A lengyel kormány több módosítást is eszközölt a Lengyelországban élő kb egymillió ukrán menekült életének szabályozásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lengyel társadalom is kritikusabban tekint a kérdésre.

Az új törvény értelmében az UKR PESEL speciális TB-számmal rendelkező ukrán állampolgárok tartózkodása 2025. szeptember 30-ig lesz jogszerű. Ugyanakkor a jövő évtől lehetőség lesz a tartózkodási státusz megváltoztatására a jelenlegi ideiglenes védelemről a külföldiekről szóló általános törvényben leírt, kedvezőbb ideiglenes tartózkodásra. A védelmi státusz ideiglenes tartózkodásra történő megváltoztatására annak az ukrán állampolgárnak lesz lehetősége, aki megfelel a bürokratikus feltételeknek, valamint a biztonsági szolgálatok nem emelnek kifogást a tartózkodási státusz megváltoztatása ellen.

A kormány szerint az ukránok mintegy 96 százaléka részesülhet a váltás előnyeiből. A törvénymódosítás készítői a különböző helyzetek miatt a védelmet ideiglenesnek hagyták, így 2025. szeptember 30-ig lehetőséget adnak ezeknek az embereknek arra, hogy kiválasszák, mi a számukra jelenleg előnyösebb.

A törvény ugyanakkor számos szigorítást is tartalmaz. Idén július 1-jétől megszűnik a finanszírozási támogatás az igazolványképek készítésére és eltörlik az  egyszeri 300 PLN összegű készpénzes háztartási juttatást.

A legnagyobb vitát a segélytörvény 13. cikkelye szerinti, a háborús menekültek elhelyezésével és étkeztetésével kapcsolatos, a magánhelyiségek tulajdonosai által viselt költségek megtérítésével kapcsolatos pénzbeli juttatás (300 zloty egyszeri szállásköltség-kedvezmény), valamint a magánlakásokban történő elhelyezésre és étkeztetésre nyújtott, úgynevezett 40 zł-os juttatás megszüntetése jelenti.

A módosítás a 800 plusz juttatás és az iskolakezdési juttatás kifizetését a tankötelezettséghez köti.  Az ukrán állampolgár gyermekének, akire ilyet kér, teljesítenie kell a lengyel oktatási rendszerhez tartozó iskolában való tanulás/tanulás kötelezettségét.  Ez a feltétel azonban nem vonatkozik azokra a gyermekekre, akikre életkoruk miatt nem vonatkozik az óvodai felkészítés vagy a tanulmányi kötelezettség, valamint azokra a gyermekekre, akiknek a tanulmányi kötelezettségét elhalasztották.

A törvény jelenlegi állása szerint a Lengyelországban legálisan tartózkodó ukrán állampolgár legálisan, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát bármely lengyelországi munkáltatónál; a munka jogszerűségének egyetlen feltétele, hogy a munkáltató a munkába állástól számított 14 napon belül (kizárólag elektronikus úton) bejelentést tegyen a praca.gov.pl portálon keresztül; továbbá a Lengyelországban legálisan tartózkodó ukrán állampolgár a lengyel állampolgárokkal azonos elvek alapján regisztrálhatja magát munkanélküliként vagy álláskeresőként.

A törvény által bevezetett változások következtében az ukrán állampolgárt foglalkoztató munkáltató számára az értesítés elküldésére vonatkozó határidő 14 napról 7 napra rövidül, és minden változtatást a munkakörben be kell jelenteni. Eze felül  az ukrán állampolgár foglalkoztatásáról szóló bejelentésben legalább a minimálbért vagy a minimális órabért is fel kell tüntetni majd.

Maciej Duszczyk miniszterhelyettes a törvényjavaslattal kapcsolatos munka során leszögezte, hogy a módosítás nem szünteti meg ezeket a jogosultságokat, hanem befagyasztja őket. Ezt azzal indokolta, hogy nem tudni, hogyan fog folytatódni az ukrajnai háború, illetve, hogy lesz-e újabb tömeges menekültáradat. Egy ilyen helyzetben a segélyezési törvény eszközei könnyen visszaállíthatók.

A módosított ellátási rendelkezések a 2025. június 1-jén kezdődő ellátási időszaktól, illetve a 2025/2026-os tanévtől lépnek hatályba.

A sajtóhírek az intézkedéssel párhuzamosan arról is beszámolnak, hogy folyamatosan csökken a befogadó társadalomban a szimpátia az ukrajnai menekültek iránt. A Rzeczpospolita beszámol arról, hogy egy kutatás szerint még mindig nagyon magas a támogató hozzáállás mértéke, de világosan érzékelhető a csökkenési tendencia.

A felmérés mutatja, hogy egyre többen látják a nemzetek közötti különbségeket. A válaszadók indokként a "keleti mentalitásra, a szovjet kultúrára" utalnak, amely "a közjó iránti törődés hiányában mutatkozik meg." Csökkent azoknak a csoportja, akik meg vannak győződve arról, hogy segíteni kell Ukrajnának: már csak a megkérdezettek 31 százaléka gondolja úgy, hogy Lengyelországnak mindenképpen segítenie kellene Ukrajnának (2023 januárjában a lengyelek 62 százaléka gondolta így), és "inkább segíteni" - 43 százalék. 19 százalékra nőtt a segélyezést ellenzők csoportja is.

Borítókép: Ukrán menekültek a varsói Központi Pályaudvaron – Wikimedia Commons

Forrás: prawo.pl, Rzeczpospolita