Augusztus 20-a kedves hazánk, Magyarország születésnapja, melyet az egész ország ünnepel. De a mulatság nem csak egy napig tart. Idén is megrendezésre került a nagy napot megelőző négynapos fesztivál, a Mesterségek Ünnepe, mely mint minden évben, idén is rendkívül sok látogatót vonzott a főváros első kerületébe. A fesztivál idei vendéglistáján Lengyelország is szerepelt.
A Mesterségek Ünnepén, ahogyan az nevéből is fakad, idén 800 mester látványműhelye volt jelen a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepén. A legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhettek meg a látogatók, mint például a csipkekészítés, bőrművesség, csont-, szarufaragás, kékfestő, kovács, szövés-fonás, tojásdíszítés, faművesség, fazekasság, nemezkészítés – a teljesség igénye nélkül.
A mesterek műhelyei, a Magyar Ízek Utcája és a kirakodóvásárok mellett rengeteg színes program várta az érdeklődőket. „FolkTrend!” címen egy divatbemutató is része az ünnepségnek, valamint különféle koncertek, előadások, mint például Petrás Mária és Zenekara Napkelettől Napnyugatig című koncertje, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című előadása volt megtekinthető, de színpadra lépett a Kárpátaljai Borzsavári Zenekar, Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band, az Arasinda Együttes (török népzene), valamint a Kárpátaljai Magyar Táncegyüttes is.
Távolabbi vidékekre is elkalandozhattak a látogatók a Han Sangeun és Byeon Hyeonje tradicionális koreai táncelőadásában, a Rézeleje Fanfárosok moldvai és balkáni tánczenei koncertjén, a Türk Ifjúsági Zenekar, valamint az Istambul Modern Folk Music Ensemble koncertjén.
A eseménysor díszvendége idén Törökország volt, de a rövid vendéglistán Lengyelország is szerepelt.
Lengyelországból két népi iparművész érkezett a Mesterségek Ünnepére, akik Lengyelország szívére, a Łowicz régióra jellemző mesterségeket mutatnak be. A népi kultúra a lowicz-i lakosok mindennapi életében a mai napig jelen van, de a hímzésben vagy a papírkivágásban kiemelkedő jártasságú népművészet mestereinek száma egyre fogy.
Papírkivágás
A régió különlegessége, hogy a hagyományos parasztházakat különböző alakú és tematikájú fényezett papírból kivágott díszekkel dekorálták, melyek mintái között az állat és emberábrázolás, valamint a növényi és geometrikai motívumok dominálnak.
Mirosława Grochocka népi iparművész érkezett a magyar fővárosba, aki a papírkivágás művészetének regionális hagyományát folytatja. Munkáiban hagyományos anyagokat és mintákat használ, főleg tyúk- és libatojásokat díszít, amelyek a hagyomány szerint a házi oltárokat szépítették. Kedvelt formái az áttört, azsúros, kakasokkal és virágmotívumokkal díszített papírdekorációk. Munkái megtalálhatók a Łowicz Múzeum, a varsói, a toruńi és a krakkói Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben, s idén Magyarországon is megtekinthették őket az érdeklődők.
Kép: Wikipedia
Népi szobrászat
A másik lengyelországi meghívott vendég Agnieszka Głuszek-Nowicka iparművész, népi szobrász volt, aki édesapjától tanulta meg a faragás technikáját, melyet ma is tökéletesít.
Kedvelt figurái a madarak, melyeket a természetben megfigyelve, különös figyelmet fordít a színekre és a téma naturalista kezelésére a díszítésükben. Madonnákat és angyalokat is farag, a Łowicz régióhoz kötődő világi alakokat. Szobrai megtalálhatók a Łowicz Múzeumban, a Lipce Reymontowskie Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben.
Néhány szó a łowicz-i régióról
A térség lakói egyházi és nemzeti ünnepek alkalmával gyakran népviseletbe öltöznek. A Łowicki-viselet nemcsak Mazóvia, hanem egész Lengyelország egyik leggazdagabb és legimpozánsabb viselete, amelyet ma is viselnek és használnak. A 19. század első felétől kezdve gyapjúból készült, önmagában csíkos anyag volt az alapja, amelynek szín- és csíkösszetétele az évek során változott. A női viselet széles ujjú pamut ingből, ráncolt szoknyából, csíkos kötényből, valamint virágos hímzett kendőből áll. A férfi viselet: fehér galléros ing szalaggal, narancsszínű, csíkos gyapjúnadrág, kurta, fehér vagy fekete parasztkabát, narancs színű szalaggal.
A katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepén, Úrnapjakor, amelyen a népi hagyományok is nagy hangsúlyt kapnak, a hívek körmenete a sokszínű łowiczi viseletben hagyja el a templomot, a körmenet útvonalát színes virágkompozíciók, „pálmák” díszítik. A łowicz-i Corpus Christi körmenet felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Kép: Wikipedia
Borítókép: Wikipedia