"Łódź, Lengyelország. A lengyel kollégám, 9 minisztert hívott ide a NATO keleti szárnyából. Itt vagyunk a visegrádi, a balti országokkal a románokkal és a bolgárokkal. A mi álláspontunk világos: békét akarunk és minden eszközzel meg akarjuk előzni a háborús eszkalációt. Ezért a legfőbb célunk, hogy ne jöjjön létre közvetlen konflikuts a NATO és Oroszország között, mert az tragédiához vezet" – nyilatkozta csütörtökön Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője a bukaresti kilencek miniszteri csúcstalálkozójának első napján.
A Łódź-i Andels szállodában tartott kétnapos B9-es csúcstalálkozó házigazdái Zbigniew Rau, a lengyel diplomácia főnöke és Bogdan Aurescu román külügyminiszter. Fotó: screenshot/Twitter/MFA
A Bukaresti Kilencek (Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia) csúcstalálkozójának fő témái a NATO keleti szárnyának biztonsága és az Oroszországgal harcoló Ukrajnának nyújtandó segítség voltak. A találkozón jelen vannak Finnország és Svédország képviselői, valamint Spanyolország külügyminisztere. A megbeszélések témái között szerepelnek a madridi NATO-csúcson tavaly meghozott döntések végrehajtásával kapcsolatos kérdések, valamint a NATO és az Európai Unió szorosabb együttműködésére vonatkozó koncepciók. A szövetség országai elrettentő és védelmi képességeinek megerősítését célzó közös álláspont részleteiről is tárgyalnak a diplomaták Oroszország agresszív politikájával összefüggésben a teljes keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti brüsszeli találkozója, illetve a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozója előtt. Pénteken délelőtt a B9-es miniszterek plenáris ülésére került sor, délután pedig a lengyel és román diplomácia vezetői sajtótájékoztató keretében összegzik a találkozó eredményeit. A következő B9 találkozó júniusban lesz Pozsonyban.
Forrás: a magyar külügyminiszter Facebook-oldala
Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a lengyelországi Lódzban. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetségesként teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeit, így például már idén - a vállalt határidő előtt - meg fogja haladni a védelmi kiadások szintje a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, azt a cél pedig már négy éve megvalósult, hogy a katonai költségvetés legalább 20 százaléka fejlesztésekre forduljon.
"Magyarország készen áll arra, hogy a világ számos pontján biztosítsa a békés körülmények létrehozását vagy fenntartását, különösen jelentős Magyarország szerepvállalása a Nyugat-Balkánon. A koszovói misszióban betöltött parancsnoki pozíciónk egyértelmű elismerésre tett szert itt a NATO-ban, és készen állunk arra, hogy a jövő évben átvegyük a bosznia-hercegovinai békemisszió vezetését, ahol most is megközelítőleg kétszáz magyar honvéd szolgál" - közölte.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a hidegháború vége után alig több mint három évtizeddel Közép-Európa ismét rendkívül súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe. Leszögezte, hogy ennek a régiónak mindig is a kulturált kelet-nyugati együttműködés volt az érdeke, a konfliktuson mindig csak rajtavesztett a térség. "A mi nemzeti érdekeinkkel, a nemzetbiztonsági érdekeinkkel teljes mértékben ellentétes az, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus van. Egy újonnan kialakuló hidegháborún Közép-Európa csak veszíteni tud sajnos" - fogalmazott. Aláhúzta: "márpedig most úgy tűnik, hogy minden nappal egyre súlyosabb a kockázata az Ukrajnában zajló háború eszkalációjának, minden egyes nappal brutálisabbá válik a háború, minden egyes nappal nagyobb a veszélye annak, hogy a háború eszkalálódik". "Soha korábban nem volt olyan nyílt hivatkozás nukleáris képességekre, mint jelenleg. Soha olyan közel nem volt a veszélye annak, hogy ez a regionális háború globális háborúvá, világháborúvá alakul, mint korábban" - figyelmeztetett. "Szerencsére globális összehasonlításban a békepártiak többségben vannak, de azt láthatjuk, hogy itt Európában eluralkodott egy olyan háborús hangulat, amelynek nyomán a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal könnyebben hallható, mint a béke hangja" - mondta. „A 25. órában vagyunk, ha nem tudunk záros határidőn belül olyan helyzetet teremteni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalások induljanak, akkor sajnos azok a biztonsági kockázatok, amelyek jelenleg itt vannak Közép Európában, még súlyosabbá válhatnak" - összegzett.
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze. Rau kiemelte: megvitatták "az európai biztonsági helyzet romlását", a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna "politikai és gyakorlati támogatását".
A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a "jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz" érdekében. A B9 "katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát" - jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és "sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír". Rámutatott, hogy a B9 országai élenjárnak e téren, olyan, "bátrabb akciókban" való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.
A B9 külügyminiszterek csúcstalálkozó a második nagy nemzetközi csúcs az elmúlt időben: decmberben Łódźban szervezték az EBESZ-csúcsot, amelyen 1500 vendég vett részt, közel hetven államot képviselve.
Forrás: MTI