A visegrádi csoportot alkotó négy ország külügyminiszterei csütörtökön Prágában találkoztak. Több lényeges dologban megegyezés, konkrét eredmény született, ugyanakkor Ukrajna támogatásának kérdése továbbra is élesen kettéosztja az országokat.
Balról Radoslaw Sikorski lengyel, Jan Lipavský cseh külügyminiszterek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a visegrádi országok (V4) külügyminisztereinek prágai találkozóját követő közös sajtótájékoztatón, 2024. március 21-én. FOTÓ: MARTIN DIVISEK/PAP/EPA
„Őszinte és nyílt megbeszélést folytattunk, s ma éppen erre van szükség. A cseh V4-elnökség úgy véli, hogy a visegrádi csoportban fontos a párbeszéd fenntartása, ez az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatoknak" - mondta a cseh diplomácia vezetője a tanácskozást jellemezve. " Tiszteletben tartjuk egymás érdekeit. Ezek nem azonosak, de vannak olyan területek, ahol együtt tudunk működni, például a mezőgazdaság, az energetikai infrastruktúra, Európa határainak védelme" - mondta. – tette hozzá Sikorski miniszter. "Az utóbbi évtizedekben számos kísérlet volt kívülről ezen együttműködés megtörésére, máig nyomás tapasztalható, de mindettől és attól is függetlenül, hogy mi talán más megközelítést képviselünk abban a kérdésben, hogy miként kellene békét teremteni Ukrajnában, a V4 most is működik, s közös érdek és szándék is ennek a fenntartása" - jelentette ki Szijjártó Péter.
A négy külügyminiszter a prágai találkozón elfogadta azt a magyar javaslatot, hogy 10 százalékkal emeljék meg a Nemzetközi Visegrádi Alap költségvetését, ami jelenleg évente 10 millió euró.
Nézetkülönbség Ukrajna ügyében
A négy politikus egyetértett abban, hogy "Az Ukrajna elleni orosz agresszió a nemzetközi jog megsértése, Ukrajna területének a nemzetközileg elismert határok között kell maradnia". Ezen túl azonban már nem sok közös pont e kérdésben.
Radoslaw Sikorski és Jan Lipavsky azt hangoztatták, hogy országaik fegyvert és lőszert is szállítanak a kijevi kormánynak. Jan Lipavsky közlése szerint a muníciószerzési kezdeményezést eddig 18 ország támogatja.
A lengyel diplomácia vezetője Prágában azzal érvelt, hogy addig nincs értelme üzletet kötni Oroszországgal, amíg a moszkvai hatóságok nem ismerik el az Ukrajna elleni agressziót és nem vonják ki csapataikat az országból. Radosław Sikorski miniszter Prágában gratulált Csehországnak is a nagyszerű ötlethez, az úgynevezett muníciókezdeményezéshez.
- Lengyelországnak 450 millió eurót kellene kapnia az Európai Béke Alapból az Ukrajnának történő mielőbbi fegyverszállításra. Reméljük, hogy Magyarország hamarosan feloldja vétóját ebben a kérdésben - szólított fel Sikorski miniszter Prágában.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter nyilvánosan megköszönte Lengyelország részvételét az Ukrajnának szánt lőszerek beszerzésében. - Több szereplőre van szükségünk, hogy csatlakozzanak hozzánk. Én is nagyon köszönöm Lengyelországnak, amely földrajzi elhelyezkedése miatt nagyon fontos szerepet játszik az egész ügyben" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője.
Budapest és Pozsony azonban nem csatlakozik a csehek munícióbeszerző kezdeményezéséhez, ellentétes álláspontot foglat el a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter és a szlovák diplomácia vezetője, Juraj Blanár. 'Úgy gondoljuk, hogy nincs katonai megoldás erre a konfliktusra' - jelentette ki Juraj Blanár, a szlovák külügyminisztérium vezetője, de biztosította, hogy a pozsonyi hatóságok humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának.
A lengyel diplomácia vezetője Prágában azzal érvelt, hogy addig nincs értelme üzletet kötni Oroszországgal, amíg a moszkvai hatóságok nem ismerik el az Ukrajna elleni agressziót és nem vonják ki csapataikat az országból. Radosław Sikorski miniszter Prágában gratulált Csehországnak is a nagyszerű ötlethez, az úgynevezett muníciókezdeményezéshez.
- Lengyelországnak 450 millió eurót kellene kapnia az Európai Béke Alapból az Ukrajnának történő mielőbbi fegyverszállításra. Reméljük, hogy Magyarország hamarosan feloldja vétóját ebben a kérdésben - szólított fel Sikorski miniszter Prágában. „Csalódottak vagyunk, de tiszteletben tartjuk a magyar döntést, miszerint nem küldenek fegyvert Ukrajnának, de kérjük, hogy engedjék meg nekünk, hogy ezt megtehessük. Az viszont, hogy nem kapjuk meg a rekompenzációt a korábbi szállítmányokért, megnehezíti számunkra, hogy további szállítmányokat küldjünk. Mi ezt ettől függetlenül mindenképpen megtesszük, de ezek a pénzek a lengyel hadsereg modernizálására szolgáló alapba mennek, ami a mi sürgető feladatunk Putyin agressziójával szemben, tehát miközben Magyarország azt mondja, hogy az invázió agresszió volt, és Ukrajnának joga van visszaszerezni a nemzetközileg elismert határait, aközben mi ebben anyagilag is segítjük Ukrajnát, és nagyon kérjük, hogy Magyarország ne akadályozzon minket ebben a kérdésben" - jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.