Lassan újabb választási kampány kezdődik Lengyelországban. A Központi Korrupcióellenes Hivatal korábbi vezetőinek – Mariusz Kaminski és Maciej Wąsik – ügye, valamint az elnök és a kormány közötti vita hátterében a héten jelent meg a miniszterelnök rendelete a törvényhozás lapjában, amely szerint a lengyelek már április 7-én megválasztják az önkormányzati hatóságokat. "A Jog és Igazságosság (PiS) politikusai elindultak az emberek közé, a kormánykoalíció vezetői pedig a helyhatósági…

Lengyelországban tart a politikai és jogi vita, amelyben parlamenti képviselők, szenátorok, Andrzej Duda elnök, a bíróságok és a társadalom nagy része is részt vesz, ami a "Szabad lengyelek tiltakozása" jelszó alatt január 11-én Varsó utcáin tartott tömegtüntetésen is megmutatkozott.

Az új év viharosan indult Lengyelországban – Andrzej Duda elnök nagyhatású beszédétől kezdve, amelyben az alkotmány tiszteletben tartására szólított fel, a közmédia körüli vitán át az ukrán határon kialakult bizonytalan helyzetig, miután egy orosz cirkálórakéta megsértette a lengyel légteret. És ahogy a média hangsúlyozza, ez még csak az izgalmas év kezdete, hiszen a következő hónapokban a lengyelek kétszer is az urnákhoz járulnak – az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon.

Nem sokkal  karácsony előtt alapvető változás történt Lengyelországban – az ellenzéki csoportok koalíciója átvette  a hatalmat, és bár nem nyerték meg a választásokat, együttesen többségük van a szejmben és a szenátusban. A képviselők a Polgári Platform vezetőjét és az Európai Tanács korábbi elnökét, Donald Tuskot választották új miniszterelnökké, míg az elmúlt nyolc évben hatalmon lévő Egyesült Jobboldal ellenzékbe vonult.

November 27-én Andrzej Duda elnök feleskette Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, és kinevezte az általa bemutatott kormányt. Ettől kezdve a Jog és Igazságosságnak két hete van arra, hogy többséget szerezzen a szejmben.

A lengyel közrádió honlapján jelent meg péntek a cikk, amely a francia Observatoire du journalisme portál cikkére hivatkozva arról beszél, hogy a lengyel médiapiacot gyakorlatilag “felosztotta egymás közt a Soros-féle Media Development Investment Fund és a német Ringier Axel Springer.

"A PiS győzött, de az ellenzék ünnepel", "Vereség és kudarc között" valamint "Ellenzék vagy megújulás" – csak néhány cím a lengyelországi választások utáni valóságról beszámoló újságok címlapjaiból.

Feszült viszony Kijev és Varsó között, újabb médiajelentések az úgynevezett vízumügy kapcsán, valamint Agnieszka Holland új, a lengyel egyenruhásokat támadó filmjével kapcsolatos választási zűrzavar – ez az, amivel a lengyel média foglalkozik kevesebb mint három héttel a választások előtt.

2023. szeptember 27-én Varsóban, a Lengyel Újságírók Egyesülete Sajtószabadság Megfigyelő Központja és a Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezésében kerül megrendezésre a „A média rólunk, mi a médiában. Közép-európai országok és társadalmak képe a nyugat-európai médiában és a valóság” című konferencia.

Nem sértődhetünk meg egymásra. Soha nem volt még ennyire szükség a párbeszédre Budapest és Varsó, valamint a régió többi fővárosa között – érvel a Varsói Egyetem professzora a Rzeczpospolita hasábjain. Ugyanezen az oldalon Deme Dániel, a Hungary Today főszerkesztője a kölcsönös megértés lehetőségeiről elmélkedve, hasonló következtetésre jut.

A cseh sajtóban viszonylag ritkán találni a Visegrádi Együttműködést támogató, arról pozitívan nyilatkozó írásokat. Az Echo24.

A választások előtti feszült légkörben folytatódik a jelöltek közötti programharc, a vitában a  gazdasági témák és a riasztó előrejelzések kerülnek előtérbe, ami azt jelzi, hogy a demográfia kérdése lesz a legfontosabb kérdés, amellyel a következő kormányok szembesülni fognak.