Az első fél év végére hetven százalék alá süllyedt az államháztartás adóssága a GDP arányában Magyarországon. Ilyen mélyponton bő tizenegy éve nem állt a mutató. A 2008 őszén mért alacsony értéket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének felvétele követte, amelyre szükség volt a gazdasági válság hatásainak kivédésére. A mutató alakulásában sokat segít a hazai gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye, így az év végére 67, 2021 után pedig hatvan százalék alá mérséklődhet, teljesítve a maastrichti elvárásokat.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 67 százalékát érte el az idei második negyedév végén. A szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál, s bő 11 éves mélypontot jelez – áll a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adataiban.
Amennyiben ez a lendület folytatódik, az idei év végére 67, jövőre 63,2 százalékra csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet.
Az MNB adatai alapján az államháztartás többlete a második negyedévben 120 milliárd forintot, a GDP 1,1 százalékát tette ki, az első fél évben pedig 151 milliárd forint többletet mutatott. A hiány ezzel szemben az elmúlt évben a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja az egész esztendőre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, úgy, hogy az év második felében bevezetett család- és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet
A GDP-arányos államadósság immáron hatos számmal kezdődő szintje egyértelműen arra utal, hogy elérhető közelségbe került a maastrichti kritérium teljesítése – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Boros Imre közgazdász. Szerinte az adatok is azt a tényt erősítik, hogy bármennyire is igyekeznek a nemzetközi intézmények és a hitelminősítők Magyarországot egy kalap alá beszuszakolni az eurózóna országaival, az egyre kevésbé sikerül nekik. Az államnak viszont egyre nagyobb mozgástere van, és a költségvetés forrásainak bővülése is biztosítható. Így akár már a nullás költségvetés is kézzelfoghatóvá válik – húzta alá a szakember.
Ezzel párhuzamosan a gazdaság is tartja a lendületet: Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan, valamint naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Varga Mihály pénzügyminiszter az adatok kapcsán úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság az év második felében is jól fog teljesíteni, a lendület kitart 2019-ben. Óvatos becslés szerint 4 százalék helyett 4,3-4,4 százalékos lehet a növekedés idén. Az előzetes adatok szerint ez a legmagasabb növekedési ütem az egész Európai Unióban.
A költségvetési és növekedési adatok mellett fontos megemlíteni azt is, hogy a 2019 II. negyedév végére 56 338 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 390 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 668 milliárd a gyarapodás.
A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 286 milliárd forint volt 232 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 493 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 158 milliárdos negyedéves növekedéssel 47 051 milliárd forintra nőtt.
FORRÁS: MNB, Magyar Nemzet, Origo