Bár több mint hat hónap telt el a parlamenti választások óta, az új vezetés még mindig keményen dolgozik azon, hogy elődeit felelősségre vonja. Az elmúlt napokban a média és a közvélemény figyelmét többek között Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes, a Szuverén Lengyelország párt parlamenti képviselőjének őrizetbe vétele keltette fel. Az érzelmeket tovább fokozzák azok az értesülések, melyek szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Theodoros Rousopoulos esetlegesen beavatkozik az ügybe.
A Romanowski-ügy. Vita a volt igazságügyi miniszterhelyettes esetéről
Marcin Romanowski 2019 és 2023 között az Igazságügyi Minisztérium helyettes vezetője volt, szorosan együttműködve Zbigniew Ziobra miniszterrel. A politikus többek között az Igazságügyi Alapból származó pénzeszközök feletti rendelkezésért felelt, amely egy állami célalap, mely az áldozatok és tanúk megsegítésére, a bűnmegelőzésre és a büntetésvégrehajtás utáni segítségnyújtásra irányul. "Az ügy az Alapból származó pénzeszközök kifizetésének szabálytalanságával kapcsolatos (...). A nyomozók megállapításai szerint a Szuverén Lengyelország politikusa a vádak szerint 11 bűncselekményt követett el, többek között hatáskörének túllépését, valótlanságok tanúsítását dokumentumokban, valamint az államkincstár vagyonának nagymértékű megkárosítását személyes és anyagi haszonszerzés céljából" - számol be a "Dziennik Gazeta Prawna". Ezen kívül, ahogy a "Rzeczpospolita" írja, a szervek birtokában vannak olyan felvételek, amelyek a minisztérium működésében történt szabálytalanságokat bizonyítják. "Tomasz Mraz, az Igazságügyi Alap korábbi igazgatója két éven keresztül több mint 50 órányi felvételt készített a Ziobra vezette igazságügyi minisztérium képviselőiről, majd átadta azokat az ügyészségnek" - olvasható a közleményben. "A felvételekből és Mraz vallomásából egyértelműen kiderül, hogy a pénzt az Igazságügyi Alapból előre kiválasztott alanyoknak osztották ki, és hogy a pénzek elosztására kiírt pályázatok meg lettek rendezve" - mutat rá továbbá az "Rzeczpospolita" újságírója. A napilap beszámolója alapján a főügyészség tájékoztatása szerint az összegyűjtött bizonyítékok alapján megalapozott a gyanú, hogy Romanowski 11 bűncselekményt követett el, a szejm pedig megszavazta mentelmi jogának felfüggesztését (a politikus jelenleg parlamenti képviselő). A múlt héten a szejm határozatot fogadott el Romanowski őrizetbe vételének és ideiglenes letartóztatásának jóváhagyásáról is. A politikust július 15-én, hétfőn őrizetbe vették, a vádak meghallgatása után pedig előzetes letartóztatásba helyezték.
A politikus előzetes letartóztatásáról szóló döntés csak tovább élezte a vitákat - mivel a jelenlegi kormány súlyos vádakat emel a politikus ellen, míg az ellenzék a hatalmon lévőket bírálja, azzal vádolva őket, hogy pusztán politikai okokból cselekszenek. "Reméljük, hogy ha Romanowskit valóban letartóztatják, az ügyészség megfelelően használja ki a rendelkezésre álló időt, és nem lesz olyan látszata, mintha a volt igazságügyi miniszterhelyettest csak előzetes letartóztatásnak vetették volna alá." - írta Piotr Śmiłowicz a "Tygodnik Powszechny" című lapban, illusztrálva a konfliktus lényegét. Valójában a két oldal narratívája rendkívül eltérő. - "Ez egy mentelmi joggal védett ember jogellenes megfosztása a szabadságától" - hangsúlyozza Bartosz Lewandowski, az őrizetbe vett képviselő ügyvédje a "Nasz Dziennik"-nek adott interjújában, utalva Romanowskinak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként betöltött pozíciójára. "A büntetlenség ideje lejárt. A tények magukért beszélnek!" - írja eközben Michal Szczerba, a PO európai parlamenti képviselője az X-en. Egy másik EP-képviselő, a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium volt vezetője, Marcin Kierwiński ugyanakkor kijelentette: "Ahogy ígértük - a PiS-t felelősségre fogjuk vonni. Romanowskit az ABW (Belbiztonsági Ügynökség - a szerk.) vette őrizetbe. Vannak mások is a sorban".
Emellett a média kedden arról számolt be, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Theodoros Rousopoulos a Szejm elnökének, Szymon Holowniának címzett levelében jelezte, hogy "Romanowski úr a Közgyűlés tagjaként élvezi a 73. cikk (6) bekezdésében előírt mentességeket és kiváltságokat". Amint az "Rzeczpospolita" rámutat, a fent említett rendelkezés mentességekre és kiváltságokra vonatkozik, és Lengyelország 1993. március 16-án ratifikálta ezt a törvényt. "Nagyon hálás lennék, ha sürgősen felhívná az illetékes hatóságok figyelmét a Romanowski úrnak a Parlamenti Közgyűlés ülésszakának teljes évére biztosított mentelmi jogára. Abban az esetben, ha a hatóságok tudomására jut, hogy a képviselő mentelmi jogot élvez, fel kell függeszteniük az eljárást mindaddig, amíg a Közgyűlés fel nem függeszti a mentelmi jogot" - idézi a napilap Rousopoulos levelének egy részletét.
Hidegzuhany – az abortusz dekriminalizálása kapcsán a terhesség 12. hetéig
Nem kevesebb érzelmet váltott ki a parlamenti vita az abortusztörvény módosításáról szóló újabb tervezetről, amely megosztotta a kormánykoalíciót. "A tervezet hatályon kívül helyezte a büntetőtörvénykönyv 152. cikkelyének 1. és 2. paragrafusát. Az előbbi szerint a nő beleegyezésével történő terhességmegszakításért - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - három évig terjedő börtönbüntetés jár. Ugyanakkor a 2. paragrafus ugyanilyen büntetést ír elő a terhes nő terhességének megszakításához való segítségnyújtásért vagy felbujtásért" - számol be a "Rzeczpospolita". A módosítást 215 képviselő támogatta, 218 képviselő pedig ellenezte, köztük a koalíciós Harmadik Út képviselőivel, akik a jobboldallal együtt többséggel szavaztak az abortusztörvény liberalizálása ellen. Három Polgári Koalíciós (KO) képviselő (Krzysztof Grabczuk, Waldemar Sługocki és Roman Giertych) nem vett részt a szavazáson, minek következtében kettőt közülük fel is függesztettek.
"A Szejm nem értett egyet az asszisztált abortusz dekriminalizálásával. Roman Giertych, az egyetlen KO-s képviselő engedetlensége, aki a szejmben ülve nem vett részt a szavazáson, valamint a Néppárt álláspontja, amelynek többsége kéz a kézben szavazott a Jog és Igazságosság párttal, elfedte azt a nyilvánvaló tényt, hogy ha a szejm el is fogadta volna a törvényt, annak esélye sem lett volna a hatályba lépésre - Andrzej Duda elnök ugyanis előre bejelentette vétóját" - mutat rá a "Tygodnik Powszechny". "A szavazásnak tisztán politikai dimenziója volt, és kétségtelen, hogy - legalábbis rövid távon - a legnagyobb vesztes Donald Tusk miniszterelnök. Érdemes követni, hogyan alakul ez a tisztán politikai számításokon alapuló viszony. De Tusk etikai rugalmatlanságát a PSL (Lengyel Néppárt) vezetői is bizonyították" - folytatódik a "A koalíció egy hajszállal veszítette el az abortuszról szóló szavazást. Vajon a hidegzuhany felébreszti a politikusokat?" című cikk.
A kormánykoalíció következő próbatétele a kormány élettársi kapcsolatokról szóló törvénytervezetének kidolgozása lesz, amelyet várhatóan a nyári szünet után fogadnak el - emlékeztet a "Rzeczpospolita", rámutatva, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvénytervezet és az ezeket a rendelkezéseket bevezető törvény már szerepel a kormány jogalkotási munkájának listáján.