Bár a Visztula mentén messze nem foglalnak el olyan fontos helyet az olmipiai játékok mint Magyarországon, azért a lengyel közéletben sokan követték a francia fővárosban zajló eseményeket és most mindannyian az okok és felelősők keresésével vannak elfoglalva. Az eredmény ugyanis messze elmaradt a várakozásoktól…

Lengyelország sportolói csatlakoznak a felvonuláshoz a stadionban a 2024-es párizsi olimpiai játékok záróünnepségén a párizsi Stade de France stadionban, Franciaországban, 2024. augusztus 11-én. EPA/RITCHIE B. TONGO Dostawca: PAP/EPA.

Ezek ugyanis jóval magasabbak voltak, az optimisták, köztük a Lengyel Olimpiai Bizottság vezetője akár 15-16 éremre számítottak. Ehhez képest 10 érem, és mindössze 1 arany jött össze.

A fehér-piros csapat az eddigi legalacsonyabb, 42. helyezést érte el az éremtáblázaton. Tokióban, 2021-ben a 14 éremmel: négy arannyal, öt ezüsttel és öt bronzzal a 17. helyen végeztek.  A magyar szempontból fontos 1956-os melbourne-i játékok voltak az utolsó olyan alkalom, amikor Lengyelország csak egyetlen aranyérmet nyert, és az 1948-as londoni játékok voltak az utolsó, amikor egyáltalán nem nyert aranyat, igaz akkoriban azonban jóval kevesebb sportolót küldtek a játékokra. A 2004-es athéni játékokon Lengyelország szintén csak 10 érmet nyert összesen. Ezek között azonban három arany is volt.

De mi is történt pontosan Párizsban?

215 sportoló indult a Visztula mellől, akik egy aranyat, négy ezüstöt és öt bronzot hoztak haza. A gyorsasági hegymászó Aleksandra Mirosław nyert, egyúttal új világcsúcsot is felállított a játékok alatt. A négy ezüstérmet Klaudia Zwolińska kenus, Julia Szeremeta ökölvívó, Daria Pikulik kerékpáros és a férfi röplabdacsapat szerezte. Lengyelország csapatbronzérmet nyert még női vívásban és férfi evezésben, valamint egyéniben a teniszcsillag Iga Świątek, a gyorsaságimászó Aleksandra Kałucka és a 400 méteres futó Natalia Kaczmarek.

Arany: Aleksandra Mirosław (gyorsasági sportmászás)

Ezüst: Klaudia Zwolińska (kenu szlalom K1), férfi válogatott (teremröplabda), Julia Szeremeta (ökölvívás/-57 kg), Daria Pikulik (kerékpáros omnium).

Bronz: Martyna Swatowska-Wenglarczyk, Alicja Klasik, Renata Knapik-Miazga, Aleksandra Jarecka (csapatszablya), Dominik Czaja, Mateusz Biskup, Mirosław Ziętarski, Fabian Barański (evezős négyesfogat), Iga Świątek (tenisz), Aleksandra Kałucka (időfutam-mászás), Natalia Kaczmarek (400 méteres futás).

A nagy klasszisok és a tuti befutók végül sokan csalódást okoztak. Iga Świątek számára például mindenki, köztük saját maga is aranyat jósolt, mégis összeomlás, és bronz lett az eredmény.

Párizsban végleg véget ért a nehézatlétika lengyel dominanciája is, amely 2012 óta folyamatosan érmeket hozott Lengyelországnak. Anita Włodarczyk éppenhogy lemaradt a dobogóról - számára ez volt a búcsú az olimpiai dobástól. A férfiaknál szintén nem sikerült a szereplés. A tokiói aranyérmes Wojciech Nowicki hetedik, a többszörös világbajnok Paweł Fajdek pedig ötödik lett. A csalódás annál is nagyobb volt, mivel nem kellett messzire dobni ahhoz, hogy valaki felkerüljön a dobogóra.

Az evezés terén is hatalmas volt a csalódás. Lengyelország képviselői a kenus sprintben a szöuli játékok (1988) óta rendszeresen hoznak haza olimpiai érmeket. Az utóbbi időben a Tomasz Kryk vezette csoport volt a lengyel kenusport kirakatcsapata. Az elmúlt három olimpiáról a fehér-pirosak öt érmet hoztak haza. Főleg a kenusok okoztak csalódást, a női négyes az első döntőben éppen csak lemaradt a dobogóról.

Ugyanakkor, míg a magyar küldöttségben is előfordult, hogy a nagy várományosoknak csalódniuk kellett, lett jó pár kellemes meglepetés: új, eddig ismeretlen hősök születtek. Az elmúlt évekből sok ilyen volt a lengyeleknél is, csak néhányat említünk közülük. Váratlan aranyat hozott haza Tokióból Dawid Tomala az 50 km-es gyaloglásban. Patryk Dobek közvetlenül a játékok előtt döntött úgy, hogy 400 helyett 800 métert fut. Az eredmény? Egy bronzérem. A legalsó lépcsőfokon Rióban Oktawia Nowacka öttusázó állt, aki korábban csak csapatban vagy váltóban volt sikeres.

A párizsi játékok azonban gyakorlatilag semmilyen pozitív meglepetést nem tartogattak a lengyelek számára. Az egyetlen kivétel talán a bokszoló, Julia Szeremeta. Csak ő és az edzője hittek az éremben a játékok előtt. Érdekes körülmény, hogy az ő esetében is ugyanazok a körülmények merültek fel, mint Hámori Luca meccsekor: sokan kételkedtek ellenfele, Lin Yu Tang nemével kapcsolatban.

E listára felkerül még Daria Pikulik, aki a sok viszontagság ellenére képes volt ezüstérmet szerezni pályakerékpárban úgy, hogy senki sem jósolta mindezt neki.

Arkadiusz Kułynycz birkózó a bronzmérkőzés elvesztése után arra panaszkodott, hogy edzőpartnere azért nem repülhetett Párizsba, mert a szakszervezeti aktivistáknak kellett a hely. Az Eurosport kommentátora, Jakub Zborowski valóságos tirádát intézett a Lengyel Vívószövetség ellen. Azzal vádolta a szövetséget, hogy a játékok csapatának összeállítása során a szövetség elfogultan járt el.

Daria Pikulik pályakerékpáros felrótta, hogy februárban egy edzőtábort maga fizetett, és a áprilisban kapta csak meg a biciklijét, a ruháit  pedig csak a rajt előtti napon. „Ez a szárnyak megnyirbálása. Már a legelején kisebbrendűnek érzed magad. Úgy érzed, hogy nem hisznek benned. Nem azt kapod, amit megérdemelsz" - nyilatkozta.

A kiábrándító párizsi eredmény máris politikai visszhangot váltott ki: Donald Tusk miniszterelnök arra utalt, hogy Lengyelországban vannak hiányosságok a sport irányításában. A Lengyel Olimpiai Bizottság vezetője természetesen  a kormányt hibáztatta a támogatás hiányáért.

A szakértők azt állítják, éppen a három évvel ezelőtti tokiói játékok adtak hamis képet a lengyel sport helyzetéről, hiszen akkor sokkal több érem volt, mint most, pedig a sport mint olyan nem volt annyival jobb. Most tehát sokkal jobban kiütközött a gyenge helyzete. És a gyenge eredmények mellett a kilátások is rosszak – írja az onet.pl.

Ennek több oka is van. És a legtöbb esetben egyáltalán nem a pénzhiányról van szó, mert viszonylag gazdag. Az elmúlt években teli vagon állami pénzt öntöttek a lengyel sportba: A Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint 471 918 911,93 PLN-t költöttek a párizsi játékok előkészületeire. Ez az összeg az olimpiai sportágak sportegyesületeinek nyújtott támogatások összege. A játékok előtt azzal dicsekedtek, hogy csillagászati összeget, közel félmilliárd zlotyt költöttek az előkészületekre. Kiderül, hogy egy érem közel 50 millió zlotyba került az adófizetőknek.

Az Interia.pl portál hozzátette, hogy a 2016-os Rio de Janeiró-i játékokra való felkészülés 388 684 103,54 zlotyba (11 érem), a 2020-as tokiói olimpia előtti felkészülés pedig 538 320 644,24 zlotyba (14 érem) került. Feltételezhető tehát, hogy az olimpiai játékokra való éves felkészülés 116 576 972 zlotyt tesz ki az állami költségvetésből, és ezzel nem is lenne semmi baj, ha nem lenne az a tény, hogy a sportágak túlnyomó többsége nem fejlődött ez alatt a 20 év alatt, sőt egyeseknél jelentős visszafejlődés következett be.

A szakértők szerint Párizs arra adott kézzelfogható bizonyítékot, hogy érmeket nem lehet csak úgy megvenni, mint csokoládét az élelmiszerboltban. A lengyel sportnak tehát alaposan át kellene alakulnia. A közösség egy része a sportegyesületeket tartja a legnagyobb gonosznak, mások a minisztériumi koncepció és stratégia hiányát, megint mások a sporttörvényre mutogatnak, egy tűnik bizonyosnak: hiába van forrás, hosszútávú és következetes stratégia nélkül nem lesz eredmény, még hosszú távon sem.