Miután Petr Pavel nagy fölénnyel megnyerte a cseh elnökválasztást, a lengyel lapok és az elemzők is szájuk íze szerint értelmezték a győzelmet és a jövő perspektíváit.

Fotó: MARTIN DIVISEK/PAP/EPA

Michał Kokot, az erősen ellenzéki, liberális Gazeta Wyborcza újságirója szerint  Pavel győzelme piros lap a populizmus számára. Mint írja:”Babis kampányában az volt a stratégia, amit a populisták világszerte használnak: annyi hazugsággal, féligazsággal és rágalmazással vádolta meg ellenfelét, hogy az nem tehet mást, mint hogy folyamatosan cáfolja azokat. A közvélemény meg van győződve arról, hogy a bűnös magyarázza magát, akinek ráadásul nincs is semmi érdekes mondanivalója, mert a hazug az, aki rákényszeríti a narratívát. Ezt a stratégiát először az amerikai republikánusok alkalmazták a nyolcvanas években, majd Benjamin Netanjahu izraeli politikus, majd a Magyarországot 2010 óta osztatlanul kormányzó Orbán Viktor.” A csehek azonban szerinte politikailag és társadalmilag érettebb ország, beépített demokratikus biztosítékokkal. (…) A Lengyelországban és Magyarországon zajló tekintélyelvű változások ébresztő a csehek számára. A közbeszédben mindkét ország negatív példája annak, „amivé a csehek nem akarnak válni.” A szombati elnökválasztás megerősíti, hogy a csehek nem szándékoznak elhagyni a nyugati politikai befolyási szférát. (…) Hogy egyedül maradnak-e a régióban, azt a szlovákiai választások mutatják majd meg. (…) Egy hónappal a szlovákiai választások után a lengyelek választják meg a parlamentet. És ezek lesznek 1989 után a legfontosabb választások, amelyek eldöntik, hogy a lengyelek a csehekhez hasonlóan a nyugati demokrácia részei akarnak-e maradni.

Jerzy Haszczyński, a középutas, kormánykritikus Rzeczpospolita vezetői külpolitikai újságírója szerint  „a csehek nem feltétlenül biztonsági kérdéseket szem előtt tartva hozták meg választási döntéseiket. Inkább az érdekelte őket, hogy elnökük kiszámítható és hiteles legyen a külföldiek szemében – ami nem mondható el a jelenlegi elnökről, Miloš Zemanról, akit Kína, és sokáig Oroszország is lenyűgözött. Maga a tábornok úgy mutatkozott be, mint aki helyreállítja a „méltóságot és becsületet” – és ezt választotta a túlnyomó többség.

A mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy miközben eldől a nagy keleti háború sorsa, Csehország elnöke egy híres tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt vezetője lesz, aki mindenekelőtt Fiala ukrán- és nyugatbarát kormányának támogatója.

Nem lesz még egy Orbán fontos pozícióban térségünk országában. (…) A nagy háború befejezésének víziója szempontjából Csehország továbbra is Lengyelország, a balti államok és a birodalmi Oroszország teljes vereségének támogatói oldalán áll. És ez boldoggá tesz.

A konzervatív DoRzeczy folyóirat a német sajtót idézi, amely szerint a Pavel győzelme  lecke egész Közép-Európa számára. a "Süddeutsche Zeitung" szerint Petr Pavel tábornok Csehország elnökeként egy "új politikai fejezet"."Pavel sikere búcsú a több évtizedes politikai káosztól, a populizmustól és az Európai Unióval szembeni szkeptikus politikától. Pavel az 1989 novemberében megnyert értékeket szimbolizálja. Az Európai Unióval és a NATO-val való együttműködést, Ukrajna támogatását és a liberális társadalmat szimbolizálja. nyitott a világra” – olvashatjuk a szövegben.

A lengyel hetilap megszólaltatja Patrik Eichler cseh publicistát is: őszerinte Pavel nemcsak "USA-orientált, hanem EU-orientált is". "A NATO biztonsági ügyeiben, de az EU nemzetközi ügyeiben. Az európai integráció mellett van. Ez fontos különbség lehet a jövőben, mert az a párt, amelynek a miniszterelnök tagja, nagyon euroszkeptikus. A kis különbség az, hogy nem csak a NATO-ról van szó, hanem az Európai Unióról is” – magyarázza. Amikor a kormány és az elnök kapcsolatáról kérdezik, Eichler rámutat, hogy hasonlóak lehetnek Andrzej Duda viszonyához a PiS uralkodó táborához. "Lehet hasonló viszony alakult ki, mint Lengyelországban Andrzej Duda elnök és az Egyesült Jobboldal kormánya között. Vagyis évente egyszer lesz vétó vagy probléma, de általában van együttműködés. Ez is így lesz. Csehországban. Petr Pavelt a polgári demokraták pártja, azaz a koalíció jobboldalibb pártja támogatja. Tehát ugyanilyen neoliberális politikára lehet számítani" - magyarázza az újságíró.

Łukasz Ogrodnik, a Nemzetközi Ügyek Intézete Csehország-szakértője szerint Pavel győzelme konstruktívabb együttműködést jelent majd a kormánnyal, mint Babiš győzelme.

Petr Fiala kabinetje Csehországot Lengyelország, Szlovákia, Litvánia, Lettország és Észtország mellett az úgynevezett bátor hatosba emelte. Petr Pavel jobban egyetértene a kormánnyal a külpolitikában, ha egy egyértelműen pro-atlanti és EU-párti irányvonalról, valamint Ukrajna támogatásáról és Oroszország gyengítéséért való játékról van szó.

A kampányban Pavel ugyanakkor igyekezett a párbeszéd híveként mutatni magát, utalva például arra, hogy az orosz vezérkar főnökével, Valerij Geraszimovval is ismerik egymást, még abból az időből, amikor a NATO nevében tárgyalt vele.

Lengyel szempontból Pavel megválasztása hozzájárul a regionális biztonsági együttműködés erősítéséhez, valamint Csehország nemzetközi hitelességének növeléséhez. Az Ukrajna folyamatos támogatását általában a Cseh Köztársaság és a közép-európai országok biztonságával köti össze. A kétoldalú kapcsolatok új nyitására elnöki szinten kínálkozhat a második országként bejelentett lengyelországi látogatás (Szlovákia után, ahová az új elnök hagyományosan elsőként látogat el). Pavelnek a Visegrádi Csoporttal kapcsolatos kritikai megjegyzései ellenére elnökként valószínűleg folytatja az együttműködést ebben a formában. Miniszterelnökként Babiš a V4-ek együttműködésének hívei közé tartozott, és nézetei közel álltak a lengyel hatóságok álláspontjához (pl. az euró bevezetésének megtagadása ügyében), de a kétoldalú kapcsolatokat a belső használatra. Ezt bizonyította a turówi lignitbányával kapcsolatos lengyel-cseh vita felhasználása a 2021-es parlamenti választások előtt.

A Keleti Tanulmányok Intézete szakértője, Krzysztof Dębiec úgy értékelte, Pavel elnöksége után olyan pro-atlanti politikára számíthatunk, amely Csehországot az Ukrajna támogatásának főáramában tartja, és e tekintetben összhangban van Petr Fiala miniszterelnök kormányának politikájával. Arra kell számítani, hogy ahogy Prága és Varsó kormányok szintjén egy hangon beszél, az államfői szinten is így lesz – jegyezte meg. Hozzátette, Pavel a kampány során az energiabiztonság témáját is hangsúlyozta, ahol „teret látott a Varsóval való kapcsolatok elmélyítésére”.

Megjegyzendő azonban, hogy Pavel tábornok bizonyos szkeptikus a Visegrádi Csoporton belüli együttműködés formáját illetően. Mindenekelőtt Magyarország álláspontja miatt Ukrajna támogatásával vagy az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban. Számára, mint fogalmazott, a kortárs külpolitika ilyen fontos kérdéseiben fellépő különbségek áthidalhatatlanok lehetnek, ezért még azt is megengedte, hogy a Cseh Köztársaság kilépjen ebből a formátumból, vagy kiterjesszék, ezzel higítva Budapest befolyását.