János Esterházy

2019. március 25-én Marek Jędraszewski érsek felszólította az illetékes szerveket, hogy kezdjék meg Isten szolgájának, Esterházy Jánosnak a boldoggá avatásához szükséges folyamatokat. Dr. Andrzej Scąber atya püspöki küldöttet, dr. hab. Szczepan Tadeusz Praśkiewicz atya igazságügyi megbízottat és Piotr Lamprecht atya jegyzőt.

Esterházy János 1901-ben született a mai Szlovákia területén, amely az Osztrák-Magyar Monarchia magyar területeihez tartozott évszázadokon át -így abban az időben is- Felvidék néven. Esterházy régi, erdélyi származású nemesi családból származott, Édesanyja, Elżbieta Tarnowska révén lengyel nemesi vér is folyt az ereiben.  Az első világháborút lezáró békék következtében átrajzolt térképnek köszönhetően a Felvidék -Szlovákia néven- a csehszlovák állam része lett. Nagy lélekszámú magyar kisebbség élt azon a területen, amelyről Esterházy János is származott.

A második világháború alatt segítette a lengyel menekülteket a Kárpátokon történő átkelésben, amint tette azt szlovákok és zsidók esetében is. A háború után letartóztatták, három évet töltött munkatáborban Szibériában, majd a csehszlovák hatóságok elé citálták, ahol halálra ítélték. Végül elnöki kegyelemben részesült, büntetését 25 év börtönre mérsékelték. 1957. március 8-án halt meg Mirov börtönében.

A boldoggá avatási folyamatot felügyelő Paweł Cebula atya Esterházy spiritualitásának négy aspektusát hangsúlyozta: Isten akaratának terjesztésére való törekvése, Krisztus szeretete, a szentekkel való mély spirituális kapcsolata, és a Szent Szűz Máriába vetett feltétlen hit. "Engedjük, hogy segítsenek nekünk olvasni Isten akaratát, melyet szolgái által nyilvánít ki felénk, és segíteni azokat, akik elzárkóznak attól, hogy a Jánossal kapcsolatos igazságokat megismerjék" - mondta a végén.

A ceremónián jelen volt Esterházy János lánya, Alice Esterházy-Malfatti, aki a jelenlévőknek címzett levelében kihangsúlyozta, hogy Édesapja életét a szeretetre alapozta.

M.B.

Źródło: franciszkanska3.pl