben megnövekszik, az csak az eddigi erőfeszítéseink folytatása. A december 13-i koalíció új kormányzói beléptek ebbe a folyamatba, és az európai parlamenti választások alkalmával ezt szeretnék kiemelni. Még nem hallottam semmi újat, mint amin eddig dolgoztunk" - hangsúlyozta. A keleti határon aknásításával kapcsolatban úgy nyilatkozott azt mondta, hogy "ezt figyelembe kell venni", ahogyan a második határzárvonal lehetőségét is.

Az orosz és fehérorosz befolyást tanulmányozó bizottság 2004-2024

Donald Tusk kedden rendeletet adott ki egy bizottság létrehozásáról, amely a 2004 és 2024 közötti orosz és fehérorosz befolyást vizsgálja. Már várom a bizottság első jelentését az EP-választások után - mondta a miniszterelnök. A rendelet szerdán lép hatályba.

A szakértői bizottságot Jarosław Stróżyk tábornok, az Katonai Kémelhárítás főnöke fogja vezetni. Az új bizottság - a Jog és Igazságosság párt alatt működővel ellentétben - kormányzati jellegű, szakértőkkel fog működni, és munkája a kameráktól távol fog zajlani. A bizottság kilenc-tizenhárom tagból áll majd, akiket a belügyi és közigazgatási, a honvédelmi, a pénzügyi, a külügyi, az állami vagyon, az informatikai, valamint a kulturális és nemzeti örökségi miniszterek javasolnak. A szakértők - a bizottság tagjai - a Lengyelország belső biztonságára és érdekeire gyakorolt keleti hatásokat fogják vizsgálni - hangsúlyozza a kormányfői kancellária közleménye.

Az időkeret, amelyet a bizottság vizsgálni fog, a 2004-2024-es éveket öleli fel. Korábban Tusk bejelentette, hogy már van egy lista azokról a nevekről, akiket a bizottságnak vizsgálnia kell - a leggyakrabban a védelmi minisztérium volt vezetőjének, Antoni Macierewicznek a nevét említették.

A Jog és Igazságosság kormányzása idején egy olyan parlamenti bizottságot hoztak létre, amely ezeket a kérdéseket vizsgálta2007 és 2022 között. „Mint tudják, van ez a bizottság, de alkotmányos kifogások vannak a működésével szemben" - mondta akkor Tusk. Ezért nem törvény, hanem a miniszterelnök utasítása alapján állítják fel. Ez az eljárás lehetővé tette azt az ígéretet is, hogy a testület még ezen a héten megkezdi munkáját.

Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök az X-en reagált a hírre: „A jelentés kiadásának napja volt az a nap, amikor a korábbi bizottság nyolc tagját elbocsátották. Nem az a legalapvetőbb, legmegfelelőbb következtetés, hogy ha nem féltek volna az orosz befolyást ellenőrző bizottságtól, akkor egyszerűen hagyták volna, hogy az tovább működjön? - kérdezte a politikus.

Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság párt vezetője nem lát esélyt az új bizottság objektivitására. Tusk bizottságáról van szó, vagyis egy olyan emberről, akinek, ha az Oroszországgal való együttműködésben elért eredményekről és az Egyesült Államokkal való együttműködés megszakításáról van szó (...) nincs párja hazánkban" - érvelt. Értékelése szerint ez a bánásmód arra irányul, hogy "eltereljék róluk azt, ami nyilvánvaló". Hogy együttműködtek Oroszországgal Lengyelország ellen, és készek voltak olyan megállapodásokat aláírni, amelyek a NATO ellen is irányultak - tette hozzá a Jog és Igazságosság vezetője.

A Lengyelország 2050 képviselői is szkeptikusan fogadták a bizottság bejelentését. Szymon Holownia, a szejm elnöke és pártelnök sérelmezte, hogy nem konzultáltak vele az ügyben, ugyanakkor kijelentette, hogy ebben a kérdésben nincs vita közte és a miniszterelnök között.

A bizottságra nincs szükség. Ez egy politikai projekt" - mondta Michał Gramatyka digitalizációs miniszterhelyettes, a Lengyelország 2050 képviselője a PAP-nak adott interjújában.

Piszkos tizenkettő

Lengyelországban a közelmúltban 12 orosz szabotőrt tartóztattak le, és már vádat is emeltek ellenük – jelentette be a napokban a miniszterelnök, aki beszélt arról is, hogy a keleti határon keresztül Lengyelországba érkező migránsok több mint 90 százalékának orosz vízuma van.

Arra a kérdésre, hogy ezek nyilvánosan ismert személyek-e, azt válaszolta, hogy nem. Itt felbérelt emberekről van szó. Néha a bűnözői világból származó emberekről van szó, és ez ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokat érint - tette hozzá.

Felidézte a wrocławi helyzetet, ahol egy festékgyár felgyújtására tett kísérletet hiúsítottak meg. Mint kifejtette, ez az orosz szolgálatok utasítására történt, ami vitathatatlanul kiderült.

A szolgálatok szerint az orosz hátterű szabotőrök, akik verekedéseket vagy gyújtogatásokat követnek el, más országokban is tevékenykednek, köztük minden bizonnyal Litvániában, Lettországban és valószínűleg Svédországban is. A litvániai szabotázscselekményekre utalva felhívta a figyelmet egy Ikea-raktár felgyújtására. Ugyanazok az emberek, akiket ott őrizetbe vettek, összefüggésbe hozhatók a szintén lengyel területen elkövetett szabotázskísérletekkel, főként gyújtogatásokkal - magyarázta. Hozzátette, hogy egyelőre nemcsak nyomozás folyik, hanem akció is az ilyen fenyegetések felszámolására és az esetleges további elkövetők elfogására.

Hangsúlyozta, hogy az állam a szomszédokkal és a szövetségesekkel összehangoltan jár el ebben a kérdésben, és elégedett a szolgálatok hatékonyságával. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen akciók veszélye nemcsak Lengyelországban valós.

A miniszterelnök úgy értékelte, hogy már nem Fehéroroszország, hanem Oroszország szervezi a migrációt a lengyel-fehérorosz határon, elsősorban Afrikából vonzza a migránsokat légi úton 1 arab államon keresztül. Oroszországban több ezer főre tehető migránscsoportok koncentrációja alakult ki.

"A mi kormányzásunk alatt több mint 100 szabotőrt vagy hálózati személyt utasítottunk ki, akiket nem lehetett vád alá helyezni, mert például diplomáciai fedezet alatt álltak" - mondta a miniszterelnök. – mondta a korábban már idézett Marcin Ociepa. „Ha már a biztonság kérdéséről van szó, allergiás vagyok az olyan politikusokra, mint Donald Tusk, akik ezt a kérdést választási kampányra használják" - tette hozzá.

Borítókép: Lengyel propagandaplakát részlete a lengyel-bolsevik háború idejéből. Forrás: Polona.pl