Az uniós állam- és kormányfők a hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján arról kellett volna előzetesen megegyezniük, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság elnökének, kit válasszanak a saját vezetőjüknek az Európai Tanácsban, ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Végül egyikben sem született döntés.
Az elnök személyét illetően Ursula von der Leyen nevét a legnagyobb EP-frakciójú, jobbközép Európai Néppárt mondta be előre csúcsjelöltnek. A sajtóban keringő tervek szerint az észt liberális Kaja Kallas lenne a külügyi főképviselő, a portugál szocialista António Costa pedig az Európai Tanács elnökségét kapná.
A vezetői találkozót megelőzték az Európai Néppárti tárgyalások, amelyeken Donald Tusk miniszterelnök is részt vett. Egyes vezetők nyilatkozataiból úgy tűnt, az európai puzzle már összeállt. A "Deutshe Welle" azt írja, hogy a "zsákmány felosztásában" a tárgyaló kulcsszerepet Donald Tusk fogja játszani. "Donald Tusk lesz az - ahogyan arról a médiaorgánumok, köztük az RMF FM, az Euronews és a Politico már beszámolt -, aki június 17-én Brüsszelben Ursula von der Leyent fogja javasolni a Tanács elnöki tisztségének második ciklusára. Ez sem lesz véletlen. Tusk jelenleg az Európai Néppárt frakciójának legerősebb kormányfője" - olvasható a dw.com-on.
Radosław Sikorski külügyminiszter neve is felmerült az Európai Unió vezető tisztségeinek betöltésével kapcsolatban. A politikust a védelmi biztosi vagy az uniós diplomáciai vezetői poszt jelöltjeként emlegetik. Donald Tusk miniszterelnököt az Európai Néppárt (EPP) ülése után újságírók kérdezték erről: „Nem szeretném, ha Radosław Sikorski távozna a kormányból, mert jó vezetője a külügyminisztériumnak, számomra azonban az a legfontosabb, hogy erős, hatékony kormányunk legyen, amelyet külügyekben is megbecsülnek. Sikorski miniszter úr ezt a legmagasabb fokon garantálja" – jelentette ki.
A szükséges európai tanácsi (és egyes posztoknál európai parlamenti) többséghez azonban a néppártiak önmagukban nincsenek elegen. Eddig hagyományosan nagykoalícióba álltak össze a szocialistákkal és a liberálisokkal, és ha az Európai Parlamentben szűkebben is, de még mindig együtt tudják biztosítani a többséget.
Az uniós vezetők brüsszeli találkozóját követően Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke arról számolt be, hogy "a tárgyalások jók voltak és jó irányba haladtak", de "nem sikerült megállapodásra jutni".
A Politico az ülés közben rövid interjút készített Bóka János EU-ügyi miniszterrel, aki arról beszélt: „nagyon nehezen” támogatná a magyar kormány Ursula von der Leyent, de a többi jelöltet nem kifogásolta.
A kulcsfontosságú uniós tisztségek betöltéséről várhatóan a június 27-28-i csúcstalálkozón születik majd döntés.
Mindeközben a Néppárton belül is akadt egy kisebb nézeteltérés a Weber és a lengyel kormánykoalíció EP-képviselői között. Utóbbiak, akik a német után a legnagyobb nemzeti képviseletet alkotják az Európai Parlamentben, jelezték Andrzej Halicki jelölését a frakcióvezető-helyettesi posztra. Ezt a jelölést azonban a frakció elnöke, Manfred Weber figyelmen kívül hagyta, és Ewa Kopacz jelölését jelezte a frakció alelnöki posztjára, annak ellenére is, hogy Kopacz nem kíván indulni a tisztségért. Weber azért terjesztette volna elő hivatalosan Kopacz jelöltségét, mert azt szeretné, ha a frakció vezetésében kellően nagy számban lennének nők. A néppárti lengyel delegációban azonban úgy értékelték, hogy "Weber hadat üzent a lengyeleknek".
Boritókép: Wikimedia Commons
Forrás: Politico, RMF FM, Telex.hu