A magyar és a szlovák kormányfők megakadályozták a további uniós pénzügyi támogatás jelenlegi formáját Ukrajna számára; szó esett az izraeli-palesztin konfliktus megítéléséről, a helyreállítási alapokról, és a Lengyelországnak járó, befagyasztott helyreállítási pénzekről is.
A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón a 27 közösségi ország vezetői nem jutottak megegyezésre az európai költségvetés növeléséről. Magyarország és Szlovákia kormányfői nem támogatták azt a tervet, hogy Ukrajnának további 50 milliárd eurós (52,8 milliárd dollárnak megfelelő) uniós pénzügyi támogatást nyújtsanak. Az uniós vezetők találkozóján szóba került a feszült közel-keleti helyzet is. Felmerült az illegális bevándorlás kérdése és az Európai Bizottság azon javaslata is, hogy az EU költségvetésében további 15 milliárd eurót különítsenek el az illegális migrációval kapcsolatos ügyekre.
A képen balról: Kaja Kallas Észtország miniszterelnöke, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Nicos Christodoulides Ciprusi Köztársaság elnöke, Alexander De Croo belga miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Tanács ülésén Brüsszelben. Fotó: OLIVIER HOSLET/PAP/EPA
Robert Fico - aki ezen a héten vett részt első uniós csúcstalálkozóján, amióta negyedik alkalommal Szlovákia miniszterelnökévé nevezték ki - támogatta a budapesti kormányfőt abban, hogy bírálja az Európai Unió jelenlegi politikáját a háború ügyében, amely abból áll, hogy pénzügyi támogatást küldenek az ukránoknak és a hadseregnek. Azóta, hogy Oroszország megindította Ukrajna teljes körű invázióját, az Európai Bizottság csaknem 83 milliárd eurós segéllyel támogatta a kijevi hatóságokat.
„Ma már mindenki tudja, de senkinek nincs bátorsága hangosan kimondani: az uniós stratégia megbukott. Nyilvánvaló, hogy nem megy... Minden katonai szakértő azt mondja, hogy nem az ukránok nyernek a fronton” – ezt már Orbán Viktor miniszterelnök tette hozzá a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A budapesti kormányfő ezen a beszélgetésen hangsúlyozta az újabb nemzeti konzultációk fontosságát, amelyek során a választók elmondják elvárásaikat. – Ennek köszönhetően a kormány bátrabban tud majd tárgyalni Brüsszelben – jegyezte meg.
A magyar kormányfő fenntartásait az új költségvetés tervezetével kapcsolatban osztotta a pozsonyi kormányfő is. A brüsszeli csúcstalálkozón arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában széles körben elterjedt a korrupció, és követelte, hogy az Európai Uniótól érkező új segélyek tartalmazzák a garanciákat arra vonatkozóan, hogy "a Kijevnek küldött uniós pénzeket (beleértve a szlovák adófizetők pénzét is) nem használják fel jogtalanul".
Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg többek között Gitanas Nauseda litván elnök, aki úgy vélte, hogy az Ukrajna számára javasolt 50 milliárd PLN kiegészítő támogatás még mindig túl alacsony. Bár a belga kormányfő, Alexander De Croo támogatta az Ukrajna támogatásának folytatásáról szóló javaslatot, felszólította az Európai Bizottságot is, hogy a nagyobb költségvetési hozzájárulások követelése helyett jobban kezelje pénzeszközeit.Kaja Kallas észt miniszterelnök viszont bejelentette, hogy az Európai Bizottságnak nemcsak Ukrajnát kell támogatnia, hanem közösen kell pénzt költenie az Európai Unió védelmi képességeinek növelésére is.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő péntek délután, az Európai Unió tagállamai vezetőinek csúcstalálkozójának második napján beszélt nyilvánosan. — A következtetések ezúttal a terrorista trendek Európába történő átvitelének lehetőségére mutatnak rá. Megalkuvást nem ismerő politikánknak köszönhetően álláspontunkat tiszteletben tartották – mondta a lengyel miniszterelnök. A Közel-Keletről szóló megbeszélésen tett figyelmeztetéseinket nagyra értékelték – hangsúlyozta.
Morawiecki utalt a legutóbbi lengyelországi népszavazásra is, amely a túl alacsony részvétel (44%) miatt nem volt kötelező érvényű. — 12 millió honfitársunk vett részt benne. Túlnyomó többségük az illegális bevándorlás ellen és a fehérorosz határon lévő sorompó mellett emelt szót – mondta.
A miniszterelnök megemlítette az EU-szerződések módosításának gondolatát, amely korlátozza a tagállamok vétójogát, és amelyről az elmúlt napokban az Európai Parlament is tárgyalt. - Szeretnék óva inteni ettől. Donald Tusk úr pártja erre szavazott. Meggyőződésem, hogy a lengyel falvak és városok lakói, amikor egy bizonyos pártra szavaznak, egy bizonyos programra szavaznak. Azt hiszem, nem voltak teljesen tudatában annak, hogy fő versenytársaink úgy szavaztak, ahogy a németek akarták – érvelt Morawiecki.
A csúcs előtt Donald Tusk, a választásokon legtöbb szavazatot elért ellenzéki tábor vezetője is Brüsszelbe látogatott, ahol Ursula von der Leyen feltűnő szívélyességgel fogadta. Mint az eseményről beszámoló lapok írják, szokatlan ez a helyzet, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament vezetői olyan politikust köszöntesenek ilyen módon, aki még formálisan nem is miniszterelnök-jelölt. Számos megjegyzés érkezett arról is, hogy a RRF-re szánt pénzeszközöket nem szabadítják fel olyan könnyen, mint azt Tusk támogatói gondolják. "Lengyelország következő miniszterelnöke, Donald Tusk megjelent Brüsszelben, hogy több tízmilliárd eurót próbáljon felszabadítani az ország javára" - írják a Financial Times újságírói. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy "Tusk továbbra is várja, hogy a lengyel elnök kijelölje miniszterelnöknek, de szerdán kétnapos tárgyalásba kezdett az EU vezetőivel, amelyek célja a források felszabadításának felgyorsítása, valamint a Varsó és a Bizottság megromlott kapcsolatának helyreállítása."
A brit napilap megjegyzi, hogy Lengyelországnak eddig egyetlen eurócentet sem sikerült felhasználnia az RRF keretében nyújtott 22,5 milliárd eurós támogatási és 11,5 milliárd eurós hitelösszegből. "Azonban ezeknek az alapoknak a felszabadítása nem biztos, hogy olyan egyszerű. - Az EU tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy a bizalmatlan kapcsolatok és a politikai veszélyek összetettsége miatt Tusk arra irányuló törekvése, hogy forrásokat szabadítson fel országa számára, nehezebb lehet és tovább tart, mint azt sok támogatója várná.” – mutatnak rá az újságírók. A Financial Times arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatalom átadása a demokratikus többséghez egészen decemberig tarthat, mivel Andrzej Duda államfő nem jelezte, hogy különösebben siettetni akarná azt.
Witold Waszczykowski volt külügyminiszter a találkozó után a következőt nyilatkozta: „Két éve köztudott, hogy a KPO felfüggesztése politikai döntés. Ezt a döntést próbálták mesterségesen alátámasztani azzal, hogy különféle feltételeket szabtak ránk. Világos, hogy von der Leyen azt tehet, amit akar, nem köti semmilyen kötelezettség. Megbonthatta volna a megállapodást Duda elnökkel, és most feloldhatja a pénzt Tusk jutalmaként. Nem európai joggal van dolgunk, hanem egyszerűen politikai joggal, úgy gondolom.”
Ugyanakkor megjegyezte azt is: „A mostani ellenzék persze óriási sikerként fogja bemutatni, de az a baj, hogy ezt a pénzt egyből óriási mértékben kifizetik-e. Ezeket konkrét projektekre szánták. Ezért a kérdés az, hogy Tusk fenntartja-e ezeket a projekteket, beleértve: Központi kommunikációs port. A politikai döntés az lehet, hogy ezeket az alapokat feloldják, de valójában a pénz hosszabb időn keresztül áramolhat.”