Gungl József, a zsámbéki Strauss
Gungl József 1809. december 1-jén született a Budapesttől 35 km-re található Zsámbékon (németül Schambeck). Az ifjú József – unokaöccséhez, Jánoshoz hasonlóan – kora gyerekkorától kezdve tehetséges zenésznek mutatkozott.
Emléktábla, amely megemlékezik Gungl József unokaöccséről, Jánosról (1818-1883) is, aki szintén ismert zeneszerző, hegedűművész és karmester volt.
A fiatal tehetség zeneelméleti oktatásban részesült, majd 1828-ban, 18 éves korában belépett az 5. tüzérségi ezredbe Budapesten, ahol később tisztiiskolába került. Zenei karrierje gyors fejlődésnek indult, József kiváló hegedűvirtuóznak és tehetséges zenésznek bizonyult. Ő volt az egyik első katonai zenekari vezető, aki a koncerteken a fúvós hangszerek mellett vonósokat is alkalmazott. A fiatal zenész híre hamarosan eljutott Berlinbe is, aminek következtében egy ottani zenei kiadóvállalat, a Bote&Bock együttműködést ajánlott Gunglnak, ezen együttműködés gyümölcse lett 1836-ban első művének, a Magyar induló partitúrájának publikálása.
Részlet a Magyar induló op. 1 kottájából, illetve a fiatal Gungl József arcképe
Gungl sosem feledkezett meg szülőhazájáról, Magyarország témája állandóan jelen volt a zeneszerző egyre kifinomultabb és összetettebb műveiben. Hamarosan saját zenekart alapított (36 zenésszel), és elindult első saját koncertkörútjára Ausztriában és Németországban. Ezt követően vendégeskedett többek között Londonban, Stockholmban és Amsterdamban is. Ifjabb Johann Strausshoz hasonlóan – akit Gungl személyesen is ismert, és jó barátságban volt vele -, számos koncertet adott az oroszországi Pavlovszkban is, amelyek ugyanúgy nagy sikert arattak, mint a nyugat-európai előadások. Gungl bebizonyította, hogy amellett, hogy nagyszerű karmester és zeneszerző, kiváló szervező is. Más 19. századi keringőkirályokhoz hasonlóan azonban ő sem csak Európában mutatta meg magát, 1848-ban zenekarával együtt New Yorkba indult a „Washington” gőzös fedélzetén. Zeneszerzői karrierjének ezen szakaszából származik egyik legnagyszerűbb keringője és legismertebb alkotása az Álmok az óceánon (Träume auf dem Ozean) op. 80., amelyet az említett hajó fedélzetén írt meg.
Az Álmok az óceánon op. 80. keringő a Berlini Szimfónikusok előadásában Robert Stolz vezényletével
Az amerikai út a korábbiakhoz hasonlóan szintén sikeres volt, és nagy visszhangot keltett a tánczene világában. New York-i tartózkodása alatt született meg József második lánya, Virgina, akiből később tehetséges operaénekes vált. Gungl zenekarának elismertségét mutatja az is, hogy részt vettek a tizenkettedik amerikai elnök, Zachary Taylor beiktatása alkalmából rendezett bálon, és ott is bemutathatták komolyzenei remekműveiket. Amerikából visszatérve Gungl a brnói 23. gyalogsági ezred karnagya lett, azonban nem maradt itt sokáig, rövidesen Münchenbe, majd Frankfurtba költözött, ahol lánya, Virgina mint kiváló primadonna tündökölt a színpadokon. Az 1866-os párizsi utazási tervek József szeretett felesége, Kajetana halála miatt meghiúsultak, és ezt követően csak két évvel később indult újra koncertútra, ezúttal Genfbe.
Az újabb táncművek alkotása mellett Gungl egyre ambiciózusabb terveket is megvalósított. Ezek közül az egyik egy, a mai napig működő zenekar megalapítása volt 1868-ban Bad Reichenhallban. Zenés utazási során Gungl zenekara nem kerülte el a lengyel földet sem, 1873-ban Varsóban is felléptek. Ugyanebben az évben Gungl nagyon sikeres koncertsorozatot adott a londoni Covent Gardenben, amely sajátos nyitány volt a későbbi, 1874-ben, 1875-ben és 1880-ban tartott londoni koncertekhez. A korosodó zeneszerző utolsó nagy sikere volt, hogy 1881-ben társszervezője lett a párizsi operabáloknak. A szeretett lánya, Virginia által ápolt Gungl József 1889. február 1-jén hunyt el Wiemarban.
Hosszú és rendkívül termékeny zeneszerzői pályafutása alatt Gungl József több mint 400 zenekari művet – keringőket, polkákat, galoppokat, csárdásokat, indulókat – alkotott. A már említett op. 80. keringőn kívül a „zsámbéki Strauss” legjelentősebb művei közé tartoznak a keringők közül az Amorett-táncok op. 161, a Kaszinó-táncok op. 237, a Katonadalok op. 83., illetve a Hydropathen op. 149., valamint a Zsámbéki csárdás op. 163.
A Kaszinó-táncok op. 237. a pardubicei Cseh Kamarazenekar előadásában John Georgiadis vezényletével.
Emléktábla a zeneszerző szülőhelyén, Zsámbékon.
Források:
-https://zsambekinfo.hu/latnivalok/naporas-iskola-zsambek/
- http://www.parlando.hu/2015/2015-2/VALOGATAS-A-MAGYAR-ZENEMUVESZEK.htm
- http://liegnitz.pl/index.php?OBJ/14
- http://lithes.uni-graz.at/handbuch/gungl_joseph.html
- https://www.biographien.ac.at/oebl_2/107.pdf
- http://www.edition-musik-suedost.de/html/gungl_josef.html
- https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_g/gungl_familie.xml
- A. Dreher, Josef Gung’l – Ein Tanzkomponist der Strauß-Zeit, 2014
Autor: Adam Bielecki