---

​

Nyugtalanul kezdődött a nagyvilágban a 2020-as esztendő, és Lengyelországban is sok minden történt. Lássuk hát, milyen eseményekről írnak a mai újságok.

 

Politika és nem csak

 

Az újságok többségéhez hasonlóan a „Dziennik Gazeta Prawna” („DGP”) a közel-keleti helyzetről szóló írással indítja a lapot, ugyanis az egész világ figyelme napok óta erre a régióra irányul. A térségben tapasztalható feszültség eredője, hogy az amerikai csapatok megölték az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot. Az újság értesülése szerint az eseményekkel kapcsolatban Andrzej Duda elnök összehívja a Kabinettanács ülését (a Tanácsot a kormány tagjai alkotják; a tanácskozás az elnök vezetésével folyik), a téma pedig egyebek között az Irakban állomásozó lengyel katonák helyzete lesz. „A hétvégén az iraki parlament határozatot fogadott el a külföldi csapatoknak az ország területéről történő kivonásáról. A Tigris és az Eufrátesz mentén mintegy 200 lengyel katona tartózkodik, akik kiképzési feladatokat látnak el” – emlékeztet a továbbiakban a „DGP”.

Az újság leírást ad a minszki hatalom helyzetéről Oroszországnak azzal a döntésével kapcsolatban, hogy január elsejétől szünetelteti a Fehéroroszországba irányuló kőolajszállításokat. A szállításokat újraindították, de Michał Potocki beszámolója szerint „a kőolajszállítmányok ideiglenes orosz felfüggesztése az orosz nyomásgyakorlásnak soron következő eleme, amelynek célja a Minszk politikája feletti ellenőrzés növelése”. „A két ország integrációjának elmélyítéséről folyó elhúzódó tárgyalásokról van szó. 2019 utolsó heteiben először Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, majd maga Lukasenka elnök is elismerte, hogy a csomagban, amely az integráció különböző területeire vonatkozó 31 cselekvési tervet tartalmazza, van olyan dokumentum is, amely előirányozza közös szupranacionális szervek létrehozását és a közös valutába történő beleegyezést. Ez jelentősen korlátozná Fehéroroszország szuverenitását. Lukasenka ebbe nem akar beleegyezni, ezt a lépést úgy tekinti, mint a hatalmát veszélyeztető fenyegetést” – fejti ki Potocki.

Szintén a „DGP” tájékoztat arról, hogy a költségvetés nem lesz nyertese a cigarettára kivetett jövedéki adó idén esedékes felemelésének. Patrycja Otto írása szerint ugyanis a cigarettagyártók árháborúra készülnek. A „DGP” által idézett adószakértő, Wojciech Bronicki kifejti, minél magasabb a cigaretta ára, a termelőnek annál magasabb adót kell felszámítania. A gyártók számára ezért egyáltalán nem kifizetődő az áremelés, sőt, ellenkezőleg.

 

A „Rzeczpospolita” mindeközben arról tájékoztat, hogy a Nemzetvédelmi Minisztérium megteremti a hátteret a Kibertér Védelmi Egységek számára. „Ezen alakulat parancsnokságát 2022 végéig létre kell hozni. Az új fegyvernemnek 2024 végére kell elérnie a harckészültséget” – számol be Marek Kozubal az újság hasábjain. A középiskolákban országszerte a kiberbiztonságra és a korszerű informatikai technológiákra szakosodó osztályokat hoznak létre. „A program célja, hogy hivatásos állományt képezzen ki és készítsen fel az államigazgatás és a nemzetvédelem intézményei számára a biztonság terén” – idézi a minisztériumot a „Rzeczpospolita”.

A napilap ír arról a problémáról is, amellyel a lengyel iskolák küszködnek – azokról a fiatalokról, akik egyre gyakrabban követik el a legsúlyosabb bűncselekményeket. A „Rzeczpospolita” közlése szerint a Rendőrség Főparancsnokságának adatai szerint Lengyelországban nem csupán nő a gyilkosságok száma, de azon gyilkosságok száma is, amelyeket 18 éves életkor alatti személyek követnek el. „Az elmúlt esztendőben öt 18 év alatti személy követett el gyilkosságot, 2018-ban 2 fő, 2017-ben pedig 4 fő” – közli az újság. – A virtuális világ brutalitása áthatol a való világba, s ha a gyermek előtt nem állnak normális minták, akkor azokat használja, amelyeket maga figyel meg a világhálón, s ezek gyakran erősen torzak – fejti ki az újság által idézett rendőr, Andrzej Borowiak felügyelő.

 

A „Gazeta Wyborcza” viszont arról tájékoztat, hogy felbukkant a soron következő majdnem biztos elnökjelölt az idei választás előtt. Baloldali politikusról van szó, Robert Biedroń európai parlamenti képviselőről, aki tevékenyen küzd az LGBT-kisebbség jogaiért, maga is bevallottan homoszexuális, aki szívesen beszámol magánéletének részleteiről. „Korábban nem fűlött a foga az induláshoz, a baloldalon pedig elhúzódott az alternatív személy keresése” – hangsúlyozza az írás szerzője, emlékeztetve a baloldal küzdelmeire, amely két hónapig habozott a jelölt kiválasztásának ügyében. Most úgy fest a helyzet, hogy a baloldal olyan ismert politikusra tette a tétjét, aki Iwona Szpala újságírónő szerint a lengyelekben, sőt a saját politikai hátországában is vegyes érzelmeket ébreszt.

 

„Brüsszel nyomdokain – in-dulj!”

 

A „Do Rzeczy” hetilap címoldalára került cikkben arról olvashatunk, milyen a viszonya Lengyelországnak és a lengyel ellenzéknek az Európai Unióval, illetve lehet-e és szabad-e a közösségnek befolyásolnia azt, ami a tagországokban történik. „Már közhely az az állítás, hogy ma teljesen más Európai Unió tagjai vagyunk, mint amilyenhez majdnem 15 évvel ezelőtt csatlakoztunk. Az összes akkori ígéret – hogy az Unió nem fog beavatkozni világnézeti kérdésekbe, hogy nem fogja megkérdőjelezni az államok szuverenitását, hogy nem fog ránk kényszeríteni semmi olyat, amit a szerződésekben világosan le nem fektettek – már rég feledésbe merült” – elemzi a helyzetet Rafał Ziemkiewicz. Az újságíró a továbbiakban kifejti, „még néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az Európai Bizottság elnökhelyettes asszonya hivatalos levélben avatkozzon be az egyik tagország törvényhozási folyamatába”. „Ennél is inkább elképzelhetetlenek voltak az Európai Parlament határozatai, amelyek azért ítélnek el egy tagországot, mert állampolgárai társadalmi törvényjavaslatot nyújtanak be (természetesen az Európai Parlament által hamisan »a szexuális felvilágítás tilalmaként« beállított pedofíliaellenes törvényjavaslatról van szó). Zárójelben megjegyezve a lengyel parlament nem is teheti meg, hogy a javaslatot a törvényhozási eljárás lefolytatására nem fogadja be” – írja a továbbiakban Ziemkiewicz, és hozzáteszi: „Ugyanakkor az Európai Bizottság beavatkozásai és az Európai Parlament határozatai immár sorozatos jelleget öltöttek. És tökéletesen tudható, hogy ezek a lépések a médiumokban előkészítik térségünk országainak kilátásba helyezett »megfegyelmezését« a közösségi alapok megnyirbálása révén”.

 

Hasonlóan értékeli a Lengyelország-Brüsszel viszonyában fennálló helyzetet a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője, Ryszard Legutko professzor, aki a „Do Rzeczy” hetilappal folytatott beszélgetésben kifejti, hogy az Európai Bizottságnak a lengyel parlament törvényhozási eljárásában szereplő törvényeket érintő felhívásai semmilyen jogi erővel nem rendelkeznek. – Az uniós szerződések nem hatalmazzák fel a Bizottságot arra, hogy beleavatkozzon a tagállamokban folyó törvényhozási eljárásba – magyarázza Legutko professzor arra vonatkozóan, hogy a Bizottság tiltakozott az igazságszolgáltatás reformját célzó újabb törvény ellen. – Az érvényes szabályok alapján nekünk van igazunk. Ez azonban nem változtat azon, hogy a Bizottság próbál politikai nyomást kifejteni ránk – teszi hozzá az európai parlamenti képviselő. Legutko professzor a továbbiakban kifejti, egyelőre nehéz megítélni, vajon Vera Jourova jogállamisági uniós biztos Lengyelországgal szembeni eljárása a saját kezdeményezése-e, vagy ő csak eszköz erősebb uniós politikusok kezében. – Az elődjével kapcsolatban minden egyből nyilvánvaló volt. A Lengyelország és Magyarország elleni támadások eszközül szolgáltak egy magas tétért folyó játszmában. Frans Timmermans Juncker utódlásáért küzdött (Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke – a szerk.). Nagy politikai befolyása és erős személyisége volt. Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság jelenlegi elnöke – a szerk.) viszont egyelőre viszonylag óvatosan nyilatkozik. Lehet, hogy ily módon törleszti adósságát a lengyel kormánnyal szemben, amely támogatta őt a Bizottság elnöki posztjának elnyerésében. Egyebek között annak köszönhetően kapta meg ezt a tisztséget, hogy Lengyelország blokkolta Timmermanst – hangsúlyozza az európai parlamenti képviselő a „Do Rzeczy” hetilappal folytatott beszélgetésben.

 

A „Lakás Plusz” országos program

 

A „Gazeta Polska” hasábjain viszont a Jog és Igazságosság egyik zászlós programjának, a Lakás Plusznak a fejlesztéséről olvashatunk. A program, amely egyebek között előirányozza olcsó bérlakások építését a később történő megvásárlás lehetőségével, már évek óta megvalósul. – Új utakat vágunk. Olyasmit csinálunk, amit korábban sem Lengyelországban, sem Európának ebben a részében senki nem tett, összekötve a befektetői hatáskört az ingatlanfejlesztőivel. És ehhez meghatározott pénzügyi eszközökkel rendelkezünk mintegy 100 ezer lakás felépítéséhez – fejti ki a „Gazeta Polska” hetilappal folytatott beszélgetésben a Lengyel Ingatlanfejlesztési Alap vezetőségének elnöke, Mirosław Barszcz. Barszcz hozzáteszi, hogy a tervezett cél igen becsvágyó, mert a program keretében épülő otthonok száma már 2021-ben a Lengyelországban felépülő összes lakás 10 százalékára fog rúgni.

 

Szintén a „Gazeta Polska” hasábjain Grzegorz Wierzchołowski megfesti „az oroszbarát anti-Greta Thunberg”, vagyis Izabella Nilsson Jarvandi alakját. „Gyorsabb észjárású, bátrabb és szebb, mint Greta Thunberg, mindenekelőtt pedig a »mienk« – gondolhatják a lengyel konzervatívok Izabella Nilsson Jarvandit figyelve. A perzsa származású svéd tizenéves lány nem fél a politikailag korrekt Svédországban védeni a hagyományos értékeket és bírálni a multi-kulti esztelen imádatát, a szélsőséges feminizmust és az LGBT-ideológiát. Miért kell hát megőriznünk óvatosságunkat anti-Gretával szemben” – kérdezi az újságíró, és leírja a 16 éves aktivista oroszbarát szimpátiáit. „Van egy ország, ahol Izabella  Nilsson népszerűbb, mint bárhol másutt, akár a szülőföldjének számító Svédországban. Ez Oroszország” – hangsúlyozza Wierzchołowski. Az újságíró szerint az aktivista nem is rejtegeti Oroszország iránt érzett szimpátiáját. „A jobboldali 16 éves szívesen beszélget orosz médiumokkal és bloggerekkel, nemrég pedig saját profilt hozott létre az »orosz Facebookon«, vagyis a VK portálon. Ott osztja meg észrevételeit és cserél eszmét orosz rajongóival, akiknek a száma egyre nő. Bár kerüli, hogy közvetlen politikai nyilatkozatokat tegyen Vlagyimir Putyinnal vagy az ukrajnai háborúval stb. kapcsolatban, Oroszországról ezt írta: »Országotok …tűz, amely lángra lobbantja a vért az erekben«. Ez természetesen lelkesedést ébresztett a VK felhasználói körében” – számol be az újságíró.

 

Disco polo lengyel módra

 

A „Wprost” hetilap viszont közelebbről megvizsgálja a sajátosan lengyel popzenei stílus, a disco polo jelenségét, amely lehetővé teszi a zenei sztárok számára, hogy óriási pénzeket keressenek. „Diszkók, éttermek, bérlakások, saját szépségszalonok. A disco polo sztárjai így fektetik be az összeénekelt milliókat. A király továbbra is Zenek Martyniuk, aki egy év alatt képes egy millió dollárt megkeresni” – hangsúlyozza Karol Wasilewski. Az újságíró szerint a disco polo egy másik sztárja, Tomasz Niecik már kilenc évvel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy egy év alatt képes félmillió złotyt megkeresni. A zenész népszerűsége csak nőtt az után a vitatott műsor után, amelyben Niecik feleséget keresett magának. „Ez mérföldkő volt a disco polo történetében. Azóta az együttesek és az egész zenei irányzat népszerűsége töretlenül nő” – írja Wasilewski. „Ismertebbek, mint a legnagyobb tévésztárok. A tömegek őrjöngenek értük. A lányok a Facebookon meztelen fotóikat küldözgetik nekik. Martyniuk Białystokban saját óriás falfestményével üdvözli az arra utazókat (erről a környékről származik – a szerk.). Természetesen személyesen hagyta jóvá” – számol be az újságíró.

 

A politikai színtéren uralkodó helyzetet elemezve ugyanakkor Joanna Miziołek és Eliza Olczyk azokról a bizalmi személyekről ír, akik a Lengyelországban kormányon lévő Jog és Igazságosság elnökét veszik körül. „Jarosław Kaczyński távozása a politikai színtérről kataklizmát jelentene az Egyesült Jobboldal táborában. A PiS vezetője tehát ki fog tartani a posztján egyesek örömére és mások aggodalmára” – olvassuk a továbbiakban. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke a bizalmi személyek több körére támaszkodik. A legbizalmasabb körben legutóbb bizonyos átrendeződés ment végbe – számol be a két újságírónő, és megemlíti, hogy az elnök „bizalmasai” között maradt többek között a nemzetvédelmi tárca vezetője, Mariusz Błaszczak, a belügyminisztérium egykori vezetője, jelenleg a PiS európai parlamenti képviselője, Joachim Brudziński és az Alkotmánybíróság elnöke, Julia Przyłębska. „De még a legnagyobb bizalmat élvező tanácsadók iránt sincs 100 százalékos bizalom. Egyik beszélgető partnerünk szerint Jarosław Kaczyński az után lett bizonytalan az addig folytatott politikát illetően, miután megvált Waldemar Paruchtól, a kormányzati Stratégiai Elemzések Központjának egykori vezetőjétől” – teszi hozzá Miziołek és Olczyk.

Szintén a hatalmi körökben uralkodó helyzetről és a PiS által bevezetett reformokról szól a „Wprost” hasábjain a PiS már említett európai parlamenti képviselője, Joachim Brudziński. A politikus a PiS által javasolt és sok érzelmet felkavaró igazságügyi változásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejti, hogy a médiumok egy része már 2015 óta arról ír, hogy „a PiS háborút folytat a bíróságok ellen”, és ez „egyáltalán nem újdonság”. – De ez nem irányvonal kérdése, hanem a szavahihetőségé. Vajon az a párt, amely valamit kilátásba helyez a választási kampányban, de a kampány után csendben ül, és úgy tesz, mintha semmit nem ígért volna, szavahihető? Ellenfeleink azt mondogatták, hogy létezik a választási kampány igazsága és a választási kampány utáni igazság. Mi viszont megvalósítjuk azt, amit a lengyeleknek megígértünk. És semmilyen háborút nem viselünk a bírák ellen. Igyekszünk bevezetni az elemi rendet – győzködi az olvasót Brudziński. – Ha az egyik bíró kétségbe vonja egy másik bíró kinevezését, az tartósan lerombolhatja az igazságszolgáltatást. Ezt nem a PiS idézte elő, hanem azok a bírák, akik megkérdőjelezték Andrzej Duda elnök bírói kinevezéseit. És mi lesz akkor, ha valamelyik bíró elkezdi kétségbe vonni Aleksander Kwaśniewski, Bronisław Komorowski vagy Lech Wałęsa elnök bírói kinevezéseit? Némely bírák úgy vélik, hogy mindenféle jog fölött állnak, és jogállásukra való tekintettel kétségbe vonhatják a demokratikus államban érvényes elveket – teszi hozzá az európai parlamenti képviselő.

 

Készítette: Zofia Magdziak