2020. augusztus 31-én harminchetedik alkalommal rendezik meg a Kárpáti Futárversenyt. A verseny kezdetei 1975-ig nyúlnak vissza, amikor elindult az első „Beskidi Futárok Nyomán” Nemzetközi Kerékpárverseny. Az esemény célja a második világháború idején a Lengyel Földalatti Állam szolgálatában Szlovákián keresztül Lengyelország és Magyarország között ingázó futárokról való megemlékezés és a tiszteletadás volt. A verseny eleinte Tarnów – Poprád vagy Poprád – Tarnów útvonalon zajlott, olyan városokat érintve, amelyeken a futárok is keresztülhaladtak: Újszandec, Piwnicza-Zdrój, Rytro, Tuchów, Ciężkowice, stb. A viadalon Lengyelország, Magyarország és az akkori Csehszlovákia fiatal kerékpárosai vettek részt. Magyarország területét először a verseny 1988-ban rendezett tizennegyedik kiírása érintette. Az útvonal Miskolcról indult, és Poprádon keresztül vezetett Tarnówba. A „Beszkidi Futárok Nyomán” Nemzetközi Kerékpárversenyt utoljára 2000-ben rendezték meg, majd 2009-ben újra életre hívták „Kárpáti Futárverseny” néven. A kiírás kezdetben Lengyelország és Szlovákia területén zajlott, de néha Csehország területét is érintette. 2014 óta a verseny útvonala ismét Lengyelország és Magyarország között vezet. A viadalon 19 és 22 év közötti versenyzők vesznek részt. Az eseményt, amely az egyik legfontosabb, fiatalok számára rendezett európai versenynek számít, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség írja ki a Europe Tour európai versenyek naptárába. 2019-ben Wacław Felczak az esemény védnöke, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet pedig a bajnokság hivatalos partnere lett. A viadalon 24 csapat vett legutóbb részt, amelyek a világ minden tájáról érkeztek, de a csapatok fele a szervező országokat – Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot – képviselte. A verseny 37. kiírásának budapesti rajtját 2020. április 28-ra tervezték, és május 3-ig tartott volna a viadal. A koronavírus-járvány azonban halasztásra kényszerítette a szervezőket. A 37. Kárpáti Futárverseny 2020. augusztus 31-én kerül megrendezésre, a II. világháború kitörésének évfordulóját megelőző napon. Az esemény ezúttal csak egynapos lesz. Az idei kiírás a 45 évvel ezelőtt szervezett első Futárverseny első etapjának útvonalát követi. A versenyzők a tarnówi Magyar téren található Bem József-emlékműtől indulnak. A résztvevők Skrzyszów, Ryglice, Pleśna, Zakliczyn, Gromnik útvonalon keresztül érik el Ciężkowicét. A szervezők bejelentése szerint a jövő évi megmérettetés Budapestről fog indulni, és hat napos lesz.
Érdemes pár szót ejteni a magyar kerékpározás gazdag hagyományairól is. A kerékpár Duna-menti története 1878-ig nyúlik vissza. Az első biciklit egy mérnök hozta be az országba a nagy-britanniai Lincolnból. Ez azonban még egy primitív, elavult szerkezet volt. Egy évvel később Kosztovits László, egy helyi angol kerékpáros klub elnöke hozta Budapestre az első új felépítésű biciklit. Az első magyarországi kerékpáros kirándulást 1881 húsvétján szervezte meg Kosztovics. A biciklisek csoportja reggel hat órakor indult a Budapest központjától nem messze található Városligetből, és délután kettőkor értek Gödöllőre. A résztvevők nyolc óra alatt küzdötték le a harminc kilométeres távot. Mivel ez az út nem volt annyira kátyús és göröngyös, mint más utak, rövidesen a legnépszerűbb biciklis útvonal lett a főváros környékén. A kerékpározást eleinte a lovagláshoz hasonlították, az új közlekedési eszközt főleg az arisztokraták használták. A biciklizés azonban rövid időn belül nagyon népszerű lett Magyarországon, és többen a munkájukhoz is használni kezdték a kétkerekűt, például a postások vagy a kereskedők.
Az első távolsági kerékpárverseny résztvevői, amely 1894-ben került megrendezésre Budapest és Pécs között
1885-ben harminchárom biciklista megalapította a Budapesti Kerékpár Egyesületet. Folytatták a csoportos kirándulások szervezését, a megtett kilométereket pedig lelkiismeretesen regisztrálták. Működésének első évében a csoport 239 kirándulás során összesen 23 606 kilométert tett meg. Ebből a legtöbbet, 4 099 km-t Philipovics Emil jegyezte. 1889-ben a kerékpáros egyesületek szombathelyi találkozóján létrehozták a Magyar Kerékpáros Szövetséget, amely szervezeti problémák miatt azonban nem sokáig létezett. Öt évvel később, 1894. május 3-án az egyesületet újraalapították, ez alkalommal már mint országos szövegséget. Vezetője dr Gerenday György volt. A szövetség kidolgozta a versenyek szabályzatát, illetve megszervezte az országos bajnokságot is a budapesti Tattersall-pályán. Ezt a bajnokságot Schwab Béla, nagy kerékpáros egyéniség nyerte meg. Pár hónappal később az első magyarországi távolsági kerékpáros versenyt is megrendezték. A biciklistáknak a Budapest és Pécs közötti több mint kétszáz kilométeres szakaszt kellett leküzdeniük. Harminc kilométerenként állítottak fel ellenőrző pontokat, amelyeken vizet és pihenési lehetőséget is biztosítottak a sportolók számára. A 19. század végén már több mint száz kerékpáros egyesület létezett Magyarországon. Megkezdték a „Magyar biciklisták” magazin kiadását is, amelyben a fejlődő kerékpársport problémáit és a versenyek eredményeit írták meg. Ezzel együtt a kerékpáros infrastruktúra is dinamikusan fejlődött. 1894 szeptemberében Kolozsvárott átadták az első, 333 méteres aszfalt kerékpárpályát. Egy hónappal később Szombathelyen megépült a második pálya is. Ugyanakkor megkezdődött egy olyan multifunkciós stadion építése is a Neuschloss testvérek, Marcell és Ödön tervei alapján, amely megfelelt az olimpiai létesítmények követelményeinek. A pálya a budapesti Millenáris Sporttelepen jött létre. A nagyon kanyargós, ötszáz méteres bitumen kerékpárút belső részét homokkal töltötték fel. A lelátó tízezer néző befogadására volt alkalmas. A lelátó mögött további épületek létesültek, amelyekben tenisz- és tekepálya kapott helyett, a lelátó alatt pedig egy kétszáz méteres futópálya létesült. Az első, háromkilométeres verseny győztese Wiegand Rezső, a Magyar Kerékpáros Klub versenyzője lett. A tízkilométeres számot pedig az MTK Budapest színeiben induló Rottenbiller nyerte. A szurkolók által „Giginek” hívott győztes gyorsan a közönség kedvence lett.
A száz kerékpáros egyesület egyike a XIX. század végén
A Millenáris-pályán igen aktív kerékpáros élet folyt. A XIX. század végén huszonegy elsőosztályú kerékpáros pálya, száz egyesület, valamint egy nagyon jól működő szövetség létezett Magyarországon. Az újságok tudósítottak a versenyekről, és a képes magazinok is szívesen foglalkoztak a biciklis szabadidőtöltéssel. A versenyeket rendszerint nagyszámú közönség előtt rendezték meg. A kerékpárversenyk népszerűségéről tanúskodik az a tény is, hogy még női versenyt is rendeztek, amelyen három hölgy indult.
Verseny a Millenáris pályán, a XX.század elején
A rendkívül gyosan fejlődő sportág sajnos kezdett egyre komolyabb problémákkal szembesülni. 1899-ben bevezettek egy öt korona összegű adót, amelyet minden kerékpár-tulajdonosnak meg kellett fizetnie. Egyes utcákról kitiltották a bicikliket. Ezenkívül Magyarországon nem voltak gyárak, amelyek nagy mennyiségben lettek volna képesek nemzetközi minőségű kerékpárokat gyártani. A kerékpározás lassan igen drága szabadidős tevékenységgé vált. A keletkezett űrt gyorsan kihasználta a futball, amely hamarosan a legnépszerűbb sportág lett Magyarországon. Pár év alatt a működő kerékpárpályák száma húszról hatra csökkent, a hivatásos biciklistáké pedig négyezerről alig négyszázra. Az egyetlen helyszín, amely továbbra is fejlődött, a Millenáris volt, ahol új lelátót építettek, pótolták a pálya hiányoságait, amelynek hosszúsága az átépítés után ötszáz, a szélessége pedig hét méter lett. Kiváló nemzetközi versenyzők jártak Budapestre versenyezni, küzdelmeiket pedig nézők ezrei követték figyelemmel. 1907-ben a Magyar Kerékpáros Szövetség akcióba kezdett, amelynek célja a biciklis sport ismételt magyarországi népszerűsítése volt. Megreformálták a versenyek szabályzatát, és új versenyeket írtak ki. 1911-ben eltörölték a kerékpár-tulajdonosok által fizetendő adót. Országúti és pályakerékpáros versenyek is rendszeresen megrendezésre kerültek. A legjobb magyar versenyzők első alkalommal 1912-ben vettek részt olimpián, Stockholmban. Egy évvel később pedig a berlini világbajnokságon is megmérettették magukat.
A Magyar Kerékpáros Szövetség tagkártyája
Az első világháború kitörése jelentette az újabb fordulópontot a magyar kerékpársport életében. Számos versenyző került a frontra, az egyesületek egy része pedig kénytelen volt szüneteltetni a működését. A háború után jelentkező gazdasági és szervezeti nehézségek visszavetették a kerékpározás fejlődését. A sportág csak 1923 után indult ismét fejlődésnek, amikor Magyarország újra a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség tagja lett. A legjobb magyar kerékpárosok akkoriban Burghardt István, Széchényi István és Grimm János voltak. 1925. június 27-én első alkalommal került megrendezésre a Tour de Hongrie, a legnagyobb magyarországi profi kerékpáros verserny. A kerékpárosok már reggel négy órakor útra keltek, az 510 kilométeres távolságot (Budapest – Szombathely – Győr – Budapest) Jerzsabek Károly teljesítette leggyorsabban, 22 óra 10 perc alatt. 1928-ban átépítették a Millenárist, amely Európa legkorszerűbb betonpályája lett. A magyar sportolók eredményesen küzdöttek a nemzetközi színtéren is: Vida László világbajnoki negyedik lett az országúti versenyen, négy évvel később pedig Schmidt Sebestyén képviselte Magyarországot a los angelesi olimpiai játékokon. Idővel a Tour de Hongrie verseny egyre népszerűbb lett. 1932-ben már hét ország versenyzői küzdöttek meg egymással, a viadal pedig öt napig tartott. Az 1936-os berlini olimpián már nyolc sportoló képviselte a magyar színeket. Orczán László az 1000 méteres időfutamon az ötödik helyet szerezte meg. Ez a magyar kerékpáros sport addigi legnagyobb sikere volt. A magyarok lassan felnőttek nemzetközi riválisaik mellé, amikor is kitört a második világháború.
A bajnoki címért rendezett viadalt és a Tour de Hongrie-t a háború idején is megrendezték – bár ez utóbbit a felére rövidített távon. A háború után a legnagyobb magyarországi kerékpáros versenyt már csak rendszertelenül rendezték meg, 1964 és 1992 között pedig egy majdnem harminc éves szünet következett. A magyar versenyzők indultak nemzetközi versenyeken is, messze voltak azonban attól a színvonaltól, amelyet a háború előtti kollégáik képviseltek. Az 1949-ben Budapesten rendezett világbajnokságon Pásztor István megnyerte az 1000 méteres időfutamot. A helsinki olimpián a Schillerwein István és Furmen Imre alkotta csapat ötödik lett, az egyéni versenyen Szekeres Béla pedig a hatodik helyet szerezte meg. 1953-ban ismét a budapesti Millenáris-pályán rendezték meg a Világkupát. A Pásztor István, Furmen Imre, Bacsák János, Schillerwein István összetételű csapat aranyérmet szerzett a 4000 méteres versenyszámban. Két évvel később ugyanez a csapat második helyezett lett a berlini European Criteria Competion versenyen. Az 1967-es amszterdami világbajnokságon Bicskey Richárd és Habony Ferenc ötödik helyezett lett a tandem típusú kétszemélyes kerékpárok versenyszámában. 1981-ben az üldözéses versenyben világbajnoki nyolcadik lett a magyar csapat. Öt évvel később a Pais Péter és Pintér Béla alkotta tandemcsapat a hetedik helyet szerezte meg.
A 90-es évek elején a magyarországi kerékpározás ismét gyors fejlődésnek indult. Az 1991-es világbajnokságon Hohner Péter és Hegyes János a hetedik helyet szerezték meg. 1993-tól ismét rendszeresen megrendezték a Tour de Hongrie-t. A 2000-es sydney-i olimpián Szabolcsi Szilvia ötödik lett a 200 méteres verseny döntőjében. Az első világbajnoki érmet Magyarország számára országúti versenyen Bodrogi László szerezte 2000-ben. A 2007-es világbajnokságon Bodrogi indult az időfutamon és a mezőnyversenbyen is. Előbbi versenyszámban második helyezést ért el. A magyar versenyzők hegyi kerékpározásban is sikeresek. 2004-ben Viczeffy Zsolt vett részt az olimpián, Pekingben Parti András, Londonban pedig a kiváló hegyi kerékpáros sportoló, Benkó Barbara képviselte a magyar színeket. Benkó többszörös magyar bajnok terepkerékpározásban. 2007-ben ezüstérmes lett a junior Európa-bajnokságon, 2008-ban pedig a junior világbajnokságon is. Népszerűek Magyarországon a BMX-versenyek is. Ebben a kategóriában először 1990-ben rendezték meg az országos bajnokságot. 2007-ben a Tour de Hongrie verseny már az országhatárt is átlépte, az egyik szakasz befutója Kassán, Szlovákiában volt. A Tour de Hongrie 41. kiírását 2020-ra tervezték. A versenyt eredetileg 2020. május 13-17-re írták ki, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A változtatások után augusztus 29-re írták ki a verseny rajtját. A sportolók Debrecenből indulnak, és szeptember 2-án érkeznek meg Esztergomba. Szintén nagy siker Magyaroszág számára, hogy a tervek szerint októberben innen – a szervezők bejelentése alapján Budapestről – rajtol majd a világ második legjelentősebb kerékpáros versenye, a Giro d’Italia 103. kiírása.
A Tour de Hongrie 2019-ben.
A magyarok Európa élmezőnyéhez tartoznak a mindennapi kerékpárhasználat tekintetében is. Az emberek 22% számára ez a fő közlekedési eszköz. Ebben csak a hollandok és dánok előzi meg őket. A kerékpáros sportokat és a szabadidőtöltést a magyar kormány is támogatja, amely a 2020-as év második és 2021-es év első felére meghirdette a kerékpározás évét. A számos felhasználási lehetőség miatt (mindennapi és szabadidős) a kerékpár népszerűsége folyamatosan növekszik. Használatában fontosak a fenntartható fejlődés, a klímavédelem, nemzetgazdaság és a közlekedésbiztonság szempontjai is. Ezért 2020 júliusában Magyarországon kihirdették a „Kerékpározás éve” programot, amelynek keretében nagyobb mennyiségű elektromos kerékpár beszerzését, valamint a Budapest és a fővárosi agglomeráció közötti kerékpáros közlekedés koncepciójának kidolgozását is tervezik. Nagy hangsúlyt fektetnek a közösségi kerékpáros közlekedés terjesztésére a régióban, valamint a kerékpáros úthálózat fejlesztésére is. A fejlesztéseket az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos fogja irányítani. Jelenleg Magyarországon 9100 km kerékpárút van. 2014-2020 között 200 milliárd forintot fordítottak az utak korszerűsítésére. A Magyar Kerékpáros Szövetség vezetésével már folynak a kerékpárhasználat könnyítését célzó munkák. Új útvonalakat jelöltek ki, és kerékpáros szolgáltató-központok is létesültek. A kormány tervei szerint a kerékpárút-hálózat hossza 2030-ra megközelíti a 15 000 kilométert.
Michał Kawęcki
Források:
http://Bikemag.hu – magyar kerékpáros magazin
http://carpathianrace.eu - Wacław Felczak Kárpáti Futárverseny
http://www.uec.ch – a Magyar Kerékpáros Szövetség oldala
https://www.tourdehongrie.hu – a Tour de Hongrie oldala