Ezen a forró lengyelországi nyáron nem a viharos politikai viták vagy a fehérorosz határon kialakult, még mindig bizonytalan helyzet váltja ki a legnagyobb izgalmat és érdeklődést.... hanem az olimpiai játékok, amelyek már napok óta zajlanak.
Az idei forró lengyelországi nyáron nem a heves politikai viták vagy a fehérorosz határon még mindig rendezetlen helyzet generálja a legnagyobb izgalmat és érdeklődést... hanem az olimpiai játékok, amelyek már több napja zajlanak. hanem az olimpiai játékok, amelyek már több napja zajlanak. "213 sportoló került be a lengyel válogatottba a párizsi olimpiára. Az atléták és az úszók dominálnak. Először fordul elő, hogy több nő lesz az olimpikonok között, mint férfi." - számol be a "Rzeczpospolita", és az összes lengyel médium naprakészen követi a fehér-piros csapat sikereit és kudarcait.
Klaudia Zwolińska kenus már vasárnap megszerezte Lengyelország első érmét. "Megszelídítette a tomboló vizet" - írta a Gazeta Wyborcza. "Klaudia Zwolińska olimpiai alvilágbajnok a kenu szlalomban. Úgy legyűrte a pályát, mintha az életéért küzdene. ". - olvasható a napilapban. "Megvan!!! Klaudia Zwolińska nyitja a lengyel olimpiai csapat érmes zsákját Párizsban! Sydney óta eltelt 24 év után ismét van egy ezüstérmünk női hegyi kajak-kenuban a K1-es kategóriában! Bravó! Gratulálunk és köszönjük!" - kommentálta a franciaországi eseményeket Andrzej Duda elnök a Szolgálat X-ben.
Az első sikereket már elérték többek között az éremre esélyes lengyel röplabdázók, vagy a világ jelenlegi legjobb teniszezője, a 23 éves Iga Świątek is. A lengyelek azonban még várják a végső döntést ezekben a szakágakban, valamint a többi piros-fehér zászló alatt versenyző sportoló eredményeit.
Keserédes gazdasági hírek
Gazdasági téren sincs hiány jó hírekből, például a rekordalacsony munkanélküliségi adatokból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a regisztrált munkanélküliségi ráta idén június végén 4,9 százalék volt, ami azt jelenti, hogy utoljára 1990 júliusának végén volt kevesebb a munkaügyi hivataloknál nyilvántartott munkanélküli. "Június végén 762 200 munkanélküli volt, ami minden idők legkevesebbje. A közölt adatok (...) a hazai munkaerőpiac jó állapotát jelzik. Közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tavalyi visszaesésből való gazdasági fellendülés kezdeti szakaszában ilyen kedvező mutatók arra utalnak, hogy a vállalatoknak hamarosan gondot okoz majd új munkaerőt találni. Egyelőre viszonylag alacsony a munkaerő iránti kereslet az iparban vagy az építőiparban - elemzi a Dziennik Gazeta Prawna.
A munkaerőpiac ilyen jó helyzetéhez vezető egyik elem a minimálbér emelése, amelyet az előző és a jelenlegi kormány következetesen végrehajtott. Ugyanakkor azonban a "DGP" beszámol arról, hogy a kormány júliusban közzétett munkalistája szerint lehetséges, hogy a Minisztertanács hosszabb ideig a jelenlegi szinten tartja a minimálbért, "ha úgy dönt, hogy az előző évek emelései túlzottak voltak". Az "Rzeczpospolita" ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szakemberek fizetése a világgazdaság miatt sokkal lassabban nő, mint a minimálbér. "2024 első félévében átlagosan bruttó 15,1 ezer zloty-t ajánlottak a szakember- és vezetői állásokra jelentkezőknek. Ez 1,1 ezer zlotyval, azaz 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki az Antal munkaerő-közvetítő cég jelentéséből. Fontos, hogy ez több mint fele az idei minimálbér emelkedésének is, amely július óta 19,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál" - olvassuk. A napilapokban keserédes előrejelzés található a GDP-növekedésről is. "A lengyel gazdaság továbbra is növekedési pályán van, de a fellendülés nem biztos, hogy olyan erős lesz, mint korábban várták. A Credit Agricole Bank Poland legújabb makrogazdasági forgatókönyvében (...) erősen lefelé módosította előrejelzését. A CABP közgazdászai szerint az idei GDP reálértéken nem a korábban prognosztizált 2,8 százalékkal, hanem 2,3 százalékkal nőhet (szemben a 2023-as 0,2 százalékos növekedéssel). És 2025-ben is. - nem 4,6 százalékkal, hanem >>csak<< 3,5 százalékkal". - írja Anna Cieślak-Wróblewska a Rzeczpospolita hasábjain.
Kevesebb gyermek és az abortuszvita
Továbbra sem hiányoznak a nehéz és vitás kérdésekről szóló viták. Ezek egyike az abortusztörvény körüli vita következő ismétlése (a szejm elé került egy újabb tervezet a témában) és a csökkenő lengyelországi termékenységi ráta. "Egyre kevesebb gyermek születik Lengyelországban, és az anyaságra és a szülőségre való >>bátorítás<< rendszere nem működik". - olvashatjuk a Tygodnik Powszechnyben. "Sok szakértő rámutat arra, hogy a lengyel nőket a teherbeesés mellett döntéstől visszatartó tényező nemcsak a szociális biztonság hiánya vagy a háborútól való félelem, hanem a korlátozó, abortuszellenes törvények is" - elemzi tovább Małgorzata Solecka. A KSH adataira hivatkozva "az utolsó két havi mérés - a májusi végleges (21 000 születés) és a júniusi gyorsbecslés (19 000) - azt mutatja, hogy a mélypontot súroljuk - olyan rossz, mint júniusban még soha nem volt (2023 decemberében 19 100 születést regisztráltak)". - olvassuk. "Néhány évvel ezelőtt, nem sokkal a világjárvány előtt, a norma havi 30 000 születés körül volt - és már akkor is riadót fújtak a szakértők, mondván, hogy a lengyel nők termékenységi rátája alacsony, és hogy demográfiai katasztrófa előtt állunk" - mutat rá továbbá az újságíró.
Az abortusztörvény módosításának és szigorításának hatása a termékenységi ráta csökkenésére minden bizonnyal szociológiai elemzés tárgya, és az elkövetkező években az is marad. Jelenleg csak annyi világos, hogy a legális abortuszok száma az elmúlt hónapokban határozottan megnőtt. "2023-ban 425 gyermeket öltek meg a lengyel kórházakban. Nem kevesebb, mint 423 esetben olyan előzményről volt szó, amely szerint az anya egészségét vagy életét kellett volna veszélyeztetni" - számol be a konzervatív Nasz Dziennik az egészségügyi minisztérium adatai alapján. "Ezek közül 2 esetben arra hivatkoztak, hogy a gyermek bűncselekmény következtében fogant. A lengyel kórházakban 2022-ben 161 abortuszra került sor. Ez 164 százalékos növekedést jelent". – írja a lap. Az "Rz" az egészségügyi minisztérium által közzétett számadatok kapcsán rámutatott, hogy valószínűsíthető, hogy az idén a legális abortuszok száma megközelíti majd az Alkotmánybíróság döntése előtti számot, amely 2020-ban korlátozta az abortuszhoz való jogot.
Érdekes módon a Piaci és Társadalomkutató Intézet által a "Rzeczpospolita" megbízásából végzett felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy a lengyelek közel fele szerint az abortusz kérdései olyan fontosak, hogy a kormánykoalíció felbomlásához vezethetne a kormánykoalícióban erről kialakult vita. "Az IBRiS (...) megkérdezte a lengyeleket, hogy ha a törvényjavaslat ezúttal sem megy át, akkor a koalíció felbomolhat-e a véleménykülönbség miatt. A válaszadók 47,6 százaléka szerint ez lehetséges. Közülük 12,4 százalék mondta azt, hogy >>határozottan igen<<. A megkérdezettek 37 százaléka ezzel ellentétes véleményen van (9,1 százalék válaszolt >>határozottan nem<<). A válaszadók 14,8 százalékának nincs véleménye a kérdésről" - elemzik az újságírók.