A közgazdászok és a munkaerőpiaci szakértők szerint a koronavírus gazdasági recessziót fog előidézni, amelynek egyik következménye a munkanélküliség növekedése lesz. Az első tüneteket máris láthatjuk. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (Główny Urząd Statystyczny) arról tájékoztatott, hogy a vállalati szektorban a foglalkoztatottság márciusban 34 ezer 300 fővel csökkent februárhoz képest. Ez a legnagyobb visszaesés a XXI. századi történelemben – egyedül 2008 decembere fogható ehhez, vagyis a pénzügyi válság csúcsa, amikor 33 ezer fővel esett vissza a foglalkoztatottság. A következő hónapok pedig még rosszabbak lesznek – áprilisban a szigorítások miatt drasztikusan csökkent a lengyelek gazdasági aktivitása. A munkaerőpiaci problémák idején megnő a szakszervezetek szerepe, amelyek a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívással állnak most szemben. Elhatároztuk, hogy megnézzük, miként készül a közelgő válságra a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet.
A szakszervezetekkel való megegyezés nélkül nincs mentőcsomag
A Szolidaritás országos szinten is aktívan részt vett a kormány mentőintézkedéseiben. Az első válságkezelő csomag tervezete öt alappillérből állt (a munkavállalók biztonsága, a vállalkozások finanszírozása, az egészségvédelem, a pénzügyi rendszer erősítése és a közberuházások programja). A csomag egyik legfontosabb eleme volt a munkavállalói bérek 50%-ának átvállalása a koronavírus miatt nehéz anyagi helyzetbe került vállalatoktól, a társadalombiztosítási járulékok befizetésének három hónapos haladéka, a hozzájárulások részletekben történő befizetésének lehetősége, egyszeri havi társadalombiztosítási juttatás nagyjából bruttó kétezer złoty értékben a magánjogi szerződéssel foglalkoztatottak (megbízási szerződés, vállalkozói szerződés) és az önfoglalkoztatók számára és legfeljebb ötezer złoty értékű mikrokölcsön a vállalkozások számára. A tervezettel kapcsolatban társadalmi egyeztetés folyt, ahol a munkavállalói oldal, így a Szolidaritás Szakszervezet is, előadta saját követeléseit. A Tygodnik Solidarnośćnak adott interjúban Piotr Duda, a Szolidaritás Szakszervezet Országos Bizottságának elnöke elmondta, hogy a legnagyobb lengyel szakszervezetnek sikerült keresztülvinnie legfontosabb követeléseit a tárgyalásokon.
- Számunkra a legfontosabb az volt hogy garantáljuk a szakszervezetek valós befolyását a válságkezelő megoldások bevezetésére a vállalatoknál, itt pedig teljes sikert értünk el. Bár a válságot látva a „siker” szó nem a legmegfelelőbb. Egyszerűen fogalmazva, ahol vannak szakszervezetek, a munkáltatók a velük való megegyezés nélkül nem részesedhetnek a „válságkezelő mentőcsomagból”. Miért olyan fontos ez? Azért mert megóvja a munkavállalókat a válsághelyzettel való visszaélésektől. Azon vállalatoknál, ahol nincs szakszervezet, a munkaadó gyakorlatilag korlátlanul és mindenféle ellenőrzés nélkül vezethet be a munkavállalók számára előnytelen rendelkezéseket. További sikereink közé tartozik, hogy elértük a szakszervezeti és a vállalati juttatási alapból kifizetett támogatások adómentességi küszöbének jelentős emelését – mondta a Szolidaritás elnöke.
A válság idején könnyebben boldogulhatnak azon munkavállalók, akiknek a munkahelyén szakszervezetek működnek, erről beszélt nekünk Marek Lewandowski, a Szolidaritás Országos Bizottságának szóvívője.
- Eddigi sikereink közé tartozik mindenek előtt az a válságkezelési csomagban foglalt mechanizmus, hogy ahol vannak szakszervezetek, ott a vállalkozó a velük való megegyezés nélkül nem kaphat támogatást. Ez rendkívül fontos, mert ennek köszönhetően, legyen az a termelés leállása vagy rövidített munkaidő, mindent bele kell foglalni a megegyezésbe. Ez pedig megnöveli annak az esélyét, hogy a válság következményeit nem hárítják át túlságosan a munkavállalókra. Természetesen rosszabb ott a helyzet, ahol nincs szakszervezet. A munkáltatók 75 százalékánál pedig nincs. Ne feledjük azonban, hogy a szakszervezeti tagság önkéntes. Senkit nem kényszeríthetünk semmire. Általánosságban pedig nem rendelkezünk sem jogi, sem gyakorlati eszközökkel, hogy minden munkavállalót megvédjünk.
Zavar a Társadalmi Párbeszéd Tanácsa körül
Nagy vitákat keltett viszont a szakszervezeti oldalon, hogy a válságkezelő-csomagba belekerült, hogy a miniszterelnök megváltoztathatja a Társadalmi Párbeszéd Tanácsának (RDS) összetételét. Az RDS-t, amelyet eddig a köztársasági elnök jelölt ki, 2015-ben hívták életre a Háromoldali Bizottság (Komisja Trójstronna) helyén. Feladata a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány közötti párbeszéd folytatása. A Szolidaritás szakszervezeti tagjai felhívták rá a figyelmet, hogy ez a változás szükségtelen, illetve hogy a kormány nem mutatott ilyen határozottságot, amikor a szervezet átvizsgálását követelték. Ez a tervezet a Társadalmi Párbeszéd Tanácsában tag munkaadók körében is elégedetlenséget váltott ki. A nyomásgyakorlásuk végül hatásos volt – a vitás kérdéseket Andrzej Duda köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé terjesztette.
Felfüggeszteni az európai zöld megállapodást
A Szolidaritás a koronavírus-válság idején is folytatja tevékenységét az ún. európai zöld megállapodás ellen, amely a szakszervezet szerint jelentősen sújtaná többek között a lengyel kitermelői ágazatot. Piotr Duda levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, amelyben a szén-dioxidra vonatkozó EU ETS kibocsátáskereskedelmi rendszer működésének azonnali felfüggesztését és az eddigi klímapolitika alapos felülvizsgálatát követelte.
- A SARS-CoV-2 koronavírusjárvány több százezer embert érint közvetlenül, közvetve pedig teljes társadalmak életére és a tagállamok működésére is hat. Óriási mértékű válsággal kell szembenéznünk – írta Piotr Duda, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak és a nemzetállamoknak az európai gazdaságok újjáépítésére kell összpontosítaniuk.
Az energiaigényes iparágak, különösen a kohászat, a cement- és kerámiagyártás, a vegyipar és a papíripar számára ez óriási teher, de ugyanígy a légi szállítás számára is, amely a járvány miatt már most az összeomlás szélén van. Ezek az ágazatok több százezer embert foglalkoztatnak uniós szinten. Az ipari szektorban minden munkahely további állásokat hoz létre maga körül: a szolgáltatói szektorban és a közlekedésben. A jelenlegi helyzetben, amikor az egész EU-t a munkanélküliség drasztikus növekedése fenyegeti, az ipar védelme az Európai Bizottság számára elsődleges feladat kell legyen – olvashatjuk. A szakszervezet vezetője a továbbiakban kiemelte többek között azt is, hogy az EU ETS-hez hasonló rendszerek sehol máshol a világon nincsenek, az EU azonban csak a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért felel. A szakszervezet a 2050-re tervezett energiasemlegességet is ellenzi, amely Lengyelország számára több mint 500 milliárd eurós költséget jelentene, gazdasági hatásait pedig az egész EU megérezné.
- Ez a stratégia teljesen más gazdasági körülmények között készült, és nincs a jelenlegi körülményekhez igazítva (...). A jelenlegi helyzetben az Európai Uniónak meg kellene elégednie azokkal a csökkentési célokkal, amelyek teljesítésére a Közösség egyes tagországai a Párizsi Egyezményben vállaltak kötelezettséget. Csak a jelenlegi világválságból való kilábalás után kezdheti el az EU a tárgyalásokat a klíma- és energetikai stratégiáról – véli a Szolidaritás, amely igyekszik támogatókat találni más európai szakszervezeti központokban, beleértve a mi régiónkat is.
Hűvösen fogadták a mentőcsomag 2.0-t
A válságkezelő mentőcsomag április 1-jén lépett életbe, rövidesen azonban szükségessé vált a módosítása. Az új törvényt, amely kiszélesítette a program kedvezményezettjeinek csomagját, április 17-én írta alá az elnök. Az ún. válságkezelő mentőcsomag 2.0-t azonban kritikusan fogadta a Szolidaritás, amely a társadalmi konzultáció hiánya miatt tiltakozott.
- Az ilyen eljárás sérti a társadalmi párbeszéd alapelvét, Lengyelország alkotmányát és a nemzetközi jogot is. A szakszervezeteket ilyen módon megfosztják jogaik egy részétől, ami aláássa a Szolidaritás egyébként is már meggyengült bizalmát a kormányzati kezdeményezések iránt. Ez annál is felháborítóbb, mivel a tervezet a munkások helyzetét rontó, a lengyelek millióinak szociális biztonságát lényeges módon csökkentő intézkedéseket vezet be. Elég megemlíteni az elbocsátások és a fizetéscsökkentések lehetőségét a közszférában, amely egyidejűleg a szakszervezeteket is megfosztja attól a jogától, hogy a munkavállalókat megvédje – írta külön nyilatkozatában a Szolidaritás Országos Bizottsága.
A Szolidaritás a 2.0 csomag hibájának tartja a nem munkaszerződéssel foglalkoztatottak túlzott támogatását. A problémát Marek Lewandowski, a Szolidaritás Országos Bizottságának sajtószóvívője tárja elénk.
- Először is egy pontosítás. Nem a megbízási vagy a vállalkozói szerződések a kétes munka szerződések. Minden legális szerződés ilyen, amelyet illegálisan alkalmaznak. A megbízási szerződés, a vállalati szerződés vagy az önfoglalkoztatás fontos és szükséges foglalkoztatási formák, azonban olyan helyeken alkalmazni őket, ahol teljes munkaidős foglalkoztatottságra lenne szükség, egyszerűen abszurdum. És most a lényeg. Valami teljességgel megengedhetetlen dolog történt a második válságkezelő csomagban, a nem munkaszerződéssel dolgozók több támogatást kapnak, mint azok az elbocsátottak, akik munkaszerződéssel rendelkeztek. Pedig a munkaszerződéssel dolgozók fizették éveken keresztül becsületesen a társadalmi hozzájárulásokat, például a társadalombiztosítási alapba, amelyből ma a nem állandó szerződéssel dolgozók juttatásait fizetik ki. Egyszerűen fogalmazva, azok, akik eddig fizettek, kicsit több mint 800 złotyt kapnak elbocsátásuk esetén, akik pedig nem fizettek vagy csak a töredékét annak, amit kellett volna, 2000 zlotyt kapnak. Ez rendkívül igazságtalan. Határozottan követelni fogjuk a kétes munkaszerződések korlátozását, és elő fogjuk készíteni a néhai Roman Giedrojć által jegyzett, az Állami Munkaügyi Felügyelőségről szóló törvény módosításának tervezetét. Abban hatásos eszközök szerepelnek ezen jelenség visszaszorítására.
Gyorssegély, elhalasztott ünnepségek
A „Szolidaritás” név természetes módon az emberek közötti szolidaritásra utal. A járvány idején a szakszervezetek minden egysége, gyakran még az egyes szakszervezeti szervezetek is bekapcsolódtak a társadalmi tevékenységekbe, többek között a kórházak részére szervezett adománygyűjtéssel. Az általuk folytatott tevékenységek palettája túl széles ahhoz, hogy ebben a cikkben felsoroljuk őket. Sajnos a koronavírus a szakszervezet augusztusra tervezett 40. születésnapi ünnepségét is meghiúsította.
- Annak ellenére, hogy ez egy szép, kerek évforduló, nem tartjuk meg azt a nagy családi ünnepet, amelyre augusztus 29-én került volna sor a Nemzeti Stadionban. Ezt a döntést hoztuk a regionális vezetőkkel folytatott videokonferencián. Több okból is. Nem tudjuk, hogy meddig tart, és milyenek lesznek a válság következményei. Nem tudjuk, hány ember veszíti el a munkahelyét, kap alacsonyabb munkabért, hányan veszítik el hozzátartozóikat. Ez nem az örömteli szórakozás légköre most. Ezenkívül pedig jelenleg minden forrást a gazdaság és a munkahelyek megmentésére fordítunk. Azokat is, amelyeket potenciális szponzorainktól kaptunk. Ma mások a prioritások – mondta a tysol.pl portálnak Piotr Duda.
Marek Lewandowskit, a Szolidaritás sajtószóvívőjét arról kérdeztük, hogy a Szolidaritás milyen változásokat követel majd a lengyel munkaerőpiacon a válságot követően.
- Olyanokat, amelyrekről eddig beszéltem. Kíméletlen harcot a kétes munkaszerződésekkel az Állami Munkaügyi Felügyelőségről szóló törvény módosítása által. A társadalmi hozzájárulások szolidáris fizetési kötelezettségének kiszélesítésével (Társadalombiztosítási Alap, Garantált Dolgozói Támogatásalap, Foglalkoztatási Alap, stb.) A kollektív munkaszerződések szabályozásváltoztatásának ösztönzését, vagy egyáltalán a társadalmi párbeszédet, még pedig minden szinten – magyarázza a Szolidaritás szóvívője. Hogy a szakszervezetünk tervezi-e a régió más szakszervezeteivel való együttműködést? – Nehéz erről beszélni, amikor ilyen együttműködés sehol az EU-ban nincs. Egyelőre minden törekvésnek nemzeti jellege van, ez alól a szakszervezetek sem kivételek. Ez kicsit olyan „minden szentnek maga felé hajlik a keze” dolog. Nehéz ezen csodálkozni, mert minden szakszervezet elsősorban a saját tagjairól gondoskodik. Ez a kötelességük – zárja beszélgetésünket Marek Lewandowski.
Hamarosan közöljük cikkünk folytatását is, amelyben bemutatjuk, hogy mit tesznek a szakszervezetek a válság ellen Kelet-Közép-Európában.