A Besszádok (lengyelül: Bieszczady) vidéke az érintetlen természet és a több évezredes emberi jelenlét emlékinek sajátos, európai viszonylatban is egyedülálló keveréke, a lengyelek kedvelt úticélja. Sajnos azonban a magyar turisták körében kevésbé ismert terület, pedig központja Sátoraljaújhelytől autóval mindössze 3 óra alatt elérhető. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy egy öt részből álló cikksorozatban mutatjuk be a Besszádok legfontosabb nevezetességeit, hogy ily módon is arra motiváljuk a magyar közönséget, hogy kerekedjenek fel és járják be e gyönyörű táj minden szegletét.

Utunk következő állomása Lesko városa, mely Sanoktól néhány kilométerre, délre, a San folyó mentén terül el, több kisebb dombra épülve. A település első írásos említése 1436-ból való, 1469-ben kapott városi jogokat, 1772-ben pedig a Habsburg Birodalomhoz került. Az első világháborúban heves harcok zajlottak a környékén. 1918-tól újra Lengyelország része lett, majd 1939-ben a szovjetek szállták meg és csak a második világháború után került ismét lengyel fennhatóság alá.

Városnéző túránkat a Kościuszki utca végénél érdemes elkezdenünk. Az utcán végig haladva számos, a térség architektúrájára jellemző régebbi faházat és egy neogótikus iskolaépületet is láthatunk. A főtérhez közeledve érünk a római katolikus Boldogságos Szűz Mária Látogatásának templomához, amely a város egyetlen temploma. A 16. században épült eredetileg gótikus stílusban, majd később számos barokk elemmel is kibővítették, valamint kapott egy neogótikus és egy különálló barokk tornyot is.

Templom, Lesko - Wikipedia

A templom után néhány méterrel található a főtér, melyen a Monarchia hangulatát idéző házacskák sorakoznak, valamint a város környékén folyó első világháborús harcokról találunk néhány tájékoztató táblát. A főtértől délkeleti irányban tovább haladva jutunk el a 17. században épült zsinagógához, amely a vidék legjobb állapotban megmaradt zsinagógája. Érdemes belülről is megtekintenünk az impozáns építményt, ugyanis egy kis múzeum és egy galéria található benne, illetve egyik sarkában máig fennmaradt a szefárd zsidók hitéletének gyakorlásában fontos szerepet játszó, rituális fürdő céljára szolgáló medence, melyhez egy szűk lépcsőn ereszkedhetünk le.

Zsinagóga, Lesko - Wikipedia

A zsinagógától nem messze van a városháza, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban és talán egész Lengyelország legaranyosabb városháza, a maga igencsak kis méreteivel és bájos órájával. A városháza után a Marszałka Józefa Piłsudskiego utcán haladva juthatunk el a leskói várhoz.

Városháza, Lesko - Wikipedia

Lesko várát Piotr Kmita lengyel nagymarsall építtette a 16. század elején. Később a Stadnicki családhoz került, majd az Ossoliński és az Mniszech család is birtokolta. Jelenleg semmiféle funkciót nem tölt be, a látogatók csak kívülről tudják megtekinteni. Legfőbb látványossága egy, a keleti oldalán található, növénymotívumokkal borított reneszánsz portál.

Vár, Lesko - Wikipedia

A vártól egy parkon átvezető kis sétaúton juthatunk vissza túránk kiindulási pontjára. A parkban az 1940 és 1941 között kiépült szovjet Molotov-vonal egyik bunkerének maradványait is megtekinthetjük.

Leskóban járva érdemes még meglátogatni a város egykori zsidótemetőjét, ahol több száz, javarészt a 18-19. századból származó, kőből faragott zsidó sírkő árválkodik. A többségük még jól tartja magát, de sokat közülük már elkezdett rágni az idő vasfoga.

Zsidó temető, Lesko - Wikipedia

Magyarként illik ellátogatni a város első világháborús katonai temetőjébe is, ahol számos, 1914 és 1915 között itt hősi halált halt magyar baka alussza örök álmát. A magyarok mellett vannak még ide eltemetve orosz, lengyel, német, cseh, horvát, ukrán, bosnyák, szerb és szlovák katonák is. A temető sokáig elhanyagolt állapotban volt, míg végül egy helyi lakos, Stanisław Maciela saját elhatározásából úgy döntött, hogy helyreállítja és gondozza azt. Az ő munkájának köszönhetően ma szép, rendezett állapotban várja az emlékezni vágyókat a hősi sírkert.

Első világháborús katonai temető, Lesko - Wikipedia

Nem csak Leskóban, de annak környékén is számos érdekes látnivaló akad. Néhány kilométerre a várostól omladoznak Sobień várának romjai. A kis alapterületű, mindössze egy toronyból, egy lakóépületből, az azokat körülvevő falakból, illetve néhány aprócska gazdasági épületből álló várat a 14. század első felében III. (Piast) Kázmér lengyel király parancsára emelték.

A környék további megtekintésre érdemes látnivalói még Manasterzec 19. században épült fatemploma, valamint a Molotov-vonal bunkerei Bykowcében és Załużban. Ezenkívül számos túraútvonal húzódik a térség erdeiben is azok számára, akik az érintetlen természet csöndjére és szépségére vágynak.

Fatemplom, Monasterzec - Wikipedia

Lesko és Sobień megtekintése után érdemes délre fordulni és meglátogatni a lengyelek által csak „Besszádi-tengerként” emlegetett Solinai-tavat, amely a Bieszczady vidék legnagyobb állóvize. A tó azonban nem természetes úton jött létre: a 20. század második felében egy vízerőművet építettek a San folyóra és ennek következtében duzzadt fel itt ez a hatalmas víztömeg.

A vízerőmű gátjának felső része szabadon látogatható és onnan kiváló kilátás nyílik a tóra, valamint a körülötte elterülő hegyekre. Az építmény belülről is megtekinthető belépőjegy ellenében. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az erőmű négy turbináját a magyar Ganz-MÁVAG gyártotta. Az építmény felett egy modern libegőpálya található, melyet meleg szívvel ajánlunk azoknak, akik még szebb kilátásra, no meg egy kis plusz adrenalinra vágynak. A tavon pedig sétálóhajókázásra, vitorlázásra és kenuzásra, sőt, jó időben még strandolásra is van lehetőségünk.

Solinai-tó - Wikipedia

Újhelyi János Ábel