„A NATO-csúcstalálkozón való jelenlétünk legfontosabb célja a védelmi és biztonsági kapacitások megerősítése Lengyelországban, Európának ezen részén: a NATO keleti szárnyán” – nyilatkozta Andrzej Duda.
Andrzej Duda lengyel államfő tegnap Washingtonba érkezett, ahol részt vesz az Észak-atlanti Szövetség jubileumi csúcstalálkozóján. A találkozót az Észak-atlanti Szerződés aláírásának 75. évfordulója alkalmából tartják.
A találkozó előtt a lengyel Köztársasági Elnök, a Miniszterelnök-helyettes, Władysław Kosiniak-Kamysz Nemzetvédelmi Miniszter és katonai parancsnokok részvételével elemezték a korábbi NATO-csúcstalálkozókkal kapcsolatos kérdéseket, és megtárgyalták, mit várnak a washingtoni találkozótól.
Az elnök továbbá tegnap délelőtt összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot, délutánra pedig meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Belvedere-be. A két elnök személyesen is tárgyalt. Ukrajna NATO-közelbe hozása sarkalatos pontja lesz Washingtonban. „Az a célunk, hogy Ukrajnát a közeljövőben felvegyük a szövetségbe, de legalábbis az, hogy olyan lépéseket és olyan döntéseket hozzunk, hogy Ukrajna útja a NATO-hoz visszafordíthatatlan legyen, és csak az ukrán társadalom döntésein múljon.” – jelentette ki.
De mit is vár Lengyelország a találkozótól?
Duda Washingtonba indulása előtt elmondta, hogy Lengyelország politikai vezetői egyazon véleményen vannak a biztonságpolitikával kapcsolatban, melyet már több éve folytatnak.
Egyfelől a regionális tervek végrehajtásáról és a jelenleg nyugat-európai országokban végződő stratégiai olajvezetékek meghosszabbításáról szeretne tárgyalni: „Azt szeretnénk, ha ezek elérnék a NATO keleti szárnyát.” – nyomatékosította.
Lengyelország számít a NATO lengyelországi felszerelésraktárainak készenlétének növelésére is, hiszen a létrehozásukról szóló döntések már rég megszülettek, azonban fel kell gyorsítani a folyamatokat, hogy veszély esetén fel lehessen tölteni őket a szükséges felszerelésekkel.
A megbeszéléseken szó lesz a légvédelem és a rakétavédelem korszerűsítéséről is.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a NATO ma 500 000 katonából áll, akik magas készültségben vannak, és 23 olyan szövetséges országból, melyek már most is a GDP több mint 2 százalékát költik évente a védelemre. „Javasolni fogom, hogy már most beszéljünk e kiadások további növeléséről. A NATO nem fog ilyen döntést hozni ezen a csúcstalálkozón, de szeretnénk, ha legalább szó esne a témáról” - jelentette ki Andrzej Duda.
Emlékeztetett arra, hogy a hidegháború idején a szövetség országai a GDP 3 százalékát költötték védelemre, s ehhez a határozott biztonságpolitikához szeretne visszatérni. „Szeretném ösztönözni a szövetségeseket, hogy a GDP 2 százaléka fölé emeljék a védelmi kiadásokat” – tette hozzá.
Az elnök közölte továbbá, hogy a csúcstalálkozón hivatalos döntés születik majd a NATO–Ukrajna Közös Elemző Képzési és Oktatási Központ megnyitásáról, amely két éve épül Bydgoszczban. A projektet Lengyelország kezdeményezte két évvel ezelőtt a madridi NATO-csúcstalálkozón, és célja az ukrán fegyveres erők harci képességeinek megerősítése és a NATO-hoz való közelítése.
Borítókép: Marek Borawski /KPRP www.prezydent.pl