​

Május 18-án ünnepeljük Karol Wojtyła, II. János Pál pápa születésének 100. évfordulóját. Egy nappal később, május 19-én lesz egy éve, hogy ünnepélyes keretek között a budapesti Szent István-bazilikába kerültek a szent ereklyéi.

Karol Wojtyła 1920. május 18-án született Wadowicében, egy Krakkó közeli kisvárosban. 1920. június 20-án itt keresztelte meg őt Franciszek Żaka atya, tábori lelkész a Boldogságos Szűzanya bemutatása bazilikában. A Karol keresztnevet a szülők az utolsó osztrák császár, Habsburg Károly iránti tiszteletből választották. Elsőáldozáshoz 1929. május 25-én járult, a bérmálás szentségében pedig 1938. május 3-án részesítette Adam Stefan Sapieha krakkói metropolita érsek atya. Gyerekként szeretett sportolni és kirándulni. Már ekkor erős hit jellemezte, a plébánián ministránsként tett szolgálatot. A wadowicei fiúgimnáziumban Karol Wojtyła tanára és nevelője volt a Jagelló Egyetemen filozófiát végzett Mirosław Moroz, a Lengyel Hadsereg 1940-ben Katyńban meggyilkolt tartalékos hadnagya. 1938 októberében ugyanezen a tanszéken kezdte meg egyetemi tanulmányait a fiatal Karol. Miután kitört a háború, és a német megszállók bezárták az egyetemet, a fiatal diák a krakkói „Solvay” vegyiüzem kőfejtőjében kezdett el dolgozni. Kapcsolatba került a földalatti „Unio” Nemzeti-Katolikus Szövetséggel, ezáltal  pedig a kereszténydemokrata Munkapárttal (Stronnictwo Pracy) is. Karol itt kialakuló nézetei később II. János Pál társadalomtudományi tanításában öltöttek formát. Játszott földalatti színházakban is. Mindenek előtt azonban a papi szolgálat iránti elhivatás ért meg benne. 1942-ben megkezdte tanulmányait a titkos szemináriumban és a Jagelló Egyetem teológiai karán. 1946. november 1-jén a krakkói Érseki Palota kápolnájában Adam Sapieha bíboros pappá szentelte Karol Wojtyłát. További teológiai tanulmányait már Rómában folytatta az Angelicum Pápai Egyetemen.

Doktori védése és Lengyelországba való visszatérése után káplánként a kis-lengyelországi Niegowicban és a krakkói Szent Flórián plébánián szolgálatot teljesítve főleg a fiatalsággal foglalkozott. Tudományos munkáit a krakkói szemináriumban, a Jagelló Egyetemen és a Lublini Katolikus Egyetemen folytatta, végül habilitált doktori címet szerzett. 1958. szeptember 28-án harmincnyolc éves korában Lengyelország legfiatalabb püspöke lett. Négy évvel később az alkotói és értelmiségi közösségek országos lelkipásztora lett. Sokoldalú nyelvismeretének köszönhetően a II. Vatikáni Zsinaton (1962–1965) kiemelkedő aktivitással vétette észre magát, hazájában pedig részt vett a Lengyelország megkeresztelkedésének millenniuma alkalmából rendezett ünnepségek előkészületeiben. Ennek is köszönhető, hogy 1963 végén krakkói érsekké nevezték ki, majd 1967. június 26-án VI. Pál pápa bíborossá avatta Wojtyła érseket. Karol Wojtyła részt vett – belföldi és nemzetközi – teológiai kongresszusok előkészítésében is. Tudományos és bíborosi utazásokat tett az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába és az NSZK-ba. Tagja volt a Püspöki Szinódusnak és a Római Kúria három kongregációjának is. Stefan Wyszyński prímással együtt irányította a lengyel egyházat, annak ellenére, hogy a Biztonsági Hivatal megpróbálta őket konfrontálni. Az 1978. október 16-i konklávé Karol Wojtyłát választotta meg új pápává, aki a II. János Pál nevet vette fel.

A lengyel pápaság huszonhat évig és öt hónapig tartott, ami a harmadik leghosszabb idő a pápaság történetében. II. János Pál tevékenyen hozzájárult a kommunista rendszer megdöntéséhez Közép-Európában, ő vezette be az Egyházat az új évezredbe. 104 külföldi (ebből nyolc vezetett saját hazájába) és 146 olaszországi utazást tett a béke, a család, a meg nem született gyermekek, az idősek és a szükséget szenvedők védelmében, számos vallás képviselőivel találkozott. Ő kezdeményezte a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót, kibocsátotta az új Egyházi Törvénykönyvet és a Katolikus Egyház Katekizmusát, az egész világot Szűz Máriának és az Isteni Irgalmasságnak ajánlotta. 1981-ben merényletet követtek el II. János Pál ellen. A pápa csodával határos módon kerülte el a török Ali Agca golyója által küldött halált. Élete a világgal és a más emberekkel szembeni keresztény hozzáállás példája. 2005. április 2-án 21 óra 37 perckor halt meg. Gyászszertartásán a Szent Péter téren 300 ezer ember vett részt. Sírja a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában található. II. János Pált 2011. május 1-jén utódja, XVI. Benedek avatta boldoggá. Három évvel később, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján következő utódja, Ferenc pápa szentté avatta.

II. János Pál pápasága idején öt magyar testvérünket avatta boldoggá: Apor Vilmost (1997-ben), Romzsa Tódort (2001), Batthány-Strattmann Lászlót és Aviánói Márkot (2003), valamint IV. Károlyt (2004). 1989-ben szentté avatta Prágai Ágnest (II. András magyar király unokahúgát), 1995-ben a kassai vértanúkat, 1997-ben Anjou Hedviget, Lengyelország királynőjét, Nagy Lajos lányát, 1999-ben pedig Kingát a Lengyel Királyság és Litvánia patrónáját, IV. Béla magyar király lányát.

2019. május 19-én Magyarország egyik legnagyobb templomában, a budapesti Szent István-bazilikában ünnepi körmenetet tartottak, amelynek keretében Szent II. János Pál relikviáját Budapestre hozta Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek, aki 1996–2000 között a pápa titkára is volt. Az ünnepi szentmisén részt vett többek között Lengyelország budapesti nagykövete prof. Jerzy Snopek és felesége, a magyarországi Országos Lengyel Önkormányzat vezetője, Bátori Zsolt szintén a feleségével, valamint számos Magyarországon élő lengyel és magyar hívő. A szertartás során a relikvia, Karol Wojtyła hajszála az oltáron állt, később átvitték Częstochowai Szűz Anya-kápolnába. A szentmise után Mokrzycki érsek találkozott a budapesti lengyelek képviselőivel. Köztük volt dr. Csúcs Lászlóné Halina, aki II. János Pál ereklyéje bazilikában történő kiállításának egyik kezdeményezője volt.  

- Mindig tiszteltem és szerettem Szent II. János Pál Szentatyát. Valóban nagy pápa volt. Még akkor ismertem meg, amikor püspök volt. Olyan benyomást tett rám, hogy egész életemre a csodálójává váltam. Amióta szentté avatták, nagyon szerettem volna valamilyen relikviáját megszerezni a bazilika számára – mondta a mise után Snell György, esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa.

A Fekete Madonna kép másolatát a częstochowai pálosok adományozták 2011. június 28-án az első lengyelországi Magyar Nemzeti Zarándoklat résztvevőinek, élükön Kövér Lászlóval, a Magyar Országgyűlés elnökével. A zarándokok a Budapestre való visszatérés után a képet Szent István-bazilika Częstochowai Szűz Anya-kápolnájában helyezték el. 2017. június 30-án a képet hívek sokasáságnak jelenlétében koronázta meg Magyarország prímása, Erdő Péter bíboros.  A koronán – amelyet Lengyelországban készítettek, és Częstochowában szenteltek meg – Lengyelország és Magyarország címerei láthatók, valamint Szent II. János Pál és a Magyarországot Máriának ajánló Szent István alakja.

Szalai Attila, a lengyelek magyar barátja, akit 2019-ben a Nemzeti Emlékezet Intézete a „Történelem tanúja” díjjal tüntetett ki, így emlékezett az 1999. június 16-án II. János Pállal történt találkozójára, amelyre Szent Kinga ószandeci szentté avatása alkalmával került sor: „A pápa magához hívott, hogy gyakoroljam vele a szöveget, amelyet magyarul akart elmondani. Olvasta a fonetikusan leírt magyar szöveget, én meg javítgattam a kiejtését. Úgy húsz percig tartott a munka. Végül magyarul köszönte meg a segítséget, és búcsúzásul megáldott. A Szentatya látta, milyen állapotban vagyok, s újra elmosolyodott, ezúttal – nincs rá jobb szavam – huncutul: „Ej, jó uram, mit van úgy oda? Higgye el, a pápa is csak egy ember!”

Artur Kolęda

A szerző történész és publicista, a Nemzeti Emlékezet Intézete munkatársa