Az eleinte túlzónak vélt növekedési kilátásokat is felülmúlja a 2018-as év. Ebből a háztartások leginkább a megugró bérszínvonalat érezhetik közvetlenül, ennek hatása megmutatkozik a töretlenül bővülő fogyasztásban, és ami külön örvendetes, a megtakarítások is gyarapodnak.
Bár a végleges adatok megismeréséig még várni kell, már most minden jel arra utal, hogy több makrogazdasági adatban rekordértékekkel zárulhat az év. Elsősorban a növekedési adat ugrik ki, amivel a harmadik negyedévben az Európai Unió élvonalában volt az ország, de ez minden bizonnyal az egész évre igaznak bizonyul. A harmadik negyedévben öt százalékot meghaladó ütemben nőtt szezonálisan és naptárhatással kiigazított értéken az össztermék, miután az első fél évben is dinamikus bővülési ütemről számolt be éves összevetésben a statisztikai hivatal. Az 1995 ta rendelkezésre álló adatok alapján soha korábban nem volt ekkora mértékű bővülés, mint a harmadik negyedévi érték.
Miután mindennek kimagasló mértékben a belső fogyasztás a hajtóereje, és ehhez még hozzájön a negyedik negyedév és az ünnepi vásárlási szezon, kimagasló eredményre van kilátás. Év elején a gazdasági kormányzat négy százalékot meghaladó növekedést jósolt, jelenleg 4,5 százalékot valószínűsít, ám ez is visszafogott becslésnek látszik.
A legnagyobb fordulatnak, a belső fogyasztás beindulásának alapja a munkaerőpiac. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, augusztustól októberig tartó kimutatása szerint mindössze 3,7 százalékos a munkanélküliség, ez is rekordalacsony szint. Ez gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságnak tekinthető, ami a fizetésekben is megmutatkozik. A KSH legújabb adatai szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Év elejétől nézve szeptemberig a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, mindkettő egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy januártól októberig bezárólag a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított adatok szerint 6,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Különösen kedvező, hogy a megnövekedett fizetések nemcsak a költésben, hanem a megtakarításokban is látszanak. Jelentősen nő az olyan öngondoskodási termékekben tartott pénz, mint az önkéntes pénztárak, a biztosítások, de a lakossági állampapírok állománya is a 8000 milliárd forintos szint felé halad.
Amennyire kedvező, hogy megszűnőben van a munkanélküliség és a piac egyre nagyobb arányban tud közfoglalkoztatottaknak is versenyalapú munkát adni, ez a kérdéskör immár komoly kihívást jelent a kormányzatnak – képzett és képzést nem igénylő munkakörökben is emberhiány van a gazdaság számos szegmensében. Ezen a területen már eddig is több intézkedés született, illetve a kormány előtt van a több állami és piaci szervezet szakértelmével összeállított versenyképességi stratégia, ami hosszú, de rövidebb távon is megoldást jelenthet a meglévő tartalékok hatékonyabb felhasználására, illetve az egyéb növekedésgátló hatások ellensúlyozására.
A növekedésben hagyományosan jelentős szerepet képviselő iparban az év első tíz hónapjában a termelés éves összevetésben 3,4 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó export mennyisége egy, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,7 százalékkal bővült. A Takarékbank várakozásai szerint idén összességében négy százalékra lassulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,3 százalék után, viszont kiemelendő, hogy 2015 óta az ipari termelés 11,4 százalékkal, 2010-hez képest pedig 36,2 százalékkal bővült.
