Horvátország áremelésekkel néz szembe, miután 2023. január 1-jén kunáról euróra váltotta valutáját. – Az euró választása egy ilyen magas infláció idején olyan, mintha olajat öntenénk a tűzre – figyelmeztetett Mateusz Morawiecki miniszterelnök a mai sajtótájékoztatón. Figyelmeztetésül szolgálhat Szlovákia gazdasági fejlődésének története a közös valuta bevezetése után is. A Postoj.sk portál jelentetett meg átfogó cikket e témában.

Mateusz Morawiecki sajtótájékoztatója. Fot. Paweł Supernak / PAP

Mint ismeretes, 2023. január 1. óta húsz tagból áll az euróövezet. Csatlakozott Horvátország - amely ezzel egyidőben belépett a schengeni övezetbe is. A valutaváltás az alaptermékek árának meredek emelkedését hozta, annak ellenére, hogy a horvát politikusok biztosították a közvéleményt, hogy nem fogják engedni ezt. Davor Filipović gazdasági miniszter szintén óvott attól, hogy egyes eladók, visszaélve a helyzettel "becsapják a polgárokat".

Inflációs káosz

– Nagyon komoly figyelmeztetés számunkra az inflációs káosz, amely a horvátokat sújtja – jelentette be Mateusz Morawiecki kormányfő keddi sajtótájékoztatóján.

- A beérkező adatok hétről hétre ugrásszerűen magasabbak. Gyakorlatilag több lengyel sajtótermék után én is elmondhatom, hogy az árak akár 70-80 százalékkal is emelkedtek. mindössze egy hét alatt - jegyezte meg Mateusz Morawiecki miniszterelnök, felhívva a figyelmet arra, hogy például Horvátországban a közös európai valuta bevezetése után jelentősen megemelkedtek az üzemanyagárak. – Nálunk az ellenzék talán örülne is, mert nagyon meg vannak lepve, és botrányt látnak abban, hogy nem nőttek az üzemanyagárak Lengyelországban –utalt ironikusan arra a lengyel kormányfő, hogy az üzemanyagárak stabil szinten tartása lehetővé teszi a magas infláció elleni küzdelmet, hiszen ezek közvetlen hatással vannak az árnövekedés ütemére.

A lengyelek inkább a zlotyt szeretik

A kormányfő megjegyezte, hogy Lengyelország gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában az euró bevezetése még gyorsabb ütemű árnövekedést eredményezne. – Az euró választása egy ilyen magas infláció idején kicsit olyan, mintha olajat öntenénk a tűzre, óva intünk mindenkit, aki arra akarja kényszeríteni a lengyeleket, hogy csatlakozzanak az eurózónához – figyelmeztetett a kormányfő, kifejtve: egyes ellenzéki vezetők győzködése ellenére a lengyel államnak először gondoskodnia kell arról, hogy az állampolgárok keresete a gazdagabb nyugat-európai országok szintjén legyen, és csak azután kerüljön sor a közös európai valuta bevezetésére.

A lengyel közvéleménynek egyértelmű a véleménye a zloty elhagyásáról és az euróra való átállásról. Az IBRiS Piac- és Társadalomkutató Intézet január elején a lengyelek körében a Radio ZET megbízásából végzett felmérése szerint a legnagyobb csoportot (49 százalék) azok alkotják, akik "határozottan" nem szeretnék az euró bevezetését. 15,2 százalékuk inkább nem járul hozzá a valutaváltáshoz. 14,7% ezzel ellentétes véleményen van: ők azok a válaszadók, akik "határozottan" a valuta euróra váltása mellett állnak. 9,8 százalék azon válaszadók aránya „inkább egyetértenek” azzal a véleménnyel, hogy Lengyelországnak be kellene vezetnie a közös valutát. 11,3 százalék a „nem tudom/nehéz megmondani” választ választotta.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a jobboldali szavazók szinte egyöntetűek ebben a kérdésben (97 százalékuk a nemzeti valuta melletti maradás híve). Az ellenzéki szavazók csaknem fele-fele arányban megoszlanak ebben a kérdésben.

A szlovákok euróban fizetnek és... sírnak

Szlovákia megalapításának 30. évfordulója alkalmából a Postoj.sk véleményformáló portál azt is vizsgálta, hogy az euróra való átállás hogyan befolyásolta az ország gazdasági fejlődését. "A hivatalos adatokat nézve jól látható, hogy a Nyugathoz való felzárkózás üteme jelentősen lelassult" - jegyzi meg a szövegben Kristina Votrubová újságíró.