Július elsejével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán Viktor Miniszterelnök "Tegyük újra naggyá Európát" jelmondata ambivalens, bár inkább negatív visszajelzéseket váltott ki. A történések lengyel sajtóban megjelenő visszhangját tárjuk fel cikkünkben.

A legnagyobb független lengyel portál, a Rzeczpospolita rámutatott, hogy mielőtt Magyarország átvette az elnökséget Belgiumtól, néhány európai parlamenti képviselő fenntartásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Magyarország vezetheti-e az EU-t, tekintettel az Orbán-kormány és Brüsszel között a jogállamiságról kialakult vitára.

Röviden bemutatva a magyar elnökség programját, melyben szerepel többek között az EU versenyképességének növelése, az EU védelmi politikájának megerősítése, következetes és érdemi bővítési politika, az illegális migráció megállítása, kiemelte, hogy Magyarország tervez az EU bővítésével foglalkozni, igyekszik felgyorsítani a balkáni térség országainak európai uniós integrációs folyamatát, ugyanakkor Ukrajna ügyére nem tér ki részletesen. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Orbán-kormány szkeptikusan nyilatkozott az Oroszország elleni szankciókról is, melyek Budapest szerint inkább az Európai Uniónak ártanak, mint Moszkvának.

A Lengyel állami televízió (TVP) Ilona Gizińskával, a Keletkutató Központ (OSW) Magyarország-elemzőjével készített interjút, aki megállapította, hogy Orbán Viktor kormánya kihagyta a problémás kérdéseket a kezdődő féléves elnökség programjából. – Bár Budapest erőteljesen hangsúlyozza a közösség nyugat-balkáni országokkal való bővítését, valójában nem nyújt tájékoztatást e tervek megvalósításáról - jegyezte meg az OSW elemzője. Egyáltalán nincs szó arról, hogy az EU hogyan készülne fel az új tagokra – tette hozzá. A magyar elnökség programja széleskörű, de meglehetősen felületes és nem túlságosan szakmai jellegű. Gizińska szerint az Orbán-kormány az EU-elnökségi program szintjén is felhagyott azzal az agresszív EU-ellenes retorikával, amelyhez a közösség többi tagját szoktatta. - "Én itt egy meglehetősen konstruktív, vitáktól mentes elnökségre tett kísérletet látok, amelynek során Magyarország becsületes közvetítőként lép fel" – zárta gondolatait.

A féléves magyar elnökség hivatalos logója egy Rubik-kockát ábrázol, amelynek egyik falán az EU zászlaja látható. A logikai játékot pontosan 50 évvel ezelőtt találta fel a magyar származású Rubik Ernő. - A szimbolika jól tükrözi az uniós problémák összetettségét – tette hozzá.

A Wyborcza liberális politikai-társadalmi napilap már kissé másként interpretálta a Rubik-kocka szimbolikáját: a Rubik-kocka csak egy részlete Orbán kockájának, amit a magyarok az Európai Uniónak készülnek bedobni. A logó sokat elárul arról, hogy mire számíthatunk. A kocka egyik falán az EU zászlaja, a másikon a magyar zászló van. A Magyarországot megelőző féléves elnökséget betöltő belgák, spanyolok és svédek úgy tervezték meg a grafikai szimbólumaikat, hogy a nemzeti és az uniós zászló egybeolvadjon. A magyarok világos vonalat húztak: az Uniónak ott kell véget érnie, ahol az ő országuk kezdődik. Adjon pénzt, de ne legyen útban – írja.

A Gazeta.pl internetes portál álláspontja szerint az EU történetében még soha nem fordult elő ilyen súlyos összeférhetetlenség a Tanács elnökének személyében, hiszen a magyar kormány ellen vizsgálat folyik, mert veszélyezteti a jogállamiságot. Az Európai Unió Bírósága nemrég súlyos pénzbírságot szabott ki Magyarországra, amiért a kormány nem hajtotta végre megfelelően az európai menekültügyi és migrációs jogszabályokat. Orbán most hat hónapra a vádlottak padjáról az elnöki székbe költözik, és várhatóan semleges közvetítő lesz. Sok brüsszeli megfigyelő azonban kételkedik abban, hogy ez lehetséges.

Továbbra is erősen bírálják Magyarországot az Ukrajnát érintő politikai álláspontja miatt: a magyar miniszterelnök, aki az uniós szankciók ellenére jó gazdasági kapcsolatokat ápol orosz cégekkel, az uniós választási kampányban a béke pártolójaként mutatkozott be, azonban mégsem adnak reményt Ukrajnának a június 25-én kezdődött csatlakozási tárgyalások gyors előrehaladására. A 35 tárgyalási fejezet közül egyiket sem nyitják meg a magyar elnökség alatt. Budapest ezen túlmenően ott akadályozza az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásokat, ahol csak tudja: nem hajlandó feloldani a Kijevnek nyújtott katonai támogatásra szánt 6,6 milliárd eurós uniós forrás zárolását. Egyelőre nem világos, hogy az EU Tanácsának elnökeként fenntartják-e ezt a vétót. Ez is meglehetősen példátlan hozzáállás lenne egy "becsületes közvetítő" részéről – ahogy fogalmaztak – a kompromisszumkeresésben, aminek az EU elnökségének kellene lennie – írják.

Hozzátették azonban, hogy nem szabad túlbecsülni a tanácsi elnökség hatását az Unió tevékenységére. Általában az európai parlamenti választások után közvetlenül nagyon kevés történik az uniós jogalkotás terén. Ez az elnökség tehát egy olyan időszakra esik, amikor az uniós intézmények a posztok elosztásával és mindenekelőtt az új Bizottság kinevezésével lesznek elfoglalva. Ennek következtében kevés olyan jogalkotási munka lesz, amelyben az elnökség szerepe különösen fontos.

A Krytyka Polityczna erősen baloldali napilap sem rejtette véka alá véleményét: „Közvetlenül az EP választások után és az amerikai választási kampány közepén az Európai Unió élére Putyin és Trump jó barátja, a magyar maffiaállam építésze, Orbán Viktor került.”

Cáfolja azon érveket, hogy mivel a magyar elnökség pár héttel az EP választások után kezdődik, amikor még nem folynak érdemi tárgyalások a törvénymódosításokról, korlátozott kockázatot jelent. A Krytyka úgy fogalmazott:  „Orbán elnöksége komoly veszélyt jelent az európai demokráciára, mert akkor kezdődik, amikor az egész Európai Unió következő öt évre szóló programja formálódik. Orbán miniszterei elnökölnek majd ezeken az üléseken, ahol Európa jövője dől el.” További aggodalmakat támaszt, hogy a magyar elnökséggel párhuzamosan választások lesznek az Egyesült Államokban. Orbán Viktor a múltban újra és újra világossá tette, hogy támogatja tekintélyelvű szellemi testvérét, Donald Trumpot.

A Do Rzeczy konzervatív napilap szerint azonban nem olyan sötét az égbolt. Hangsúlyozza Magyarország békepárti álláspontját, valamint azt, hogy Magyarország az elnökséget egy új, versenyképes, "gazdaközpontú" agrármegállapodás bevezetésére, valamint "a külső határok hatékonyabb védelmére és a migráció kiváltó okainak kezelésére" fogja felhasználni.

Említést tesz arról is, hogy a magyar miniszterelnök békepárti koalíciót tervez létrehozni az Európai Parlamentben, mert szerinte az Európai Unió hatóságaiban azok vannak túlsúlyban, akik készek a háborúra Oroszországgal.

Borítókép: hungarian-presidency.consilium.europa.eu