Az ukrajnai háború jelentős hatással volt a lengyelek más nemzetekhez való hozzáállására. A CBOS legfrissebb felmérése szerint a legtöbb lengyel szereti az amerikaiakat, az olaszokat, az angolokat, a szlovákokat, a cseheket és az ukránokat. A felmérés szomorú tanulságokkal szolgál a magyarokra nézve is: míg tavaly a dobogón szerepeltünk, idén lekerültünk a lista első feléről.
Idén a legkedveltebb nemzetek rangsorát az amerikaiak nyitják, akiket a válaszadók 68%-a kedvel, mindössze 6%-a nem szeret. Valamivel kevesebben viszonyulnak barátságosan az olaszokhoz (61%) és az angolokhoz (60%), és több mint felük rokonszenvvel beszél a szlovákokról, a csehekről (54%) és az ukránokról (51%). A válaszadók közel fele pozitívan viszonyul a svédekhez (48%), a litvánokhoz (47%) és a finnekhez (45%). Az eddig említett nemzetekkel szembeni idegenkedést viszonylag kevés válaszadó fejezi ki (leginkább az ukránok ellen - 17% és a litvánok - 16%).
A válaszadók több mint kétötöde fejez ki rokonszenvet a franciák (44%), valamivel kevesebb az észtek (38%) és a magyarok (36%) iránt, az észtekkel szembeni negatív attitűd pedig ritkábban (13%), mint a franciákkal szemben (23%). %) vagy magyarok (27%). A válaszadók nagy hányada azonban nem nyilatkozik kifejezetten az észtekről (17%). Az eddig említett nemzetekkel szembeni idegenkedés ritkábban nyilvánul meg, mint a rokonszenv. A pozitív attitűd némileg felülmúlja a negatív attitűdöt a zsidók esetében is (32% vs. 29%). A felmérésben szereplő többi nemzet esetében az ellenszenv győzedelmeskedik a szimpátiával szemben. Ez az előny viszonylag kicsi a németeknél (40% vs. 33%), és nagyobb a törököknél (36% vs. 27%) és a kínaiaknak (36% vs. 24%). A nemtetszés nagyon egyértelmű, többszörös fölényével a szimpátiával szemben a fehéroroszok (51% vs. 19%), a romák (50% vs. 16%) vagy az arabok (59% vs. 15%) esetében állunk szemben. Ezzel szemben az oroszokkal szemben a legóvatosabbak a lengyelek, akiket a válaszadók túlnyomó többsége (82%) nem szeret, és nagyon kevesen kedvel(6%).
Összességében is elmondható, hogy az aktuális közéleti helyzet jelentősen befolyásolja a nemzetek megítélését, azonal rányomja a bélyegét a mérés eredményeire is. Csak egy példa: amikor 2021 végén politikai csata volt a csehek és lengyelek között a turówi szénbánya ügyében, egyik évről a másikra 11 százalékponttal növekedett a cseh nemzet elutasítottsága a közvélemény-kutatásban.
A lengyel közvéleménykutató immár 30 éve minden év elején méri ezeket az adatokat, a diakrón metszet kiválóan tanúskodik a közhangulat változásairól is.
A 2021-es eredmény
A 2022-es eredmény
Az idei táblázat
Jelentős esés a magyarok megítélésében
Így már érthető, miért csökkent történelmi mértékben Magyarország elutasítása. Tavaly a felmérés januárban, az orosz agressziót megelőző hetekben készült: akkor Magyarország a lengyelek által leginkább kedvelt nemzetek között volt (akkor a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott szimpátiájáról), ma pedig 36 százalékuk beszélt pozitívan Magyarországról, az elutasítás pedig a tavalyi 9 százalékról 27 százalékra emelkedett. Jelentősebben nőtt a hazánkkal közömbösek száma, és 1 százalékot esett a határozatlanoké, illetve azoké, akik nem adtak választ.
Az ellenszenv ilyen magas mértéke sajnos történelmi rekord – a mérés történetében egyszer, 2005-ben közelítette meg ezt az értéket. (Ebben talán az uniós csatlakozás körüli tárgyalási verseny utóhangjai, a mezőgazdasági konkurenciaharc, illetve a Gyurcsány-kormány Putyinnal bimbózó barátsága játszhatott szerepet akkoriban).
Érdekes adat, hogy e változás a fiatalokat érintette a legkevésbé: a 18-24 éves korosztály közel fele (49%) továbbra is szimpátiával viseltet a magyarok iránt, míg 19 %-uk nyilatkozott ellenszenvről. A negyven, ötven és hatvan felettiek körében közel kiegyenlített az szimpátiát és antipátiát érzők aránya.
A fizetési osztályok tekintetében általánosan elmondható, hogy a többet keresők rendszerint barátságosabban viseltetnek a magyarok iránt, mint az alacsonyabb jövedelműek.
Figyelemre méltó az is, hogyan vetül a szimpátiára a politikai meggyőződés: míg a tavalyi felmérésben a jobboldali szavazók 66% érzett szimpátiát, és csak 8 % ellenszenvet a magyarok iránt, míg a baloldaliak 63%-a kedvelte a magyarokat és 13% elutasító volt, idénre mindez megváltozott: az idei felmérésben 38-24 % a szimpátia-ellenszenv arány a jobboldalon, a baloldalon pedig 36-35%.
A többi népcsoport
A lengyelek az oroszokat kedvelik legkevésbé. A velük együttérzők aránya 29-ről 6 százalékra csökkent egy év alatt, és 38-ról 82 százalékra nőtt az év során azok aránya, akik elismerik, hogy negatívan viszonyulnak az orosz nemzethez. Az elmúlt három évtizedben még soha nem fordult elő, hogy egy év alatt ennyire megváltozott volna a hozzáállás bármely nemzethez, ha ilyen kérdéseket tettek fel. Az oroszokkal szembeni ellenszenv mára rekordmagas, a szimpátia pedig rekordalacsony szinten van.
Az előző évhez képest egyértelműen romlott a beloruszokkal szembeni attitűd (22 százalékponttal nőtt a nemtetszés-nyilvánítók száma, ezzel egyidejűleg 16 ponttal csökkent a tetszés indexe), a németekkel (16 ponttal nőtt az ellenszenv, 11 ponttal csökkent a szimpátia), valamint a kínaiakkal (az ellenszenv 13 %-kal növekedett, a szimpátia 11 ponttal csökkent). Az elmúlt év során az arabokhoz való viszonyulás romlott (13 ponttal nőtt az ellenszenv, 6 ponttal csökkent a szimpátia) és rosszabb lett a helyzet a romákkal szemben is (13 ponttal nőtt az ellenszenve, 10 ponttal csökkent a szimpátia).Érdekes jelenség a járvány előtti időszakhoz hasonló rokonszenv és ellenszenv szintre való visszatérés: számos nemzettel szembeni attitűd általános javulását regisztráltuk. A koronavírus elleni közös küzdelem valószínűleg összetartó, erősítette a más nemzetekkel való szolidaritás érzését. A lengyelek jelenlegi hozzáállása az arabokhoz és romákhoz hasonló a járvány 2020-as kitörése előttihez, míg az oroszokhoz, magyarokhoz, fehéroroszokhoz, németekhez és kínaiakhoz való viszonyulásunk rosszabb, mint a járvány előtt.
Ugyanakkor ebben az évben, logikus módon nagyon egyértelműen javult az ukránokhoz való viszonyulás (10 pontos szimpátia-növekedés, ezzel egyidejűleg 8 pontos ellenszenv-csökkenés), az amerikaiakhoz (10 pontos szimpátia-növekedés, 4. pont csökkenés az ellenszenvben) és az angolok (a szimpátia 9 ponttal nőtt, az ellenszenv 2 ponttal csökkent). Az ezekhez a nemzetekhez való hozzáállás jelenleg rekordmagas, a kutatás teljes történetében a legjobb. A tavalyi felmérésben nem szereplő nemzetek, így a finnek vagy a svédek esetében rokonszenv-növekedésről beszélhetünk - a finnek esetében 5 ponttal 2019-hez képest (hasonló mértékű ellenszenv mellett 1-es csökkenés) ponttal), a svédeknél pedig 7 ponttal 2020-hoz képest (a vonakodás 3 ponttal csökkent). Valamivel jobb a hozzáállás a törökökhöz, mint 2017-ben (4 pontos tetszésnövekedés, 6 pontos ellenszenv csökkenés).
Módszertan
A válaszadók hétfokozatú skálán értékelték, hogy mennyire kedvelik vagy nem kedvelik az adott nemzetet, idén 20 népet vizsgáltak. A kapott eredményeket összesített formában három kategóriába sorolták: szimpátia (+1-től +3-ig terjedő skálán pontok), közömbösség (0) és ellenszenv (-1-től -3-ig). A teljesebb információhoz átlagértékeket használtak, amelyek a szimpátia vagy az ellenszenv intenzitását is mutatják. Az átlagok kiszámításakor csak azoknak a válaszadóknak a válaszait vették figyelembe, akik bizonyos viszonyulást mutatnak az adott nemzethez, és kihagyták azoknak a válaszait, akiknek nincs véleményük erről a témáról.
A vizsgálatot vegyes módozatú eljárás részeként végezték el Lengyelország felnőtt lakosainak reprezentatív, nevesített mintáján, a PESEL-nyilvántartásból.
Minden válaszadó önállóan választott egyet a módszerek közül:
– közvetlen interjú a kérdezővel (CAPI módszer),
– telefonos interjú a CBOS (CATI) kérdezővel való kapcsolatfelvételt követően – a válaszadó elérhetőségét a CBOS közleményében kapta meg,
– önkitöltős online felmérés (CAWI), amelyhez a CBOS közleményében a válaszadónak megadott bejelentkezési név és jelszó alapján volt lehetőség.
A kérdőív mindhárom esetben azonos kérdéssorral és szerkezettel rendelkezett. A felmérést 2023. február 6. és 19. között végezték 982 fős mintán (ebből: 58,4% CAPI módszerrel, 25,9% CATI és 15,7% CAWI).
Források:
Komunikat z badań CBOS. Nr. 33/2023. Stosunek do innych narodów rok po wybuchu wojny na Ukrainie.
Komunikat z badań CBOS. Nr. 21/2022. Stosunek do innych narodów rok po wybuchu wojny na Ukrainie.