​​​​​​​Magyarországon a tatár és a török hadak pusztításait tatár- illetve törökjárásnak is szokás nevezni. Van azonban egy harmadik olyan tragikus esemény is a magyar történelemben, amely kiérdemelte a pusztítás értelemben használt „járás” kifejezést: III. (Sobieski) János lengyel király seregeinek 1683-as Észak-Magyarországon keresztül történő átvonulása, mely során a lengyel-litván hadak számos települést dúltak fel. Az esemény a népi emlékezetben „lengyeljárás” néven maradt fenn.

II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata nem csak az Erdélyi Fejedelemség aranykorának vetett véget, hanem a lengyel-magyar barátság történetén is csúf foltot hagyott…

Ha a krakkói Wawelben található Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyházban sétálgatunk a királysírok között, akkor János Albert lengyel uralkodó (1492-1501) sírjához érvén az ahhoz kitett lengyel nyelvű tájékoztatót böngészve meghökkenve olvashatjuk, hogy ez a koronás fő bizony nemcsak a lengyel, hanem a magyar királyi címet is viselte egy rövid ideig.

Ahogyan előző cikkünkben arról bővebben beszámoltunk, augusztus 15-e igen fontos ünnepnap Lengyelországban. A varsói csata nemcsak jelentős győzelem volt, hanem a lengyel nemzet egységének és elszántságának szimbóluma is, melyben a magyar segítség rendkívül fontos szerepet játszott.

Augusztus idusa Magyarországon ma már csak a katolikus hívek számára jeles nap, Lengyelországban azonban a Nagyboldogasszony ünnepe mellett állami ünnepséget is tartanak: ez a Lengyel Hadsereg Ünnepe, amelyhez természetesen a magyar történelem is kapcsolódik…

2024. augusztus 1-jén, csütörtökön ünnepeljük a varsói felkelés kitörésének 80. évfordulóját. Minden évben ezen a napon 17 órakor Varsó utcáin megszólalnak a szirénák. A város megáll. Egyperces csenddel tisztelegnek a varsóiak az elesett és a túlélő felkelők előtt.

Wrocławban tekinthető meg a Jan Styka és Wojciech Kossak vezetésével egy festőcsapat által készített körpanoráma-festmény, közismert nevén a Racławicei körkép, mely a Racławicei csata egyes jeleneteit ábrázolja. A Feszty-körképhez hasonlóan ámulatba ejtő mű részleteinek ismertetőjét 15 nyelven hallgathatják meg a látogatók.

Interjú Arkadiusz Karbowiakkal a második világháború alatti lengyelországi magyar katonák-ról.

​​​​​​​2024. június 17-én vasárnap a dél-lengyelországi Jablonkában emléktáblát avattak a lengyel földalatti állam futárainak emlékére, akik a II. világháború alatt a környéken át vezető földalatti "Szkoła" útvonalon közlekedtek.

​​​​​​​A Magyar és a Lengyel Királyság között 1471-1474 folyamán lezajlott konfliktust lezáró szepesófalui (ma Spisska Stara Ves, Szlovákia) békeszerződésen még alig száradt meg a tinta, amikor IV. Kázmér király 1474. március 11-én Nürnbergben III. Frigyes német-római császárral, II. Ulászló cseh királlyal és Radul havasalföldi vajdával szövetséget kötött I. Mátyás magyar király ellen. A szövetségesek terve eredetileg az volt, hogy négy irányból indítanak támadást Mátyással szemben, végül…

​​​​​​​Míg Magyaroszágon Június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja, a lengyel ünnepnapok naptárában e dátum más, de szintén jelentőségteljes helyet foglal el. A lengyel Szejm 2013. május 24-i határozata alapján ezen a napon ünneplik a Szabadság és a Polgári Jogok napját. Ez második világháború utáni első szabad parlamenti választásokról emlékezik meg 1989-ben, s ami mérföldkőnek számított a teljes szuverenitás visszaszerzéséhez és a kommunista uralom megszüntetéséhez vezető úton.

A világszerte egyedülállóan tartós magyar-lengyel barátság története nem csak szeretetteljes gesztusok és dicsőséges pillanatok krónikája. Természetes módon akadtak olyan konfliktusok is, amikor a két nép egymáshoz való viszonya igencsak elmérgesedett és a köztük kialakult ellentétek fegyveres összetűzésekhez vezettek.