Néhány héttel a parlamenti választások előtt az újságok és az internetes portálok naponta beszámolnak a kormány és az ellenzék új elképzeléseiről, hogy segítsék a politikusokat a választók megnyerésében. Ugyanakkor azonban a közvélemény-kutatások és a kutatóközpontok adatai azt mutatják, hogy a lengyel gazdaság lélegzethez jutott. Hogyan befolyásolja ez az októberi választások kimenetelét?

Bár az őszi parlamenti választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el, a politikusok már most is agitálnak, vázolják a javaslataikat és járják Lengyelországot. A választások előtti felkorbácsolt érzelmek közepette a gazdasági témák a leghangsúlyosabbak, amelyek a Visztula mentén lassan csökkenő inflációt tekintve kulcsfontosságúak a lengyelek mindennapi életében. 

A nyári szünet kezdete nyugtalanul telik Lengyelországban. Egyrészt a belpolitikai színtéren zajlik az őszi választások előtti kampány, amelyben a   politikai vita minden oldaláról nem hiányzik a durva játék. Másrészt Varsó reagál a Jevgenyij Prigozsin sikertelen puccsát követő feszült oroszországi helyzetre, és készül a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre, ami kihat a Kijevvel való kapcsolatokra.

Több cikket is olvashattunk a cseh demográfiáról az elmúlt években, amelyek szerint csak ott nő a régióban a születésszám, emelkedik a népszaporulat, és javulnak a demográfiai mutatók. A cseh statisztikai hivatal legfrissebb adatai ezek fényében valóságos hidegzuhanyként hatnak: az első negyedévben 11 %-kal kevesebb gyerek született a legnyugatibb visegrádi országban mint egy évvel korábban.

Június eleje Lengyelországban az abortusztörvényről szóló viták és a nők jogaival kapcsolatos ellenzéki tüntetések jegyében telt, amelyekre a kormány rendszerszintű megoldásokkal próbál reagálni. Ezzel párhuzamosan olyan megoldásokon is dolgoznak, amelyekkel meg lehet védeni a lengyeleket az illegális bevándorlók beáramlásától, akik befogadására az Európai Unió kéri Varsót.

Június 4-én volt a második világháború utáni első, részben szabad parlamenti választások –amelyeken a Szolidaritás sikerrel szerepelt – 34. évfordulója. Az ellenzék ezt a napot arra használta fel, hogy tüntetéseket szervezzen a kormány ellen, felszítva a politikai érzelmeket. Ezekből nincs hiány a lengyelországi orosz befolyást vizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban sem.

A hosszú májusi hétvége után ismét teljes gőzzel zajlanak a politikai viták és a kibontakozó választási kampány. A legtöbb érzelmet az Alkotmánybíróság helyzetéről szóló vita és a "Védjük meg a gyerekeket" című polgári törvényjavaslat váltja ki, amely a "legfiatalabbak szexualizálása" megakadályozását célozza.

„2030-ra Lengyelország gazdagabb lesz, mint az Egyesült Királyság – ideje észrevenni ezt. Az ország ledobta magáról a kommunizmus béklyóit, hogy leküzdje Putyint, miközben Németország és Franciaország tétovázik.” – írja a brit The Telegraph publicistája.

"A kormányzó Jog és Igazságosság párt Lengyelországban jobb formában indul neki a választási évnek, mint azt bárki várta, beleértve saját magukat is" - írja Jan Rafael Lupoměský vasárnapi kommentárjában az Echo24.cz portálon.

Az előző napokban két európai vízió érdekes összecsapását láthattuk. Az egyik nézetet az Európai Unió nyugati szárnyának vezetője, Emmanuel Macron francia elnök, a másikat Európa keleti részének jelenleg legbefolyásosabb országának vezetője, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök képviselte – Józef Majchrák a két uralkodó koncepcióról, és arról, miért nem alternatíva Macron ajánlata Szlovákia számára.

Néhány nappal a feltámadás ünnepe előtt pápai menetek vonultak végig Lengyelországon. Április 2-án, vasárnap, II. János Pál halálának 18. évfordulója alkalmából országszerte százezrek vettek részt hálaadó felvonulásokon, egyúttal kifejezve ellenállásukat a pápa és az egyház elleni támadásokkal szemben. Mi foglalkoztatta még a lengyeleket az elmúlt napokban?

Nem csökken az ukrajnai események hatása a lengyelországi helyzetre. Egy választási évben Varsó minden ezzel kapcsolatos döntése hatalmas érzelmeket vált ki az országban. Különösen, amikor Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök bejelentik a MiG-29-es vadászgépek átadását Kijevnek, és a média beszámol az Oroszországnak dolgozó kémhálózat felszámolásáról.