Back to top
Marcin Bąk küldte be 16.05.2019 időpontban
Tájkép csata előtt. Lengyelország az európai parlamenti választások előtt

 


 

 

A közeljövőben három választás várja a lengyeleket: az Európai Parlamentbe – idén május 26-án, őszén a szejmbe és a szenátusba és az elnökválasztások 2020 májusában. Ebben az összefüggésben az EP-választás egy teszt lesz a nemzeti parlamenti választás előtt. Az európai parlamenti választások hivatalos eljárásait (13 választókerületből legalább 10 ezer aláírás összegyűjtése) hat választási bizottság teljesítette. Nem kétséges, hogy a győzelemért folytatott küzdelem a jobbközép kormányzati koalíció – az Egyesült Jobboldal és az ellenzéki liberális-baloldali Európai Koalíció között zajlik majd. Az eddigi közvélemény-kutatások az Egyesült Jobboldal győzelmét jelzik. A közvélemény-kutatásokban a harmadik helyen egy új csoport jelent meg – Tavasz (Wiosna), amelyet egy bevallottan homoszexuális és több mint 90-ezres Słupsk városának egykori elnöke Robert Biedroń vezeti. Az európai választások fekete lova egy jobboldali, EU-ellenes Konföderáció (Konfederacja) nevű koalíció lehet, amely a liberális, konzervatív és nemzeti csoportokat egyesíti. Az 5 százalékos választási küszöb túllépése a Konföderáció által a politikai rendszer működésének megváltozásához vezetne. A Konföderáció sikere veszélyeztetné a Jog és az Igazságosságot (Prawo i Sprawiedliwość, PiS). Tőle jobbra ugyanis egy olyan csoportosulás alakulna ki, amely elvenné a Jarosław Kaczyński vezette párttól a konzervatív nézetű szavazók monopóliumát.

Az Egyesült Jobboldal (Zjednoczona Prawica) – Jog és az Igazságosság és szövetségesei – Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska) és Szövetség (Porozumienie) felmérési támogatása körülbelül 35-40 százalék. A Polgári Koalíció támogatása, a közvélemény-kutatások szerint, néhány százalékkal kisebb. A szavazók 7-10 százaléka a Tavasz támogatását deklarálja. 4-7 százalékuk pedig támogatja a Kukiz'15 csoportosulást, végül 4-5 százaléka a Konföderációt.

A Jog és az Igazságosság kampánya Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormányának eredményein és társadalmi programján alapul. A PiS (Jog és az Igazságosság) ez év júliusától növelte az 500+ programot (havi 500 złotyt már az első gyermektől) és a tizenharmadik havi juttatást a legalacsonyabb nyugdíj formájában – minden nyugdíjasnak 1100 złoty.

Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke tárgyalásokat kezdett az európai jobboldali pártok vezetőivel, ami nemcsak az ideológiai közelséget hivatott hangsúlyozni és a jövőbeli Európai Parlamentben való lehetséges együttműködés bejelentését jelenti, hanem a választási stratégia részét is képezi, a kemény jobboldali választóbázis megnyerése céljából. Január elején Varsóban Kaczyński találkozott Olaszország miniszterelnök-helyettesével és az Északi Liga vezetőjével Matteo Salvinivel. Március végén érkezett Varsóba a spanyol jobboldali Vox párt elnöke Santiago Abascal. Április elején Jarosław Kaczyński Giorgia Melonival találkozott, a Fratelli d'Italia olasz nemzeti párt vezetőjével. Mind a PiS, mind a Fratelli d'Italia euróképviselői az Európai Konzervatívok és Reformisták (EKR) frakciójában tömörülnek az Európai Parlamentben. A jövőbeni EP-ben a PiS és az Északi Liga képviselőinek lehetséges szövetsége erősítené a Hazák Európáját támogató és az Európai Unió föderalizálását ellenző csoportok erejét. Ez az együttműködés azonban nem tűnik valószínűnek, többek között az Oroszországgal szemben tanúsított eltérő álláspont miatt. A PiS vezetők azzal vádolják az Északi Ligát és a vele szoros kapcsolatban álló pártokat, hogy Oroszország-barátok. A PiS vezetők kizárják az együttműködés lehetőségét a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Gyűléssel. Egy időben Kaczyński kijelentette, hogy a pártja olyan messze van Le Pentől mint Putyintól.

Az „Európai Nyilatkozat” néven megjelent PiS választási programja a választások előtti pártkongresszus ideje alatt látott napvilágot. 12 pontot tartalmaz. Magában foglalja az Európai Unió visszatérési ígéretét azokhoz az értékekhez, amelyeket az alkotói hirdettek, és a szülők gyermeknevelési jogának védelmét is. A PiS deklarálja, hogy lépéseket tesz a lengyel gazdálkodók érdekei és a lengyel vállalatok egyenlő bánásmódja védelmében az európai piacon, illetve Lengyelország és Európa energiabiztonságának biztosítása érdekében. A PiS támogatja az EU külső határainak védelmét, segítséget nyújtva a konfliktus helyszínein, és ellenzi az illegális bevándorlást.

Az Európai Koalíció (Koalicja Europejska) — Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO), Lengyel Néppárt (Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL), Demokratikus Baloldali Szövetség (Sojusz Lewicy Demokratycznej, SLD), Modern Párt (Nowoczesna) és Zöldek (Zieloni) – az Európai Parlamenti kampány első szakaszában kijelentette, hogy PiS polexitet akar. Ez a retorika azonban nem hozott várt eredményeket, mivel az a vád, hogy Lengyelország kilép az Európai Unióból a PiS-re vonatkozóan nem igaz. Az Európai Koalíció felvetette a lengyel kormány általi, a jogállamiság és az alkotmány elveinek állítólagos be nem tartásával kapcsolatos kérdéseket is. Ez a taktika egybeesett az Európai Bizottság intézkedéseivel, amely már több hónapja azzal vádolja a lengyel hatóságokat, hogy az igazságszolgáltatási rendszer reformja kapcsán nem tartják be a jogállamiságot. A polgári koalíció támogatását a lengyel kormány korábbi miniszterelnöke, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk fejezte ki. Május 3-án a Varsói Egyetemen tartotta a „Remény és felelősség. Az alkotmányról, Európáról és a szabad választásokról” c. beszédét. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans szintén belefolyt a lengyelországi európai parlamenti választásokba. A választási találkozókon támogatta a posztkommunista Demokratikus Baloldal Szövetségét és a Tavasz párt képviselőit.

Az Európai Koalíciót alkotó pártok úgy az Európai Néppárt (PO és PSL) mint az Európai Szocialista Párt (SLD) tagjai. Az Európai Koalíció vezetői az „Örömóda” EU-himnusz kísérete mellett aláírták a „Lengyelország jövője. Nagy Választás” című nyilatkozatot. A tíz programpont többek között a következőket tartalmazza: Lengyelország az Európai Unió vezetői között; Európai alapok a polgárok és az önkormányzatok számára; A jobb élelmiszerek és az egyenlő mezőgazdasági esélyek Uniója; Az egészséges és hosszabb élet Uniója; Unió az európai polgárok életszínvonalának kiegyenlítéséért; Az értékek Európai Uniója; Európai Unió a fiatalokért; A közös biztonság Uniója; A tiszta levegő és az olcsó energia Uniója, valamint az egységes közlekedés és a kommunikáció Uniója.

Néhány hónappal ezelőtt létrejött Tavasz párt javaslatairól szóló csomagot nyújtott be, amely tartalmazza többek között a terhesség 12. hétig történő megszüntetésének jogát, a fogamzásgátlás korlátlan hozzáférését, beleértve az esemény utáni tablettát is. A Tavasz támogatja a politikai homoszexuális mozgalom követelményeit, köztük az azonos nemű kapcsolatok legalizálását. Biedroń, a párt vezetője csatlakozott a szélső baloldali körök, a Polgári Platform és a Modern párt által Lengyelországban kirobbantott klérus elleni kampányhoz, amely a hívők vallási érzéseit védő jogi rendelkezések eltörlését követeli.

A liberális médiának köszönhetően, közte az egyik nem nyilvános kereskedelmi televízió újságírójának az interneten közzétett filmje által, az egyházban jelen lévő pedofília elleni küzdelem kérdése az Európai Parlament kampányának egyik legfontosabb eleme lett. A Tavasz vezetője egy különleges parlamenti bizottságot kíván létrehozni, amely a pedofíliával foglalkozik majd az egyházon belül. Nem tűnik azonban lehetségesnek, hogy az egyház elleni kampány, beleértve a Częstochowai Szűzanya képének meggyalázása, amelyet sok helyen terjesztik a szélső baloldali és kereszténységellenes körök, befolyásolná a választási eredményeket. A Tavasz kampányának utolsó szakaszában újra megjelenik az Európai Bizottság alelnöke Frans Timmermans.

A közvélemény-kutatásokban a negyedik helyet a Kukiz'15 mozgalom foglal, amely szövetséget alkotott az Olaszországban társkormányzó 5 Csillag Mozgalommal. Paweł Kukiz a programját Rómában mutatta be az 5 Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio jelenlétében. Kukiz'15 az Európai Unió reformját hirdeti. Ennek a csoportosulásnak a követelményei közé tartozik a korrupció elleni küzdelem, a közvetlen demokrácia, az e-demokrácia, a mesterséges jobb-bal oldali megosztások elutasítása, az uniós intézmények reformja – az Európai Parlament pozíciójának megerősítése és a környezetvédelem.

Az 5%-os választási küszöb túllépésére esélye van a Konföderációnak is, amely többféle csoportosulást tömörít, a Lengyelország EU-jelenlétét elfogadó és a reformjára törekvőktől kezdve az EU-ból való kilépést támogatókig. A legfontosabb szerepet a Konföderációban két párt tölti be – Korwin, akinek a vezetője Janusz Korwin-Mikke és a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy). Janusz Korwin-Mikke 2014-től teljesítette az Európai Parlamenti képviselői megbízatását. Független képviselő maradt. 2018 elején lemondott az európai parlamenti képviselői mandátumáról. Megállapította, hogy szörnyen sok időt pazarolt el Brüsszelben, „azon kívül úgy vélem, hogy az EU-t el kell pusztítani” – mondta.

A Nemzeti Mozgalom viszont szoros kapcsolatot tart fenn, többek között a magyar Jobbikkal. A Konföderáció a Lengyelországgal szembeni zsidó követelésekkel foglalkozott. Varsóban 20 000-fős demonstrációt szervezett a „Nem a követeléseknek” szlogen alatt – nem a Just Act 447-nek, azaz az amerikai kongresszus és a képviselőház által elfogadott és Donald Trump elnök által aláírt törvénynek. A Konföderáció vezetői véleménye szerint a nemzetközi zsidó közösségek és az izraeli kormány arra kényszerítené Lengyelországot, hogy a holokauszt miatt és a német megszállás idején elvesztett zsidó vagyonért hatalmas összegeket fizessen. Mind a Jog és az Igazságosság kormánya, mind ennek a csoportnak a vezetői kijelentik, hogy a zsidó közösség igényeinek nincsenek jogi vagy erkölcsi alapjai.

Hagyományosan Lengyelországban az európai parlamenti választásokon való részvétel az egyik legalacsonyabb Európában. Az első 2004-es EP-választásokon mindössze 20,9 százalék volt. Az utolsó 2014-es választásokon 23,83 volt. Alacsonyabb részvételt csak Csehországban regisztráltak, 18,20 százalékot és Szlovákiában, 13,05 százalékot. Az európai parlamenti választások eredményei nagymértékben a politikai pártok saját választóinak mozgósításától függnek.

 

 

Krzysztof Kawęcki