Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását - tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése. Számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat. Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.

Paulina Hennig-Kloska éghajlat- és környezetvédelmi miniszter az EU Tanácsának ülésén kijelentette, hogy Lengyelország nem tudja támogatni az NRL-t "a túlzott adminisztratív terhek és mindenekelőtt a hosszú távú pénzügyi terv hiánya miatt". Megemlítette azonban, hogy a minisztérium dolgozik a természeti erőforrások helyreállítására vonatkozó nemzeti terven, és a kormány teljes mértékben tisztában van az ilyen intézkedések szükségességével, valamint tisztában van az NRL-t támogató tudósok és környezetvédelmi szervezetek hangjával.

A magyar kormány úgy fogalmazott, hogy bár a javaslat célkitűzéseivel egyetért, a csomag bevezetése túl sok érdeket sértene. Az energiáért felelős minisztérium szerint az elmúlt hónapoknban nagy politikai kontextusban sok minden történt, ami miatt a kezdeti támogatást ellenkezésre változtatták: úgy értkelték, „hogy a szubszidiaritás és a szuverenitás kedvéért – ha ezt összekötjük az élelmiszer-ellátás biztonságával – nagyon fontos, hogy megtartsuk a rugalmasságot a nemzetállamoknak”.

A lengyel és magyar mellett többek közt a holland és az olasz képviselők is nemmel szavaztak. A magyar és a lengyel ellenkezés heves kritikákat váltott ki a környezetvédelmi szervezetekből is.

Borítókép: PEXELS