Európa e része soha nem volt évszázados birodalmak és rögzített határok része, de nem is volt senkiföldje. Sokan megszállták és elhagyták, a helyiek kitartottak. A kérdés az: mi különböztette meg őket a múltban, és mi különbözteti meg őket ma a kontinens más részeinek lakóitól? Amikor ezeket a kérdéseket feltesszük, a válaszokban lehetetlen elmenekülni a bonyolult múlt elől, annak minden örökségével együtt. – Marek Natusiewicz előadása

Pénteken, Jastrzębie-Zdrójban hivatalosan is leleplezték a magyar-lengyel történelem vértanúja, Henryk Sławik emlékművét, aki a második világháború idején a zsidók megmentéséért 1990-ben posztumusz elnyerte az izraeli Jad Vasem Intézet Világ Igaza címét.

​​​​​​​ A Zsigmond-harang Krakkó városában, a waweli székesegyház Zsigmond-tornyában lévő legnagyobb az öt harang közül, amely ott helyezkedik el.  1520-ban Hans Behem öntötte a lengyel hadsereg katonái által zsákmányolt ágyúkból. Nevét I. Zsigmond lengyel királyról kapta.

Az F Klub újabb adásában június végén Nagy Mártonnal, a gazdaságpolitikai koordinációért felelős miniszterelnöki megbízottal és Ignacy Morawski közgazdásszal, a Puls Biznesu szerkesztőjével beszélgettünk a gazdaság újraindításáról és az elkövetkező évek távlatairól Műsorvezető: Antoni Trzmiel.

​​​​​​​Új lendületet kapott lengyel főváros szívének egykori dísze, a Szász Palotának nevezett épületegyüttes, amellyel Varsó egyik ikonikus épülete tér vissza. A régóta dédelgetett terv megvalósulásával a történelmi belváros nagy lépést tesz előre ahhoz, hogy visszanyerje régi fényét.

Czesław Miłosz a mai Litvánia, az akkori Lengyelország területéhez  tartozó Szetejnie nevű városban született 1911. június 30-án, egy katolikus értelmiségi családban. Wilnóban, a mai Vilniusban végezte iskoláit, a Báthory István Egyetemen tanult jogot.

Hogyan jellemzik a magyarországi ifjúságot az elméletek és mit mutatnak a statisztikák? Vannak-e nyomai a „lázadó nemzedéknek”, tapasztalható-e generációs feszültség?

„A visegrádi országok polgáraiban apránként mintha kialakulóban volna egyfajta összetartozás-tudat.” Kovács István polonistával, a lengyel-magyar kapcsolatok és a magyar konzervatív szellemi élet doyenjével beszélgettünk térségünk történelméről, a V4 három évtizedéről, lengyelekről és magyarokról, Kárpátokról és kultúráról.

A népszerű sci-fi sorozat, a Csillagkapu és a világjárvány hatására létrejött egy nagyon különleges találmány, amely ezúttal Lublint és Vilniuszt kapcsolja össze.

Lengyelországot és Magyarországot a középkor óta összeköti a történelem. A nagy szolidaritási gesztusok és a közös értékek jelentik e kapcsolatok alapját, amelynek gyümölcsei a sokéves közös munka eredményeképpen a mai élénk társadalmi-gazdasági kapcsolatok.

Adam Bahdaj lengyel prózaíró, költő, forgatókönyvíró, újságíró, a magyar műfordító, a II. világháború idején a Tátrában futárként szolgált, magyarországi lengyel közösségi aktivista, és nem utolsó sorban ifjúsági regényíró volt.  1918. január 2-án született Zakopaneban, 1985.

Minden évben Pünkösdkor Erdélyben, Csíksomlyón búcsút tartanak, amelyre Magyarországról is többezren érkeznek minden évben. Az 1990-es évektől a magyarság legjelentősebb keresztény eseménye a csíksomlyói búcsú, amelyre minden évben több százezer katolikus és keresztény hívő érkezik.